Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács el­nö­ke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisz­telt Miniszterelnök Úr! Miniszter Urak! Az Ország­gyűlés elnöke, mint ismert, június 12-én megküldte a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló ‑ az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését is tartalmazó ‑ egységes költség­vetési­tör­vény-javaslatot, kérve a Költségvetési Tanács stabili­tá­si törvény szerinti véleményét az államadósság-sza­bálynak való megfelelésről, valamint az Alap­tör­vény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.

A tanács a vizsgálata alapján a 2017. június 14‑én tartott ülésén egyhangú döntéssel az alábbi határozatot hozta.

(15.50)

Megállapította, hogy a 2018. december 31-i terve­zett államadósság-mutatónak a Magyarország 2018. évi központi költségvetési törvényéről szóló T/15381/1237. számú egységes költségvetésitörvény-javaslat 3. § (3) bekezdésében előírt mértéke megalapozott (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), az összhangban van a stabilitási törvény rendelkezéseivel és a törvényjavaslat alapját képező költségvetési folyamatokkal.

Miután a 2018. év végére számított államadósság-mutató 69,5 százalékos mértéke alacsonyabb a 2017. év végére várt 71,4 százaléknál, így az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye is teljesül. A tanács ennek alapján adta meg az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását az egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a tanács megbízását teljesítve, igen röviden indokoljam annak határozatát. Önök által ismert, hogy az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkenését tartalmazza.”

A stabilitási törvény is tartalmaz az adósság alakulására vonatkozó előírást. Ezt az Országgyűlés ‑ a Költségvetési Tanács jelzéseit is figyelembe véve ‑ 2016-tól módosította. A költségvetés tervezésekor alapul vett makrogazdasági feltételek alapján 2018-ra a következők vonatkoznak. Mivel a költségvetési évre előre jelzett infláció és a bruttó hazai termék reálnövekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot, ezért az államadósság-mutatót legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni.

Megemlíthetem, amit a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén elmondtam, hogy az államadósság-szabály teljesül, hiszen 2018-ban az adósságmutató az említett előíráshoz képest 1,8 százalékkal nagyobb mértékben csökken. Így megfelelő a tartalék az esetlegesen mérsékeltebb csökkenést előidéző ‑ a nemzetgazdaság növekedésére, az államháztartás bevételeire, kiadásaira ható hazai és nemzetközi tényezők várttól eltérő alakulásából eredő ‑ kockázatok hatásának fedezésére is. A tanács azt is rögzítette, hogy az EU-s adósságszabály is teljesül, mivel az adósságráta csökkenése nagyobb az elmúlt három év átlagos rátája 60 százalék feletti részének egy huszadánál.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési tárgyalását. Az ennek alapján készült szakértői elemzések és az egységes költség­vetési­tör­vény-javaslat felülvizsgálata alapján a tanács meg­állapította, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz ké­pest az Országgyűlés által elfogadott előirányzat-változtatások egyenlegükben igen szerény összeggel növelik a központi alrendszer bevételeinek, valamint kiadásainak főösszegét. Ezáltal változatlan marad mind a pénzforgalmi hiány, mind az államadósság összege.

A tanács határozatának indoklásában jelezte, hogy a kiadási növekmények forrását ‑ a belső átcsoportosításokon túl ‑ adó-, járulék- és illetékbevételek előirányzatainak megemelésével teremtették meg.

Engedjék meg, hogy kitérjek a tanácsnak igen röviden a 2017. évi költségvetési törvény egyidejű módosításához fűzött véleményére is, amelynek indoklása foglalkozott a 2017-es és a 2018-as költségvetések összefüggésével is. A tanács ebben azt javasolta, hogy amennyiben folytatódik az idei kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatsorozat, akkor célszerű 2018-ról 2017-re előrehozni ‑ a lehetőségek szerint ‑ kiadásokat. Ezáltal kezelhetőbbnek látja azokat a 2018-as költségvetési tárgyalás kezdetén e helyről általam is jelzett kockázatokat, amelyek 2018-ban a bevételi előirányzatok teljesítésénél jelentkezhetnek a konszenzusos előrejelzésnél magasabb kormányzati prognózissal összefüggésben. Így erősödhet a 2018-as költségvetési célok teljesítésének biztonsága, az államháztartás pénzügyi stabilitása.

A tanács az államháztartás stabilitásának fenntartása érdekében mindenképpen indokoltnak tartotta a kormány figyelmét felhívni mindkét törvényjavaslat esetében a fegyelmezett gazdálkodás folytatására, különösen a kiadási, valamint a tartalék-elő­irányzatok felhasználása tekintetében.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a hoz­zászólásom végén emlékeztessek arra, mint azt a költségvetésitörvény-javaslat tervezésének véleményénél is tettem, hogy a testület most is, az egységes tör­vényjavaslatok kialakításával kapcsolatban a tanácsi álláspont indoklásánál ‑ az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank értékelése mellett ‑ igen kiterjedt elemzői-szakértői háttérre építhetett.

Egyben ezúttal megköszönöm a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető munkatársainak segítő együttműködését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Jó szavazást és jó nyarat kívánok önöknek. (Taps.)

(16.00)