Felszólalás adatai

HORVÁTH CSABA (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A tervező és szakértő mérnökök kamarája, valamint az építészek szakmai kamarája mint köztestületek, a gazdasági, a szakmai és a társadalmi területeken is igen fontos szerepet töltenek be. Működését elsősorban a polgári törvénykönyv szabályozza.

Magyarországon jelenleg 13 kamara működik, többek között az Ügyvédi Kamara, az Orvosi Kamara, a Könyvvizsgálói Kamara és nem utolsósorban a tervező és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamarája, amelyet a jelen törvényjavaslatban szereplő módosítani kívánt törvény szabályoz.

A kamaráknak Magyarországon két fajtája létezik. Az egyik a gazdasági kamarák, valamint a szakmai kamarák. A módosítani kívánt '96. évi LVIII. törvény mind a tervező és szakértő mérnökök kamarájának, mind az építészek szakmai kamarájának feltételeit egyöntetűen szabályozza. A törvény célja, hogy a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve, a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező és szakértő mérnökök, építészek tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogassa.

A két kamara történelmi előzményei 1923-ra nyúlnak vissza. Az ebben az évben alapított Magyar Mérnökkamara a második világháborút követő eseményeknek esett áldozatul, és jogutód nélkül felszámolták. Jogelőd nélkül a már említett '96. évi LVIII. törvény tette lehetővé a két kamarai intézmény újbóli felállítását.

E törvénynek, amely részletesen szabályozza a kamarákat, módosítása néhány helyen először 1999-ben vált szükségessé. A törvény további nyolcéves gyakorlata és tapasztalata alapján újabb módosításra szorul, elsősorban a két kamara belső szervezete és működése vonatkozásában. A módosítás célja és indoka, hogy a két kamara a törvényben előírt köztestületi feladatait eredményesen és gazdaságosan, illetve takarékosan működtethesse, a törvényben részletesen előírt belső szervezete, valamint hatásköre ehhez igazodjon.

A következőkben felsorolt problémák indokolják jelen törvényjavaslat létjogosultságát. A nagy létszámú tag- és küldöttgyűlések többszöri összehívási kötelezettsége költséges a ma kizárólag tagdíjból működtetett két kamara részére. A választott nagyszámú tisztségviselőknek a jelenleg eltelt kétszer négyéves ciklus miatti kötelező lecserélése a kamara folyamatos és eredményes működését lehetetleníti.

A törvényben előírt szakmai és jogosultsági ellenőrzések, illetve figyelemmel kísérések lefolytatására a törvény ma nem ad egyértelmű felhatalmazást. A nyolcéves tapasztalat szerint a kamara képviselőinek sok esetben nem engedik meg, hogy az építkezést és az építéssel összefüggő dokumentációkat megtekinthessék. A két kamara az ellenőrzések, illetve figyelemmel kísérések lefolytatására megfelelően felkészített és képzett kamarai szervezetet kíván létrehozni. Ezért szükséges az egyes szakmai ellenőrzések törvényes és hatékony megalapozottsága az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a hazai tervezés és kivitelezés versenyképességének növelése érdekében, valamint a külföldi tervezők magyarországi tevékenységében is.

A tervező és szakértő mérnökök kellő felkészültségű utánpótlása az utóbbi évtizedben érzékelhetően romlott, részben a régebbi szakmai nagyvállalatok sok kis magánvállalattá alakulásával, ezért szükséges, hogy az egyetem, illetve a főiskola elvégzése után a kamara irányítsa és részben szervezze a pályakezdő mérnökök kellő színvonalú szakmai gyakorlatát.

Jelenleg a kamarai tagsággal nem jár automatikusan a jogosultság. A jogosultsággal még nem rendelkező kezdő mérnököt, kamarai tagot a kamara fel tudja készíteni a jogosultsághoz szükséges gyakorlat kellő tartalmú megszerzésére. A vizsgával, amelyet egyes európai országokban a piacvédelem eszközének is tartanak, az egyes jogosultságok követelményeinek egységes értelmezését és alkalmazását lehet a kamara tagjaitól számon kérni.

Az eddigi szabályozás csak az építési engedélyek alapjául szolgáló tervekbe való betekintést tette lehetővé, a gyakorlati tapasztalat szerint több esetben nem készül kiviteli terv, vagy azt az építési engedélyben foglaltaktól eltérően más, jogosultsággal nem rendelkező készíti el. Szükséges tehát, hogy az építési munkahelyen a kiviteli tervekbe való betekintést is megtehesse a kamara. Az előírt követelmények tényleges megoldása ugyanis a legtöbb esetben csak e tervekben jelenik meg. A törvény megjelenése óta az építésügy irányítása többször változott, jelenleg a Belügyminisztérium hatáskörében van. Gyakorlati megfontolásokból javasolt az a megfogalmazás, hogy az Építész Kamara törvényességi felügyelete az építésügy mindenkori irányítójának feladata legyen.

A módosítások általában adminisztratív jellegűek, melyek a kamara köztestületi feladatait, hatáskörét, szervezetének demokratizmusát nem befolyásolják, de az eredményes és gazdaságos működéshez elengedhetetlenül szükségesek.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a jelen törvényjavaslat módosítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.