Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HENDE CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Audiatur et altera pars  hallgattassék meg a másik fél is. Ez a jogászok által gyakran idézett mondat, a párbeszédre, az egyensúlyteremtésre törekvés követelménye egyfajta mottóként szolgálhat, amikor a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé. Engedjék meg ezért, tisztelt képviselőtársaim, hogy e vezérfonal mentén haladjak, és ismertessem, hogy az önök előtt fekvő javaslat miként segítheti még inkább elő, hogy az állam cselekvéseivel szembeni bírói kontrollt egy független, jogállami, professzionális és hatékony közigazgatási bírósági szervezet láthassa el 2020. január 1-jétől. A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény, ahogy az annak idején Trócsányi László igazságügyi miniszter úr expozéjában is elhangzott, az önálló közigazgatási bíráskodás teljes körű megteremtésének a végállomását jelentik.

A téma iránt régóta érdeklődő jogászként, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökeként és egyben a Törvényalkotási bizottság elnökeként kiemelt figyelemmel követtem a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos jogalkotási folyamatot.

Meggyőződéssel állíthatom, hogy amikor egy ötéves szakmai-tudományos folyamat eredményeként, amelyet egyébként egy több évtizedes jogirodalmi, jogtudományi eszmecsere előzött meg, tehát egy ötéves szakmai-tudományos folyamat eredményeként, több évtizedes adósságot törlesztve és 120 éves alkotmányos hagyományokhoz visszanyúlva az Igazságügyi Minisztérium kiváló szakértői csapata előkészítette a közigazgatási bírósági szervezet felállításához szükséges törvényeket, akkor is a párbeszédre és egyensúlyra törekvés hatotta át a jogszabály-előkészítési és a törvényhozási munkát egyaránt.

A törvényhozási folyamatban ezt szemlélteti annak a szakértői bizottságnak a működése, amelyet az igazságügyi miniszter állított fel bírák és a jogtudomány képviselői köréből, hogy szakmai véleményükkel támogassák a kodifikációt. A törvényjavaslatok szabályszerű, mondhatnám mintaszerű társadalmi egyeztetése, a tárgykörben tartott hazai és nemzetközi konferenciák, valamint az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok meghívásával zajlott hétpárti egyeztetés  amin ugyan nem minden párt vett részt, és volt olyan is, amelyik eljött, aztán egy rövid politikai nyilatkozat elmondása után távozott is, de mégis volt ilyen egyeztetés , mindez az előkészítési folyamat alaposságát és korrekt szakmaiságát példázza.

(9.50)

Ha pedig tisztelt képviselőtársaim visszagondolnak a parlamenti vitára, emlékezhetnek, hogy a kormánypártok még a parlamenti szakaszban is fogadtak el a transzparenciát növelő ellenzéki módosító javaslatot. A törvények kidolgozása és elfogadása tehát a szűkebb szakmai nyilvánossággal, a politikai szereplőkkel és a széles közvéleménnyel való párbeszéd mellett történt.

A törvények tartalmát szintén az egyensúlyra törekvés hatja át annak érdekében, hogy az a lehető legmagasabb szinten garantálja a bírói függetlenséget, egyúttal azonban egy olyan bírósági szervezet alapjait tegye le, amely képes garantálni a közigazgatási jogviták hatékony elbírálását. Ez megmutatkozik abban is, hogy a közigazgatási bírósági költségvetés összeállításában a bírósági vezetőknek, a bírói testületeknek és a miniszternek arányosan juttat hatásköröket, vagy abban, hogy lehetővé teszi, hogy a Közigazgatási Bírói Tanács szolgálati bírósághoz forduljon, ha az ügyelosztási renddel kapcsolatos véleményét a közigazgatási bíróság elnöke nem vette volna figyelembe. Megmutatkozik abban is, hogy a bírák képzésével kapcsolatos hatásköröket a törvény teljes egészében a bírák hatáskörébe utalja, kizárva itt a végrehajtó hatalom bárminemű befolyását.

