Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Valóban egy igen bonyolult szabályozás fekszik előttünk. A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004-es európai uniós irányelv továbbfejlesztéséről van szó, illetve annak jogharmonizációjáról. Azt gondolom, még mielőtt a konkrét javaslatról beszélnénk, érdemes áttekinteni, hogy honnan jutottunk idáig.

2004-ben hozta létre, fogadta el azt az irányelvet az Európai Parlament, amely a pénzügyi eszközök piacairól szól; ezt hívják MiFID-nek. Mi volt a MiFID tapasztalata? Egyrészt az, hogy fel­hasz­náló­barátabbá tette a pénzügyi eszközökkel való kereskedést. Tehát ha valaki pénzügyi eszközökkel szeretett volna kereskedni, az a MiFID bevezetése után ezt sokkal könnyebben meg tudta tenni. Könnyebb volt a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés egy állampolgár számára, aki be akarta fektetni a megtakarításait, és a MiFID-rendszer tartalmazott befektetés-, illetve befektetővédelmet is.

Önmagában a MiFID még innovatív is volt, hiszen újabb olyan kereskedési platformokat vezetett be a klasszikus tőzsdei kereskedés mellett, mint például a multilaterális MTF-platform, ami egyébként valódi versenytársává vált a klasszikus tőzsdei kereskedésnek. Ennek eredményeként lényegesen olcsóbbá váltak a pénzügyi eszközökkel való kereskedés tranzakciós költségei.

(11.10)

Ezt egyébként nemcsak Európában, hanem Magyarországon is tapasztalhatták a befektetők a 2000-es évek közepétől, lényegesen alacsonyabbak lettek a tranzakciós költségek, amelyek akkoriban egy-egy tőzsdei tranzakció esetén akár másfél százalékot is elértek Magyarországon. Ezek egyébként az MTF-platform hazai elterjedésének köszönhetően a tizedére vagy akár annál alacsonyabb szintre is csökkentek.

Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy a MiFID, illetve az MTF, tehát ez az irányelv valóban felhasználóbarátabbá tette a pénzügyi eszközökkel való kereskedést, éppen ezért sokkal többen kezdtek el ilyen befektetői tevékenységet folytatni. Azt láthatjuk ‑ a 2008-as válság világított rá erre alapvetően ‑, hogy a befektetők védelme bár az irányelv szerint biztosított volt, ez mégsem volt hatékony. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a pénzügyi szolgáltatók, akik ilyen tevékenységet folytattak, kötelezve voltak arra, hogy azokkal, akik kereskedni szerettek volna, az új befektetőkkel úgynevezett MiFID-tesztet töltessenek ki.

Ez a MiFID-teszt egyébként alkalmas volt arra, hogy a befektető pénzügyi ismereteit lemérje, alkalmas volt arra, hogy a kockázatviselési hajlandóságát is felmérje, és akkor ehhez mérten adták meg a különböző jogosultságot a befektetőnek. A gyakorlati életben viszont az volt a probléma, hogy a MiFID-teszt kitöltésének szigorúságát egyik pénzügyi szolgáltató sem vizsgálta. Sőt! Ismerjük már azóta, a 2008-as válság óta eltelt időszak jól rámutatott arra, hogy ezek a szolgáltatók kifejezetten ösztönözték a befektetőket, hogy hogyan töltsék ki ezeket a MiFID-teszteket.

Tehát végső soron mégiscsak odavezetett a rendszer, hogy hiába tartalmazott befektetővédelmet és könnyebb hozzáférést, a végeredménye mégiscsak az volt ennek a rendszernek ‑ a 2008-as válság ezt jól megmutatta ‑, hogy nagyon sok befektető veszítette el a pénzét, hiszen azt sem tudta tulajdonképpen, hogy mivel kereskedik. Ezt a dolgot még csak súlyosbította az, hogy például az MTF-platformokon, ahol már devizával is lehetett kereskedni, elképesztően nagy tőkeáttételeket is lehetett használni. Ennek a kockázataival sem voltak tisztában a befektetők.

Értelemszerűen ezeket a tanulságokat az Európai Bizottság is levonta, illetve mellétette azokat az újabb kihívásokat, amelyekre ezen a területen mindenképpen válaszolni kell. Erre már többen utaltak, államtitkár asszony is, képviselőtársaim is. Itt alapvetően az algoritmikus kereskedést kell megemlíteni, illetve azt a befektetői igényt, hogy a kereskedési adatok sokkal transzparensebbek legyenek. Ezenkívül a befektetési tevékenységbe vetett bizalmat is vissza kell állítani annak érdekében, hogy ez a piac újra meg tudjon mozdulni. Tulajdonképpen így érünk el odáig, hogy megszületik az az irányelv, amelyet egyszerűen csak MiFID II.-nek hívnak, és amelynek a magyar jogba való átültetéséről beszélgetünk most. Konkrétan a jogharmonizáció keretében, mint ez már elhangzott, 16 törvény fog módosulni, ebből kettő fog jelentősebben, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény.

Fontos azt is elmondani, bár ez is elhangzott, hogy ez nem jelenti a befektetési szolgáltatási szektorra vonatkozó szabályozás teljes átgondolását. Ez csupán jogharmonizációt jelent. A törvényjavaslat, ahogy említettem, azokra a kihívásokra próbál reagálni, amelyek az elmúlt időben felmerültek, illetve az MTF, amely annak idején, a MiFID bevezetésekor egy innováció volt, megpróbál ezzel lépést tartani, és egy új kereskedési platformot vezet be, az OTF-et. Ugyanis voltak olyan pénzügyi eszközök, alapvetően a nem részvény típusú pénzügyi eszközök, amelyekkel eddig nem szabályozott módon lehetett kereskedni, és ezt a szabályozatlanságot akarja a MiFID II. rendezni. Ezeknek a pénzügyi eszközöknek a kereskedését akarja szabályozott mederbe terelni az OTF bevezetésével.

Tehát a törvényjavaslatban a legfontosabb módosítás az, hogy új befektetési szolgáltatási tevékenység jelenik meg, ez az OTF. Új intézményként kerülnek bevezetésre az adatszolgáltatási tevékenységet végzők, amely intézmények a kereskedési adatok átláthatóságának javulását szolgálják. A tőzsdére vonatkozó szabályozás is megindul, például a tőzsde által végezhető tevékenységek, illetve a tőzsdei kereskedési jog vonatkozásában, ez utóbbit egyébként a jogszabály lazítja a korábbiakhoz képest. Illetve az árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában is új előírások jelennek meg. Amit fontos kiemelni, hogy erősödik a felügyeletek hatásköre, ami, azt gondolom, talán hatékonyabban tudja meggátolni a befektetők pénzének megvédését, mint azt a korábbi rendszer tette.

Úgy gondolom tehát, hogy ez a jogszabály, illetve az a jogharmonizáció, amit most elvégzünk e törvényjavaslat kapcsán, a hazai pénzügyi közvetítőrendszert továbberősíti, a felügyeleti tevékenységet is továbberősíti, és ‑ bár ezt még nem tudjuk, csak reménykedni tudunk benne ‑ a befektetőket is hatékonyabban fogja védeni. Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)