Felszólalás adatai

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Nos, folytatván az előbbi hozzászólásomat két percekre bontva: itt már részben Keleti úr hozzá is kezdett, és elnézést, hogy ezt mondom, de körülbelül sejtem, hogy mit fog majd mondani, amikor folytatja azt a mondatot, tehát hogy minek tekintsük azt a helyzetet, amikor Magyarország területe fölött, mondjuk, repülőgéppel átszállítanak néhány hadosztályt, és ezzel kvázi megtámadnak egy másik országot.

Nos, hölgyeim és uraim, ilyen már volt, méghozzá nem is olyan régen, az iraki háború alatt, ráadásul az érvényes jogszabályok, kvázi az alkotmány megsértésével. Bizony, ilyen átrepülések és bevetések jelentős számban történtek. Én ezt azért merem ilyen határozottan kijelenteni, mert annak a vizsgálóbizottságnak az elnöke voltam, ami az úgynevezett átrepüléseket vizsgálta. Tehát bár nem tartozik szigorúan a tárgyhoz, de engedtessék meg nekem, hogy itt most hozzáfűzzem, hogy én a magam részéről nemhogy enyhítenék ezen a szabályon, hanem kifejezetten szigorítanék, és én ezt sem engedném meg, amit ma, bár engedéllyel ugyan, de megtehetnek a külföldi államok, hogy rajtunk keresztül támadnak meg másokat, és az erre való reakció kiszámíthatatlan.

Azt, hogy bennünket ki, mikor, miért tekint majd agresszornak és támadó félnek, azt bizony nem mi döntjük el itt, ebben a Házban, és, sajnos még nem is az ENSZ Biztonsági Tanácsának nagy tiszteletű tagjai, hanem majd adott esetben az az ország, amelyet ilyen támadás ér. Tehát én azt gondolom, hogy ebben a dologban nemhogy enyhíteni kellene az alkotmányos szabályokat, hanem azon kéne elgondolkodni, hogy hogyan szigoríthatnánk ezt, különös tekintettel az átrepülésekre.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)