Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Sok minden elhangzott már az előttem felszólalóktól, de engedjék meg, hogy a KDNP-frakció nevében is kifejtsük gondolatainkat.

A szuverenitás nagyon nagy érték  ez elhangzott több felszólaló részéről. Én hozzáteszem, pont azért, mert nagy érték, ismerjük a magyar történelemből, hogy könnyű elveszíteni, de nagyon nehéz visszaszerezni. A magyarság Kárpát-medencei történelme, története egyértelműen bizonyítja azt, hogy 1526 után, a mohácsi csatát követően igen nehéz volt, számos szabadságharc irányult arra, hogy ismét visszaszerezze a magyarság az önrendelkezését, szuverenitását, függetlenségét más megszálló államokkal szemben. Beszéltünk már a Rákóczi-szabadságharcról 1703-1711, vagy szólhatunk az 1848-49-es dicsőséges magyar szabadságharcunkról, vagy akár 1956-ról is, de végül is a rendszerváltoztatás hozta el a lehetőségét annak, hogy ismét szuverén állam lehessen Magyarország. Tehát ezt a szuverenitást nagymértékben meg kell becsülnünk, hiszen gyermekeink jövője, unokáink jövője is ettől függ.

Tisztelt Képviselőtársaim! Számos államelméleti megfontolás létezik, számos publikáció lelhető fel különböző weboldalakon, az állam szerepe a gazdaságban, az állam szerepe az innovációban, az állam szerepe a válságkezelésben, oktatásban, sok-sok minden másban. És nyilván egy rövid bevezető után majd rá fogok térni arra, hogy miért fontos az, hogy a mai korban, a XXI. században, a veszélyek, kihívások, fenyegetések évszázadában is megőrizzük a magyar állam szuverén jogát, a magyar állam főhatalmát arra, hogy igenis itt, a Kárpát-medencében a magyarság sorsát irányítsa, segítse a boldogulását az embereknek.

Az állam feladatai gyakorlatilag mindenhol alapvetően néhány csoportba sorolhatók mint egyfajta biztonsági elem, tehát a külső és a belső rendnek, a védelemnek a fenntartása; van egyfajta elosztási vagy újraelosztási feladatrendszere a beszedett adókból adódóan, ezekből a közjó szolgálata, gyermekvállalás támogatása, nyilván az állami költségvetésnek a megfelelő prioritásait szem előtt tartva; a fontosabb gazdaságpolitikai, társadalompolitikai céloknak a megvalósítása alapvető állami feladat. Ez példaértékű, hiszen az elmúlt 13 évben azt látjuk, hogy valóban nagyon sokat áldozott a magyar kormány, a magyar állam a gyermekvállalás támogatására, a családok támogatására és nyilván a gazdasági programra és a gazdaság élénkítésére is. Van egy allokációs feladata, ezek alapvetően közösségi feladatok  közutak építése, vasutak építése, tömegközlekedés fejlesztése és sok-sok minden más , hogy normális keretek között tudjon élni egy társadalom. A társadalom belső rendjének az alakítása és ennek a segítése is a feladata. És ezt mikor tudja megcsinálni egy állam, tisztelt képviselőtársaim? Akkor, ha szuverén módon működik, ha nem szólnak bele kívülről, hogy ő hogyan alakítja a belső életét az adott társadalomnak.

A montevideói egyezmény 1933-ban hasonló módon rögzíti definíció elvei alapján, hogy az állami feltételek, az állami feladatok hogyan, milyen módon láthatóak el. Ehhez mindenképpen szükség van egy állandó népességre. Szükség van egy földrajzilag behatárolt területre. Tehát igenis az emberek, a társadalmak és a nemzetek is territoriális elven működnek. Fontos ezt szem előtt tartanunk a jövőben is. Nyilván szükség van egy kormányra, egy működőképes kormányra, egy olyan intézményrendszerre, állami szervek hálózatára, amellyel minél hatékonyabban tudja ellátni az állam a feladatát. Más államokkal való együttműködési képességre és a nemzetközi elismertségre, nemzetközi jogi elismertségre, de a nemzetközi jogban akár az Európai Unióban, akár az ENSZ-ben is szuverén államok együttműködéséről beszélnek. Mi szeretnénk visszatérni ehhez az alapelvhez, ehhez a definícióhoz, mert ez fontos a mai világban számunkra, hogy igenis továbbra is szuverén államként tekintsenek Magyarországra és a magyarokra mindenféle nemzetközi közösségben, különösen ahol tagsággal rendelkezünk és amelyben részt veszünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt látjuk, hogy akik nem tudták megvédeni a szuverenitásukat, azok az államok eltűntek a történelem folyamán. Tehát mi nem szeretnénk ezt, a mi felelősségünk és a mi nemzedékünk felelőssége az (Megszólal egy mobiltelefon.)  csörgés ide, csörgés oda , hogy megvédjük Magyarország szuverenitását. Ezt felfoghatom úgy is, ha nem is egyfajta vészharangként, de vészcsengőként, hogy igenis, amikor veszélyt éreztek őseink és elődeink, akkor megkongatták a vészharangot. Utaltam már arra, hogy Nyugat-Európában milyen változások következtek be az elmúlt néhány évben, néhány évtizedben, amelyekből ha csak egy példát kiragadok, kereszténydemokrata politikusként hadd mondjam el azt, ismételten itt, e gyönyörű házban, önök előtt, hogy igen, Németországban templomokat zárnak be. Németország volt az Európai Unió gazdasági motorja és élharcosa  hogy ne mondjam, Konrad Adenauer az egyik megálmodója de Gasperi és Robert Schuman mellett az Európai Uniónak , és igen, több templomot zártak be az elmúlt években. Nyilván ebből mi, magyarok igyekszünk nézni a saját keresztény értékrendünknek a megtartására irányuló lehetőségeket, és két harangot az esztergomi bazilika fog megszólaltatni. A két bezárt németországi templomból elhozott harangokat üzembe helyezik, tehát a négy harang mellett hat harang fog szólni, és hirdetni a keresztény Magyarország hírnevét Európában, és szinte egyfajta utolsó bástyaként felmutatja Nyugat-Európának, hogy igenis a kereszténydemokrácia, a keresztény értékek fontosak számunkra, ezt kell megvédenünk, a nemzeti szuverenitásunk egyik fontos léte és alapja a keresztény értékrend.

