Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat összesen hat, a közlekedés tárgykörébe tartozó törvény módosítását tartalmazza. A módosítási igényt egyrészről az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatai, másrészről pedig pontosító, egyértelműsítő és jogharmonizációs okok indokolják az ágazati és egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtésének érdekében. A törvényjavaslat legfontosabb elemeit a következőkben ismertetem.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása számos szabályozási területet érint. Az útügyi műszaki előírások modernizációja a közúti szakma régóta megoldást igénylő problémája. A törvény módosítása kiterjed az útügyi műszaki előírásokra vonatkozó alapvető szabályok megalkotásán túl a felhatalmazó rendelkezés módosítására is annak érdekében, hogy a közlekedésért felelős miniszter rendelettel állapíthassa meg az útügyi műszaki szabályozásért felelős bizottság létrehozására, összetételére és feladatkörére vonatkozó részletes szabályokat.

A miniszteri rendeleti szintű jogszabályok megalkotása mellett az is indokolt, hogy annak keretei között a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban pedig a Fővárosi Közgyűlés az általa kezelt közutakra rendeletben állapíthasson meg a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat. A törvényjavaslat tartalmazza az ehhez szükséges törvényi felhatalmazást is.

Ugyancsak rendelkezések szólnak a nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat szabályozásáról. E módosítások érintik a közúti közlekedési nyilvántartási és az úgynevezett autópálya-törvényt is. A TSM-rendszer kialakításával nem változnak a megengedett tengelysúlyra és össztömegre vonatkozó előírások, de a jelenleg is hatályos jogszabályok ellenőrzése jóval hatékonyabbá válik. A módosítással megteremtjük az objektív ágon történő ellenőrzés eljárási kereteit is.

Ezzel függ össze a túlméretes járművek közúti közlekedésére vonatkozó szabályok módosítása. A javasolt méreteket vagy össztömeget meghaladó járművek közlekedése engedélyhez és jogszabályban meghatározott esetekben kísérő járműhöz kötött. A meghatározott paraméterek fölötti járművek nemcsak az útvagyonban tesznek kárt, hanem fokozott forgalombiztonsági kockázatot is jelentenek. A módosítás a szabályokat pontosítja, mivel e járműveket a szükséges beavatkozás időigényétől függetlenül mindaddig indokolt visszatartani, amíg a forgalombiztonságra veszélyes helyzetet el nem hárítják. Az elhárítás történhet átrakodással, az engedély megkérésével és az engedélyben foglalt feltételek biztosításával.

A kormány többször kinyilvánította, hogy támogatja a biztonságos kerékpáros-közlekedés további térnyerését. Ennek érdekében az idei évtől kezdődően jelentős forrásokat rendelt a kerékpárforgalmi létesítmények állapotának és vagyonértékének megőrzésére, fejlesztésére. Mindezekre is tekintettel a törvényjavaslat az országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszainak jelenleg megoldatlan működtetési feladatellátására tartalmaz megoldást azzal, hogy a közútkezelői feladatokat egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez rendeli. Az érintett kerékpárosszakaszok közútkezelői feladatainak a Magyar Közút részére történő átadása ugyanakkor nem jár a tulajdoni viszonyok változásával, a kerékpárutak továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnak.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása is több szabályozási kérdéskört érint. A kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos vezetésével 2016 novemberében munkacsoport alakult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül, amely megvizsgálta, hogy a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, milyen további könnyítésekre van esetlegesen szükség. A munka eredményeként világossá vált, hogy az eddigi kötöttpályás rendszereken kívül célszerű a vasúti közlekedésről szóló törvényben szabályozott kisvasutak és a múzeumvasutak részére kedvezőbb jogszabályi környezetet kialakítani arra tekintettel, hogy ezek a vasutak is a turizmusban, a szabadidő észszerű eltöltésében és az aktív kikapcsolódásban játszanak fontos szerepet. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a turisztikai hajtányok szabályozása, mivel jellemzően nagyvasúti vagy kisvasúti pályán közlekednek, a vasúti törvény keretén belül kell hogy megvalósuljon.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A függővasútra és a trolibusz-felsővezeték műszaki engedélyezésére vonatkozó rendelkezések viszont a vasúti törvény általános szabályai alá kell hogy visszakerüljenek. A függővasút műszaki szempontból inkább a hagyományos vasúti rendszerekkel mutat hasonlóságot, ezzel szemben a trolibusz-felsővezeték az egyéb kötöttpályás rendszerek környezetéből jelentősen kilóg, műszaki engedélyezésére inkább a villamosra vonatkozó rendelkezéseket célszerű alkalmazni. A módosítások révén az említett kötöttpályás közlekedési módok esetében egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások, csökkennek az adminisztrációs terhek és az eljárási díjak.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítását az időközben bekövetkezett társadalmi mobilitási változások, a jogszabályi környezet változása, ezen belül is a 2016-ban elfogadott, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény megalkotása, valamint a Budapesti Közlekedési Központ működési feltételeinek jobb biztosítása indokolja. Az elővárosi személyszállítási szolgáltatás határának mind az autóbuszos, mind a vasúti közösségi közlekedésben 100 kilométerre történő megnövelése a megváltozott utazási szokások miatt indokolt, hiszen egyre többen járnak munkába a fővárosba vagy megyei jogú városokba 70 kilométert meghaladó távolságról.

Az utasok panaszkezelési eljárásának egységesítését szolgáló rendelkezések az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapulnak, és egyértelművé teszik ezeket a rendelkezéseket. Ezzel együtt a vasúti és autóbuszos szolgáltatást igénybe vevő vagy igénybe venni kívánó utasok panaszbenyújtására vonatkozó szabályok összhangba kerülnek, így biztosítva az utasjogok gyakorlásának egységességét, az utasjogi eljárások összhangját, ami ugyancsak előnyös az utasok számára.

A törvényjavaslatban szereplő módosítások a fővárosi közösségi közlekedés intézményrendszerének továbbfejlesztéséhez szükséges jogszabályi környezetet is biztosítják.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/15379. számú törvényjavaslat számos különböző területet érintő jogszabály-módosítást tartalmaz, amelyek mind a közlekedésszabályozás hatékonyságának erősítését szolgálják. Mindezekre tekintettel kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.