Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.06:10:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

154. ülésnap (2011.12.14.), 232. felszólalás
Felszólaló Mirkóczki Ádám (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:08


Felszólalások:  Előző  232  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendhagyó módon olyan módosító indítványok nem mellett szeretnék érvelni, hanem ellen, amelyeket így végignézve egészen elképesztőnek találok, és maga a Jobbik frakciója és a Jobbik családpolitikája is maximálisan elfogadhatatlannak tart. Ezek elsősorban - nem árulok zsákbamacskát - az LMP és az MSZP egyes módosító indítványait érintik, túl azon, hogy vannak benne természetesen támogatandó javaslatok is.

Amelyekről most beszélni óhajtok vagy véleményezni kívánom, azok nagyon távol állnak szerintünk nemcsak a mi, hanem szerintem az előterjesztők álláspontjától is. Előre elnézést kérek, ha lesznek olyan pontok vagy olyan gondolatok, amelyeket már mások érintettek, de mindenképpen szükségesnek tartok néhányat kiemelni. Az ajánlási pontokat nem előre sorolnám fel, hanem szép sorban mennék, természetesen nem mindegyiket, hanem csak néhányat.

Kezdeném is rögtön a 2. ponttal. Ha jól emlékszem, akkor az még a preambulum része, és az LMP-s képviselőtársaim által beadott indítvány tartalmazza, amely egészen pontosan a családok sokszínűségét emeli ki, és egy olyan mondatot venne ki, amely pontosan így szól: "A család akkor tölti be a szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki."

A legnagyobb tisztelettel és jóindulattal kérdezném, hogy mi ezzel a probléma. Egyszerűen fel nem tudom fogni, hogy egy ilyen épeszű, teljesen normális gondolatú megfogalmazást nem tartanak jónak, és helyette a család sokszínűségét emelik ki. Én ezt értem, a szociológiai tanulmányaim során pontosan tudom, hogy mi a család, és milyen családok vannak, de az egy egészen más kontextusba való és egészen más probléma, mint amit ez a mondat jelent, és amit önök ki akarnának venni, és el akarnának törölni. Nem gondolom, hogy ennek itt helye van, vagy legfeljebb ha önök a sokszínűséget bele szeretnék tenni, akkor azt ne úgy tegyék semmiképp, hogy ezt a mondatot kitörölik belőle.

A következő módosító indítvány konkrétan a 6. ajánlási pontban szerepel, egészen pontosan Szűcs Erika képviselőtársunk jegyzi. Egészen döbbenetesnek tartjuk, hogy mit akar onnan törölni, egészen konkrétan egy olyat, hogy: "önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is", ami ugye arról szól, hogy védené a család intézményét. Hihetetlen - mondjuk, már nincs az MSZP-nek ideje, tehát erre valószínűleg nem fogok választ kapni -, döbbenetes, hogy ez miért okoz problémát szocialista képviselőknek, vagy az, hogy a rendezett családi viszonyok védelme különös jelentősséggel bír a testi, lelki, szellemi egészség megóvása érdekében.

Tehát ilyenkor mindig felteszem magamnak a kérdést, hogy mi a céljuk egyes képviselőknek, tehát miért kell a már így is romjaiban lévő intézményt - mármint ha a házasság vagy a család intézményéről beszélünk, nagy átlagban egyes társadalmakban, és ez nemcsak a magyar társadalomra igaz, hanem szerintem a teljes nyugat-európai lakosságot vagy társadalmakat belevehetjük - tovább degradálni. Miért kell azokra a tendenciákra ráerősíteni, amelyek egy picit még tovább liberalizálják, egy picit még tovább csorbítják, az így is nagyon rossz irányba fordult kulturális és társadalmi viszonyokat még tovább torzítják? Tehát számomra ezek egészen hihetetlen és elképesztő javaslatok.

És akkor itt van az egyik "kedvencem", a 7. ajánlási pontban szintén egy LMP-s módosító indítvány. Igazából ez kiegészítené két szakasszal az 1. §-t: "tilos a különböző családformák között a hátrányos megkülönböztetés"; az indoklásban pedig úgy fogalmaznak a képviselőtársak, hogy értelmetlen megkülönböztetni a házasságot más együttélési formáktól, sőt egészen konkrétan azt írják, hogy "a jog eszközével nem szabad különbséget tenni" ezek között. Én tisztelettel felhívnám a figyelmet, hogy dehogynem, sőt kell is. Azért valljuk be őszintén, a házasság és sok minden más együttélési forma között döntően különbség van. És itt nem azt kell érteni, hogy valaki önhibáján kívül kerül olyan családba vagy olyan formába, amely nem az ideális, de miért ne lehetne meghagyni akár jogi szinten, akár bármilyen más szinten egy ideális állapotot.

Tehát miért ördögtől való dolog az, ha egy kormány, egy politikai erő olyan jogi környezetet kíván teremteni, amely meghatároz egy ideát, még ha egyeseknek ez elérhetetlen is, de legalább a viszonyrendszert megteremti, és törekedjenek rá az emberek? Hihetetlen, hogy ez miért probléma. És arra hivatkoznak, hogy jogi eszközökkel nem szabad különbséget tenni, akkor itt felhívnám a figyelmet arra, amit szintén belekevertek, ugye a regisztrált élettársi kapcsolatot, amely a homoszexuálisok együttéléséről szól. Ott ugyanezen politikai erő pedig azért lobbizik, hogy a jog részesítse ugyanolyan előnyben őket, mint például a normál házasság alatt a különneműek házasságát, és elsősorban itt ugye a gyermekvállalásról van szó.