Szeretném biztosítani tisztelt képviselőtársaimat arról, hogy a kormány és a kormánypártok tisztában voltak és vannak a reform súlyával. Tudjuk és átérezzük annak felelősségét, hogy egy igazságszolgáltatási szervezeti reform mekkora érdemi hatást gyakorol a jogalkalmazás egészére mind bírósági, mind közigazgatási szempontból. Ezért aztán kiemelkedően fontos minden olyan szakmai vélemény meghallgatása és megfontolása, amelyek megerősíthetik, támogathatják ennek a fontos szabályozásnak a legitimációját és egyben nemzetközi elfogadottságát. Ez a cél vezérelte az igazságügyi miniszter urat, amikor a törvényjavaslatok benyújtásakor a kormány nevében a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte.

A Velencei Bizottság raportőrei február 4-én és 5-én tettek látogatást hazánkban. A német és az osztrák alkotmánybíróság bírái, francia és portugál jogtudósok alkotta delegáció  akikkel magam a Törvényalkotási bizottság elnökeként ellenzéki képviselők társaságában találkozhattam  igen magas szintű szakmai munkát végzett. Előzetes véleményüket idén március 4-én küldték meg a kormánynak. Ennek alapján a következő főbb csomópontok azonosíthatók.

A Velencei Bizottság nem kifogásolta a magyar jogalkotó azon, egyébként nemzeti közjogi hagyományainkon alapuló döntését, amely egy szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer felállítására vonatkozott. Azt az európai sztenderdekkel teljes mértékben összhangban állónak tekintette. Kifejezetten üdvözölte a testület azt a jogalkotói megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok bírái kérelmükre automatikusan, a törvény erejénél fogva kerülhetnek át az új bírósági szervezetbe. Ilyen nyilatkozat hiányában pedig értelemszerűen a rendes bírósági szervezetben folytathatják munkájukat. A közigazgatási bíróságok igazgatásával kapcsolatos miniszteri hatáskörök vonatkozásában a Velencei Bizottság elismeri a modell pozitívumaként a miniszter parlament előtti felelősségét.

Elmondható tehát összefoglalóan, hogy a Velencei Bizottság mind a szervezet, mind a jogállás, mind az igazgatás alapelemeit, sarokköveit megfelelőnek találta a törvényekben, javaslatai inkább korrekciós, kiegészítő jellegű javaslatoknak tekinthetők. Ezek a következő területekre vonatkoznak.

Először: a bírói kiválasztási eljárásban az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által felterjesztett rangsortól való eltérés feltételeinek pontosítása. Másodszor: az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsában a bírói részvétel erősítése. Harmadszor: a bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálási eljárásainak közelítése. Negyedszer: a közigazgatási felsőbíróság elnökével szemben támasztott választhatósági feltételek körében a tényleges bírói gyakorlat jelentőségének hangsúlyozása, valamint ötödször: az egyes igazgatási döntésekkel szembeni jogorvoslat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot előterjesztő képviselőtársaimmal együtt úgy gondoljuk, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai rávilágítanak arra, hogyan tehetjük még hatékonyabbá a felálló közigazgatás bírósági rendszert és hogyan teremthetünk további garanciákat a közigazgatási jogvédelem céljára és a bírói függetlenség alapelveire is figyelemmel.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő komplex törvénymódosítási javaslat elfogadása esetén a Velencei Bizottság által előzetesen megfogalmazott valamennyi  ismétlem: valamennyi  javaslatot átvezeti a törvényekben a következők szerint. Az előttünk fekvő javaslat az ajánlásoknak megfelelően egyértelművé tenné és további garanciákkal látná el a miniszter közigazgatási bírói pályázati eljárásokban betöltött szerepét, így erősítve a kontroll lehetőségét. Ennek megfelelően meghatározásra kerülnek a pályázók meghallgatásánál vizsgálandó szempontok mind a bírói, mind pedig a bírósági vezetői pályázatoknál.