Tisztelt Képviselőtársaim! E rövid bevezető után és Varga Judit miniszter asszony, elnök asszony elmondta a szuverenitás különböző definícióit, ezt kiegészítve, hozzátéve, hogy mit jelent nekünk napjainkban mindez, nyilván érzékeltettük már és talán az elsők között voltam, amikor fölhívtam arra a figyelmet, hogy a XXI. század nem más, mint a kihívások, fenyegetések, veszélyek évszázada, és nap mint nap szembesülünk ezzel. Erre reagálni kell a magyar államnak. Reagálni kell a magyar jogrendszernek is, hiszen látjuk, fölismertük, hogy milyen veszélyek leselkednek a szuverenitásunkra. Nyilván a felgyorsuló globalizáció, nyilván a migráció már mind-mind fontos jelek és alapvető változásokat hoztak a mai világunkban, erre is reagálnunk kell, de az mindennek a netovábbja, hogy kihasználva a demokratikus jogállamok gyengeségeit, vagy azokat a pontokat, lehetőségeket, amelyeket felkutatnak a globalizáció élharcosai, akik egyébként pedig kiválóan látva azt, hogy többpárti demokráciában hogyan lehet beleszólni a választásokba törvénytelen módon kívülről jövő pénzügyi támogatásokkal, ezt vissza kell utasítanunk, és amelyeket nyilván eddig is tiltották a magyar jogszabályok, de ezt tovább kell szigorítani, és a KDNP frakciója támogatja ezt a törekvést, ezt az állami, kormányzati törekvést, igenis, meg kell védenünk Magyarország szuverenitását.

(10.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a kérdés ilyenkor, hogy a népakarat érvényesüle, amit egy demokratikus jogállamban a népfelség elve alapján alapvető tényezőknek tartunk, és akkor adott esetben nyilván kétharmaddal is tud nyerni a Fidesz-KDNP, vagy engedünke annak, hogy külföldről ilyen-olyan módszerekkel, ilyen-olyan alapítványi és NGO-s támogatásokkal baloldali pártokat finanszírozva esélyesebbként induljanak a választásokon. Nyilván ezt nem engedhetjük, ezért meg kell hoznunk azokat a törvényi szigorításokat, amelyek lehetetlenné teszik az ilyen pénzügyi támogatásoknak a külföldről történő eljuttatását. Fel kell térképezni, le kell leplezni ezt a folyamatot, rá kell világítani arra, hogy igenis vannak ilyen baloldali politikusok, akik bizony igénybe vesznek ilyen szolgáltatásokat, és több mint 4 milliárd forint értékben föl is használták ezt a kampányban  hát, nem túl sportszerűen és ráadásul törvénytelenül.

Karácsony Gergelyről már szólt Zsigó Róbert képviselőtársam. Az is egy egészen érdekes és megdöbbentő pénzügyi támogatás mikroadományokból, 506 millió forint értékben. Ezeket mind-mind fel kell mutatni a társadalom számára, a nyilvánosság nagy erő, és szükségünk is van arra, szükségünk van arra, hogy egyébként az ilyen törvénytelen folyamatokkal szemben a nemzeti konzultációban is rávilágítsunk az emberek akaratára. Igenis, mi a népakaratot szeretnénk képviselni a jövőben is, és eszerint szeretnénk kormányozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fokozott állami figyelem kell tehát, a jogrendszerünknek is alkalmazkodni kell a változásokhoz. Föl kell térképeznünk az ilyen típusú veszélyeket, és minden jogi megoldást és biztonsági megoldást végre kell hajtanunk annak érdekében, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő.

Nyilván utalhatnék még itt hosszasan arra, hogy a hibrid hadviselés világában milyen egyéb más eszközök vannak. Láthattunk a világ számos térségében már olyan külső beavatkozásokat, amivel gyakorlatilag nem katonai műveleteket, hanem sokkal kifinomultabb, puhább eszközöket  diplomáciai nyomást, pénzügyi zsarolást, sok-sok minden mást  helyeztek kilátásba. Ennek gyakorlatilag számos esete bizonyítja, hogy kívülről ma már, ha valaki kellően erős és befolyásos, akár nem állami szereplők is alkalmasak arra, hogy egy ország belső stabilitását, belső rendjét anarchiává változtassák, és egy kívülről irányított belső káoszt alakítsanak és hozzanak létre. Erre is föl kell készülnie a magyar államnak. Ehhez erős szuverén magyar államra van szükség. A történelmünk mindig azt bizonyította, hogy ha képesek vagyunk összefogni, fölismerni a veszélyeket, akkor tudjuk is orvosolni többségében ezeket a veszélyeket a gyermekeink és unokáink jövője szempontjából.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kossuth Lajos úgy fogalmazott, hogy a haza védelme mindennapi kötelességünk, szerintem ma is így van ez. Ez egy védelmi intézkedés, ez erősíti Magyarország szuverenitását. Szükségünk is van erre a mai sajátos világban, úgyhogy a KDNP frakciója támogatni fogja az előterjesztést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)