(15.50)

Ezt csak azért említem, mert ez egymással pontosan ellentétes megfogalmazás. Itt is kimondjuk, igen, hogy a homoszexuálisokat például a gyermekvállalás esetében nem a jog fosztotta meg, nem a jog tehet arról, hogy ők nem vállalhatnak gyereket, és mi úgy gondoljuk, hogy nem is a jognak kell visszaadni. Természetesen itt is elmondom, hogy mindenkinek a magánügye, és a négy fal között természetesen azt csinál, amit akar, de ne arról szóljon már ez a törvényjavaslat vagy ezen módosító indítványok iránya, hogy egyenlőségjelet vagy párhuzamot húzunk a házasság normál intézménye mellett.

Mennék tovább a 37. ajánlási pontra. Egy kis türelmet, de talán nem akarom feltétlenül kiemelni, hogy ki jegyzi. A 37. ajánlási pont egy kiegészítést tartalmaz, hogy a családjuktól elválasztott gyermekek minél előbb és minél hatékonyabb módon visszakerüljenek a családjukhoz. Ezzel kapcsolatban annyit szeretnék kiemelni, hogy ezek nagyon szép szavak, nagyon szép gondolatok és nagyon szép irányok, azonban ez egy olyan ideális vagy olyan utópisztikus, mára már sajnos utópisztikus társadalomban értendő, vagy ott lenne helye, ahol pusztán a szülők együttélésének vagy a szülők anyagi helyzetének problémája okozza azt, hogy a gyermeket egy bizonyos szociális rendszerben kell elhelyezni, akár nevelőszülőknél, akár bentlakásos iskolákban, vagy bármilyen más olyan környezetben.

Valljuk meg őszintén, ma már, 2011-ben Magyarországon nem pontosan erről van szó. Egészen konkrétan arról beszélünk, hogy sajnos vannak olyan családok, vannak olyan lakókörnyezetek, ahol egyszerűen képtelenség olyan környezetet, olyan szociokulturális vagy akár szellemi környezet biztosítani, akár egészségügyi, akár oktatási szempontból a gyermekeknek, ahol megfelelő akár taníttatást, akár nevelést kapnának. Ez részben egybevág - nem ehhez a törvényhez tartozik - a Jobbiknak azon javaslatával, mely szerint a bentlakásos iskolák hálózatának létrehozását szorgalmazzuk, nem véletlenül.

Még egy utolsó ajánlási pontot szeretnék kiemelni, ez a 63. ajánlás, amely az MSZP-s képviselőtársainkhoz köthető vagy általuk beadott. A támogatási rendszerekről van szó. Itt szintén fontosnak tartanánk kiemelni, hogy miért akarnak olyan kontrollelemeket kivenni a módosító javaslatukkal, amely szerintünk nagyon helyesen és okkal benne van, hiszen folyamatosan erről szóltak az elmúlt évtizedek, hogy egy bizonyos társadalmi réteg kihasználja ezeket, és semmiféle következménye, semmiféle kontrollhatása nincs sem törvényi úton, sem pedig más hatósági úton.

Mi nagyon helyesen azt gondoljuk, hogy az ilyen módosító indítványoknak semmi helyük nincs, és itt az ideje éppen annak, hogy ezeknek a gátlástalan, szociális hálót kihasználó folyamatoknak végre valamilyen szinten gátat szabjunk és kivegyük belőle.

Nagyon sokan elmondták már a mai napon, és kifogásolták azt, hogy a törvényjavaslat a médiaszolgáltatókat szankcionálná olyan esetekben, amikor akár a házasság, akár a családi normák ellen súlyosan vét. Én a bírálóktól csak annyit kérnék, hogy tényleg, magyarázzák már el, hogy ez miért fáj valakinek, miért probléma. Soha nem hallom ezektől a politikai erőktől, ezektől a képviselőktől, hogy nap mint nap kikérnék maguknak azt a szennyet, amelyet egyes kereskedelmi csatornákon a nap 24 órájából lassan 18 órában ömlesztenek a gyerekekre, a fiatalokra. Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy erről nincs felmérés, ha egyáltalán lehetne ezt valahogy mérni, de egészen biztos, hogy ezek a műsorszolgáltatók ezekkel a műsorokkal és ezekkel a tartalmakkal az elmúlt két évtizedben több kárt okoztak a magyar társadalomnak, a magyar kultúrának, mint szerintem az egész magyar történelemben bármi valaha. Épp itt az ideje, és ezt is jónak találjuk, hogy legyen szankcionálva. Csak egyetlenegy kritika ezzel kapcsolatban, hogy akkor valóban legyen szankcionálva. Mert azt látjuk, hogy hiába a médiatörvény, hiába a teljesen más, a témához kapcsolódó szabályozások, továbbra is folytathatják ezek a csatornák és ezek a műsorok a szellemi agymenésüket, ámokfutásukat, és nem történik semmi. Egyértelmű, hogy a Jobbik támogat minden olyan előterjesztést és minden olyan javaslatot vagy célt, amely ezek bármilyen szintű megregulázására vonatkozik, és nagyon szeretnénk, ha végre itt is történne pozitív változás.

Én ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban. - Soltész Miklós tapsol.)




Felszólalások:  Előző  232  Következő    Ülésnap adatai