A kompetenciák meghatározása során támaszkodtunk az Igazságügyi Minisztérium szakértői bizottságában részt vevő bírák és jogtudósok álláspontjára. Olyan alapvető képességeket és készségeket törekedtünk azonosítani, amelyek döntő jelentőségűek a bírói ethosz, illetve a vezetői kvalitások szempontjából, egyúttal jól mérhetők, tovább növelve ezzel a pályázati eljárások objektivitását és átláthatóságát. Azáltal, hogy a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy a bírói pályázatokra vonatkozó rendelkezések a bírósági vezetői pályázatokra is irányadók, a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően erősödik a törvény garanciarendszere. Eszerint, ha a miniszter el kíván térni a kinevezések során a bírói testületek, jelesül az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa rangsorától, ez esetben az indokolásnak ki kell térnie a meghallgatás okára, továbbá a mérlegelés és a döntés szempontjaira. Azok a pályázók pedig, akik szerepeltek a bírói testület által a miniszternek felterjesztett rangsorban, szolgálati bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért a pályázati eljárás eredményével szemben.

Hangsúlyozandó továbbá, hogy bár a bírói és bírósági vezetői pályázatoknál döntő érdemi hatásköröket gyakorló Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa összetételében eddig is biztosított volt a bírói többség, mégpedig 5:4 arányban, a törvénymódosítás következtében az ajánlások szellemében, mármint a Velencei Bizottság ajánlásainak szellemében immár 7:4 lesz a bíró és nem bíró tagok aránya azzal, hogy hat tagot a bírák saját maguk a saját soraikból választanak meg.

A bírói önigazgatás erősítését, a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúly növelését és az Országos Közigazgatási Bírói Tanács hatásköreinek szélesítését szolgálja, hogy az Országos Közigazgatási Bírói Tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel vagy az OKBT tagjával szemben merül fel.

Tisztelt Ház! A Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően egyértelművé teszi a javaslat, hogy az ötéves tényleges bírói gyakorlat, amelybe az Alkotmánybíróságon, nemzetközi és uniós bíróságon eltöltött szolgálati idő is beleszámít, a közigazgatási felsőbíróság elnökével szemben is alapvető követelmény. Ezzel tehát teljes mértékben megvalósulna a Kúria és a közigazgatási felsőbíróság elnökének jogállása közötti párhuzamosság.

(10.00)

Végezetül pedig német mintára a törvény módosítása megteremti a bírói függetlenséget sértő igazgatási intézkedésekkel szembeni jogorvoslat intézményét, amely a magyar jogban példanélkülien szélesre nyitja a közigazgatási bírósági bírák védelmét az igazgatási jellegű döntésekkel szemben.

Tisztelt Országgyűlés! Az általam elmondottak alapján egyértelmű, hogy a kormányzó pártok elkötelezettek abban, hogy a közigazgatási bírósági rendszer a magyar Alaptörvény szellemében és a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően kezdhesse meg működését. Ne felejtsék el, hogy az Európai Unió tagállamainak többségében ma is elkülönült közigazgatási bírósági szervezetrendszer létezik és működik.

Amikor Gulyás Gergely és Völner Pál képviselőtársaimmal az önök előtt fekvő törvényjavaslat benyújtása mellett döntöttünk, az a cél vezérelt bennünket, hogy egy magas szintű szakmai munka eredményeként előállt törvényi szabályozás nemzetközi sztenderdeknek való minél teljesebb körű megfelelését támogassuk. Ezt a törekvést ülésén a Velencei Bizottság is elismerte és üdvözölte.

Nekünk a mostani országgyűlési vitában azzal a szakmaisággal kell közelítenünk a kérdéshez, amely a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos jogalkotói munkát az elmúlt években is végig jellemezte. Meggyőződésem, hogy a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások teljes körű, maradéktalan végrehajtása révén 2020. január 1-jétől egy olyan közigazgatási bírósági szervezet áll majd fel Magyarországon, amely teljes mértékben alkalmas lesz legfőbb rendeltetésének betöltésére.

Mint ahogy azt a nagy jogtudós, Boér Elek megfogalmazta, ez nem egyéb, mint a jog uralmának a közigazgatás egész vonalán való biztosítása. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatunkat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)