Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.10:15:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

276. ülésnap (2013.05.13.), 239. felszólalás
Felszólaló Pál Béla (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:48


Felszólalások:  Előző  239  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt az általános vita során is hangsúlyozta, hogy támogatjuk a szociális ellátórendszer átláthatóságát célzó módosításokat, amennyiben azok nem a rászorulók támogatásának csökkentésével járnak. Így támogatjuk azt, hogy a szociális törvényben szabályozott átmeneti segély, a gyermekvédelmi törvényben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a temetési segély, vagyis a három krízissegély összevonva egy ellátásban önkormányzati segély címen szerepeljen a jövőben, azzal a kitétellel, hogy természetesen az önkormányzatok teremtsék meg annak a feltételeit, hogy önkormányzaton belül tudják azt, hogy melyik krízissegélyre mennyit fordítottak.

Ehhez a törvénymódosításhoz az ajánlás 3., 4., 5. és 10. pontjában adtunk be módosítást. Itt tehát ezeknek az indoklásáról szeretnék szólni, valamint az ezzel összefüggő módosításokat is szeretném támogató ajánlásunkkal ellátni. A képviselőtársainkkal együtt nyújtottuk be ezt a négy módosító javaslatot, amely azonban több területet érint.

Az ajánlás 3. pontjában arra tettünk javaslatot a 2. § 5. pontjának kibővítésével, hogy önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékánál, ezt azonban kibővítjük azzal, hogy egyedül élő esetében annak 150 százalékánál. A hatályos szociális törvény szerint ugyanis eddig az egyedül élő személyek esetében a nyugdíjminimum 150 százalékánál alacsonyabb mértéket nem lehetett megállapítani a jogosultság feltételénél egyik érintett ellátás esetében sem.

A törvényjavaslat értelmében viszont szűkülne ebben a csoportban a lehetséges jogosultak köre, ami azt jelentené, hogy elsősorban az idős, egyedül maradt emberek szorulnának ki a támogatásból, és az a határozott véleményünk, hogy a jelen gazdasági-társadalmi válság közepette semmiképpen sem szabad csökkenteni ezeket a feltételeket. Így tehát kérjük, hogy képviselőtársaink támogassák ezt a módosító indítványt.

Mint ahogy szintén ezt kérjük az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító indítványunkkal kapcsolatban, amelyet szintén képviselőtársunkkal együtt nyújtottunk be. Ennek az a célja, hogy kiterjesztenénk önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatárt olyan módon, hogy az önkormányzat rendeletében úgy kellene szabályozni, hogy ez nem lehetne alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékánál. Tehát itt megemelnénk generálisan, nem csak az egyedülállók esetében. Amennyiben erre lehetőség van, megköszönjük képviselőtársainknak, ha ezt a módosító indítványunkat támogatják.

Az ajánlás 5. pontjában pedig azt javasoljuk a temetési segély esetében, hogy az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege ne legyen kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 30 százalékánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy a családja létfenntartását veszélyezteti. Ezzel az a célunk, hogy az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás minimálisan előírható mértéke, amely jelenleg 10 százalék, 30 százalékra, tehát háromszorosára emelkedhessen, hiszen jelenleg a legtöbb önkormányzat a temetési segélyt minimális mértékben biztosítja, ami sokszor nem nyújt elegendő segítséget az érintettek számára, hiszen legtöbbször a legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők vagy idős nyugdíjasok köréből kerülnek ki az érintettek. Miközben pedig a temetési költségek jelentősen emelkedtek az elmúlt években.

Az adott évben elhunytak számát tekintve az eddigi tapasztalatok alapján nagyjából az elhunytak harmadának eltemettetéséhez adnak segítséget az önkormányzatok. Ez azt is mutatja, hogy jelentős problémáról van szó, hiszen a lakosságnak van egy jelentős része, valószínűleg a 4 milliónyi, legrosszabb helyzetben lévő emberek közül kerülnek ki, akik egymaguk képtelenek állni a szükséges költségeket. Így tehát bízunk abban, hogy a kormány is támogatja ezt a módosító javaslatunkat.

Végül: az ajánlás 10. pontjában több pontot módosítunk a 4. §-ban. Az 1., 5., 2. és a 4. pontot. Ennek egy mondatban megfogalmazva az a célja, hogy a költségvetés a jelenleginél magasabb mértékű forrást biztosítson az önkormányzatok számára. Jelenleg az önkormányzat a normatív segélyek önrészének függvényében, illetve lakosságszám-arányosan kap forrást a központi költségvetéstől a saját hatáskörben nyújtott ellátások fedezetéhez. Ez azonban nem címzett módon segíti őket, mint más támogatásoknál. Az a véleményünk, hogy a jelenlegi gazdasági-társadalmi válság közepette szükséges, hogy az eddigieknél magasabb mértékű támogatást kapjanak az önkormányzatok is a központi költségvetésből a legrászorultabbak ellátásához. Sajnos az utóbbi években számos önkormányzat már sok szociális ellátást visszavágott, csökkentett vagy megszüntetett, többek között azért, mert nincs elegendő forrásuk, hiszen a központi költségvetés is egyre kisebb összeggel segíti őket. Ezt jelezte a Széll Kálmán-terv egyik intézkedése is, amikor 10 milliárd forinttal csökkentették a méltányossági ellátásokra fordítható központi forrásokat, és ezzel az önkormányzatokat is rosszabb helyzetbe hozták, de ami még ennél is rosszabb, hogy magukat a legrászorultabbakat sújtották, hiszen ők nem tudtak hozzájutni az önkormányzat által adott krízissegélyhez a megfelelő mértékben, vagy a méltányossági ellátáshoz, mert hiszen ebből vonták el a központi forrásokat.

A most összevonni tervezett segélyekre egyébként a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben 6,6 milliárd forintot költöttek az önkormányzatok összesen. 2010-hez képest egy év alatt majd' 2 milliárd forinttal csökkent a kiadások mértéke, ami több mint félmillió embert, családot érint.

Ez is azt mutatja, hogy az önkormányzatoknak egyre kevesebb pénzük van a válsághelyzetbe került családok támogatására.

(18.30)

Ezzel a módosítással tehát az önkormányzatoknak szeretnénk segíteni. Tudjuk, hogy a módosítással szükségessé válik a költségvetés módosítása is, azonban feltételezzük, hogy a kormánynak nem esik nehezére költségvetést módosítani a rászorulók érdekében sem, mint ahogy korábban más esetekben is megtette.

Kérem képviselőtársaimat tehát, hogy az ajánlás 3., 4., 5. és 10. pontjában szereplő módosító indítványainkat, amelyek tartalmát az imént ismertettem, de természetesen írásban is megtalálják, szíveskedjenek támogatni annak érdekében, hogy az önkormányzatok is biztonságos körülmények között folyósíthassák ezeket a krízistámogatásokat, és maguk az ellátottak, azok az emberek, akik ilyen krízissegélyre szorulnak - legyen az átmeneti segély vagy éppen korábban rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, vagy temetési segély, és most egy néven összevonva önkormányzati segély címén - minél többen kaphassanak ilyen támogatást abban az esetben, ha rászorultak. Márpedig sajnos a rászorulók száma egyre inkább nő.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy támogassák ezeket a módosító indítványokat. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  239  Következő    Ülésnap adatai