Felszólalás adatai

A 2. ajánlási pontban szerepel az a módosító javaslatom, amely az egész beavatkozás jelen módosítását szeretné kivenni a törvényjavaslatból, illetőleg ezzel összefüggésben van a 3. javaslat. Az egyik egy teljesebb, a másik egy minimalistább megoldás, de ugyanarról szólna a kettő; ami pedig nem más, mint hogy a beavatkozás és az az ellen való jogorvoslat szűkítésével és bizonyos körre való korlátozásával nem tudunk egyetérteni. Annál is inkább nem, mert ahol a fellebbezési jog sérül bármely végzés vagy határozat ellen, ott nem jó irányba mennek el a dolgok. Ez nem magyarázható azzal, hogy az eljárást csak ebben a formában lehet gyorsítani.

Számos más módszer lenne arra, hogy a beavatkozást korlátozzák, ha esetleg önök úgy gondolják, hogy bizonyos esetekben perelhúzó magatartással párosul. Egyébként hozzáteszem, hogy az Országos Bírósági Hivatallal való egyeztetésről még nem láttuk azokat az írásbeli dokumentumokat, amelyekben esetleg az Országos Bírósági Hivatal kifejti, hogy miért és milyen ügyekben történt ilyen perelhúzó magatartás. És nagyon kíváncsi lennék, hogy mondjuk, az Országos Bírósági Hivatal elnöke csak ezt a megoldást tartotta egyedül üdvösnek, vagy esetleg más javaslatai is voltak, ezt mind sajnos nem tudhatjuk meg, de mindenesetre a beavatkozás esetében arról van szó, hogy akkor lehet egy perbe beavatkozni, ha valaki a jogi érdekét bizonyítani tudja, tehát jogi érdekeltséggel bír.

Nagyon fontos, hogy ez a jogi érdek többféle jogalapból származhat, viszont a bíróságnak arról kell döntenie már első fokon is, tehát amikor egy beavatkozási kérelem érkezik, hogy a jogi érdek fennáll-e avagy sem. Abban az esetben, ha ez fennáll, akkor meg kell engedni a beavatkozást. Ebben az esetben a Pp. szabályai szerint a beavatkozásnak helye van. Tehát egy fellebbezés egy beavatkozási kérelemmel kapcsolatosan az erről való döntés, tehát a jogi érdekről való döntés, és ez független attól, hogy milyen alapra helyezi vagy mire hivatkozik a beavatkozó, amikor megteszi a beavatkozási kérelmét.

(18.50)

Úgy tűnik - és ezt többször elmondtam, a bizottság előtt Vas Imre képviselőtársam ezt el is ismerte -, hogy az alapján, hogy itt különbséget teszünk olyan ügyek között, ahol csak úgy idézőjelben, általában történik egy beavatkozás, bár ott is jogi érdekre van szükség, illetve azon esetek között, ahol jogszabály alapján terjed majd ki az ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben álló jogviszonyára, ez alapján beavatkozó és beavatkozó között teszünk különbséget, amit én nehezen értek, főleg azért, mert az, amit önök itt bevezetnek, a jogszabály alapján való beavatkozást, az tulajdonképpen a kötelező perben állás esete - legalábbis én nem sok különbséget látok tőle -, ezt Vas Imre képviselőtársam a bizottság ülésén el is ismerte, hogy igen, jó felé tapogatózunk. Viszont az egy másik jogintézmény. A kötelező perben állás esetén, ha valamelyik fél nem áll perben, akkor őt perbe kell vonni, a beavatkozás ennél egy kicsit másra vonatkozik. Úgy érzem, hogy dogmatikailag összecsúszik a két kategória, ami nem viszi előre a Pp. rendszerét.

Ugyanezt a 3. módosító pontban egy kicsit megpróbáltam szétbontani és úgy megfogalmazni, hogy a "jogszabály alapján" kitétel kikerülne, tehát ha az ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjedhet, hiszen előre nem feltétlenül lehet tudni, hogy az ítéletben mi szerepel, ez is furcsa megkötés, hogy előre hogy lehet meghatározni azt, hogy az ítéletben mi található majd; tehát ebben az esetben is mindenképpen a fellebbezés lehetőségét meg kellene adni. Itt, ebben az esetben a jogszabály alapján való - egyébként fenntartom: dogmatikailag helytelen - kikötés vagy megoldás kikerülne.

