Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a 2013. január 1-jei hatálybalépése óta már többször az Országgyűlés napirendjére került annak érdekében, hogy az éppen szükséges és elégséges változtatások megtörténjenek a hulladékgazdálkodás optimális működése érdekében.

A hulladékok mennyiségének csökkenésével párhuzamosan az anyagában hasznosított hulladékok mennyisége folyamatosan növekszik. A pozitív összkép alól a közhasználatú szóval lakosságinak nevezett üveghulladékok kivételt jelentenek. Hazánkban a közelmúltban több üveghulladék-fel­dol­gozó üzem kezdte meg működését, ezért lépést kell tenni annak érdekében, hogy a gyűjtés is eredményesebb legyen. Ennek feltétele, hogy életritmusunkhoz igazodva, lakásunktól egyszerűen, kényelmesen elérhető legyen az a hely, ahol átadhatjuk üveghulladékunkat későbbi hasznosításra.

Az üveghulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, azonban a közszolgáltatás az elvártnál kevesebb helyen gondoskodik azok külön átvételéről. Az üzletek egy része már most is át kell hogy vegye a forgalmazott termékei utáni csomagolási hulladékot. Ezen az úton kíván továbbhaladni a javaslat, mikor az üveghulladékok ‑ és csak az üveghulladékok ‑ szem­pont­jából az átvételre kötelezett üzletek mérethatárát lecsökkenti, és a mindennapi gyakorlathoz igazodva azt is egyértelművé teszi, hogy az üzlet akkor is át kell hogy vegye az üveg csomagolási hulladékot, ha nem állapítható meg egyértelműen, hogy azt termékként az üzlet forgalmazta, de a kínálatában van hasonló áru.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat a továbbiakban elsődlegesen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz kapcsolódik. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításához a jogszabályi környezet 2016. április 1-jével lépett hatályba. Az NHKV, Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. ‑ rövidített nevén a koordináló szerv ‑ tapasztalatai alapján a jogszabályi környezet felülvizsgálata szükségessé vált. Ennek eredménye az, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás stabilitásának biztosítása, a közszolgáltatók együttműködésének javítása a közszolgáltatás folyamatos, zavartalan ellátása és egységes biztosítása érdekében a törvényi szabályozást módosítani kell.

A jogszabály-módosítás célja a hulladékgazdálkodás területén tapasztalható anomáliák megszüntetése, kezelése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer kiszámítható, fenntartható működését érintő egyes szabályozási pontok módosításával, amelyek közül a következőket kell kiemelni.

A törvényjavaslat biztosítani kívánja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hosszú távon nonprofit módon történő működtetését, ami egyben összhangban áll a kormány rezsicsökkentési vívmányainak megőrzésére irányuló szándékával. Ennek érdekében a törvényjavaslat egyrészt előírja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban a közszolgáltatókat követően az alvállalkozók is csak akkor vehetnek részt, ha nonprofit formában működnek. Az alvállalkozói tevékenység korlátozása kizárólagosan a közszolgáltatás körébe tartozó feladatokra vonatkozik, az egyéb közszolgáltató által ellátott tevékenységekre nem. Arra a közszolgáltató továbbra is vehet igénybe forprofit gazdasági társaságot.

Másrészt a törvényjavaslat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működésének stabilizálása érdekében lehetővé teszi, hogy a közszolgáltatók a közszolgáltatás ellátását nem veszélyeztető szabad kapacitásaikat egyéb, hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység végzésére is felhasználják, azzal a feltétellel, hogy az e tevékenységgel elért eredményüket kötelesek a közszolgáltatásra fordítani.

A jelenlegi szabályok alapján a megfelelőségi vélemény hiányával kapcsolatos felmondási kötelezettség nem egyértelműen szabályozott, és a felmondási idő egy hónapban történő meghatározása a közbeszerzési szabályokra is tekintettel indokolatlanul rövid, ezért az egységesen hat hónapra módosul, így az lehetőséget biztosít az ellátásért felelősnek az új közszolgáltató kiválasztására.

A törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelmi alapelvek teljesülésére a fogyasztók jogainak védelme érdekében. Ennek megfelelően kerül sor a fizetési felszólítás tartalmi elemeinek egységes, garanciális jellegű, törvényi szinten való meghatározására.

A fogyasztók érdekérvényesítését segíti elő az a rendelkezés is, amely szerint a koordináló szerv is köteles ügyfélszolgálati feladatokat ellátni, amelyhez igénybe veheti a közszolgáltatók ügyfélszolgálatait is. Ezzel a módosítással a közszolgáltatási díjra vonatkozó egyes panaszok intézésére köteles koordináló szerv a lakosság számára is elérhetőbbé válik.

A fogyasztók érdekeinek védelmével összefüggésben a törvényjavaslat rendezi a személyes adatok kezelésének módját azzal, hogy felhatalmazza a közszolgáltatót a feladatellátáshoz szükséges adatkezelésre, továbbá a helyi önkormányzatokat azok helyi rendeletben történő megállapítására.

Az állam a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő feladatait a koordináló szerven keresztül látja el. A törvényjavaslat pontosítja, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék tulajdonosa a koordináló szerv. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék, ha hasznosítható, gazdasági értékkel bír. A hasznosítható hulladék jellemzően a közszolgáltatók birtokbavételével kerül a koordináló szerv tulajdonába, ezért létfontosságú, hogy a koordináló szerv a tulajdonosi jogaival összefüggő ellenőrzési jogosultsággal rendelkezzen ebben a kérdéskörben.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a hulladéktörvény módosításáról szóló jelen javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.