Emellett ki szeretnék még térni a 6. módosító javaslatomra, amely szintén azt próbálja elérni, hogy kikerüljön a törvénymódosítás közül két olyan törvényhely, ahol a Pp.-ben szintén ezt a jogszabály alapján való beavatkozást beiktatják. Ráadásul két olyan törvényhelyről beszélünk, ami például a költségviselésre vonatkozik, tehát különbséget tesz megint csak beavatkozó és beavatkozó között, hiszen a különbséget önök szerint, az előterjesztők szerint az adná, ha valaki jogszabály alapján avatkozik be, akkor az általa támogatott féllel egyetemlegesen kell kötelezni az ellenfél összes költségének megfizetésére, ami szintén egy érdekes kitétel, mert az, hogy a beavatkozás pillanatában mire vonatkozik a beavatkozás, az nem jelenti azt, hogy ez az ítéletben is ebben a formában fog megjelenni, tehát tulajdonképpen egy olyan viszonyrendszert vetítenek előre, amit csak az ítéletben lehet majd meghatározni, és ez alapján teljesen értelmetlen a 83. § (1) bekezdésébe való betoldás. Ugyanúgy, ahogy az 57. § (1) bekezdésében is értelmetlen, de úgy fogalmaznak, hogy csak a jogszabály alapján beavatkozó esetében lesznek olyanok a beavatkozó cselekményei, amelyek akkor is hatályosak, ha az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak.

Ennek megint nincs semmi értelme, kedves képviselőtársaim, hiszen ha már valakit beengedtek a perbe, beavatkozott, mondjuk, nem kellett fellebbeznie, mert a bíróság rögtön úgy ítélte meg, hogy a jogi érdeke fennáll, akkor mi szükség van különbséget tenni később az ő cselekményei között és annak hatálya között abban a tekintetben, hogy úgymond a jogszabály alapján avatkozott be vagy nem.

A különbségtétel indokolt lehet, de csak úgy, ahogy az eddigi Pp.-ben szerepel, tehát amely az ítélet jogerejéről beszél a beavatkozó és az ellenfél viszonyában. Ez teljesen érthető. Ha az ítéletben a beavatkozó önálló jogviszonyáról dönt az ítélet, akkor a költségviselésnek az ilyen formában való szabályozása teljesen egyértelműnek tűnik, hiszen ő jogokat nyer, kötelezettségekre kényszeríti ez az ítélet, de abban az esetben és így ebben a formában különbséget tenni már a beavatkozás pillanatában is, hogy milyen jogalappal avatkozott be, véleményem szerint semmi értelme nincs, és nekem dogmatikailag is zavaros.

Természetesen meg lehet győzni, mert látom, hogy Papcsák és Vas képviselőtársam, remélem, hogy hozzászólni készülnek, hogy ebben a szakmai érveket ütköztessük, de úgy gondolom, hogy ez egy elhamarkodott átvezetés volt, és úgy gondolom, hogy amikor áttekintették villámgyorsan a Pp.-t, hogy esetleg hova lehet még ezeket a kitételeket betoldani, akkor olyan helyekre is sikerült ezt berakni, ahova egyébként semmi értelme nincsen.

Úgyhogy azt szeretném kérni - mert még nem késő -, hogy ebben a formában vonják vissza a törvényjavaslatot. Mivel egyébként az első, amit Vas képviselőtársam benyújtott és Papcsák képviselőtársam csatlakozott hozzá, abban a beavatkozáson kívül támogatható javaslatok is léteznek, találtatnak benne, ezért azt kérem, hogy a 2. vagy a 3., illetőleg a 6. módosító javaslatomat támogassák, és így véleményem szerint elfogadható egy olyan törvény, amelyben a jó részek bent maradnak, viszont a vadhajtások esetleg kigyomlálására kerülhetnek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.(Taps a Jobbik padsoraiban.)