Felszólalás adatai

Nos, hogy eljutottunk az alkotmányügyi bizottsághoz, illetve most a plenáris üléshez, ennek az alapját egy közismert ügy jelenti. Nevezetesen: az egyik képviselőtársunkról van szó, Zsiga Marcell fideszes országgyűlési képviselőről. Zsiga Marcell képviselőtársunkról az egyik országos napilapban, a Blikk című napilapban megjelent egy cikk, amely cikkben azt állították az újságírók, hogy 40 millió forintért vásárolt egy ingatlant, és tüzetesen áttanulmányozva a vagyonbevallását, ennek az ingatlannak a fedezetét a vagyonbevallásban nem lelték megtalálni. Ezért a Blikk szerkesztősége vagyonnyilatkozati eljárást indított a képviselővel szemben.

Nos, a vagyonnyilatkozati eljárásról a mentelmi bizottság abban az időpillanatban döntött, azon az egy napon, amikor a mentelmi bizottság paritásos jellege nem állt fenn. Eredetileg ez a bizottsági ülés február 26-ára lett volna összehívva, amikor már a bizottság paritásos módon működött volna, azonban elnök úr megváltoztatta ezt az időpontot, egy nappal a parlamenti döntés napjára előrehozta február 25-ére, amikor a bizottságban kormánypárti többség alakult ki 4:3 arányban. Ennek egyébként alapját az LMP-frakció megszűnése, illetve szétválása okozta. A bizottsági ülésen egyébként kezdeményeztem azt, hogy várjuk meg az Országgyűlés döntését, hiszen csak egy napot kellett volna várni. Kezdeményeztem azt, hogy álljon helyre a házszabályi rendelkezésnek megfelelő paritásos arány, azonban a bizottság az említett 4:3-as arányban ezt elutasította.

Az MSZP-frakció ezt követően a házbizottsághoz fordult, hiszen álláspontunk szerint az Országgyűlés szerveivel, így az Országgyűlés bizottságával összefüggő kérdések a házbizottsághoz tartoznak. Azonban az alkotmányügyi bizottság magához vonta a kezdeményezést, és először megállapította, hogy itt házszabály-értelmezésre van szükség, és saját hatáskörébe vonta ezt a kérdéskört.

Ezért az MSZP-frakció ezt követően az alkotmányügyi bizottsághoz fordult. Az alkotmányügyi bizottság pedig az előbb ismertetett eseti állásfoglalást hozta. Nos, ezzel az állásfoglalással természetesen nem értünk egyet, hiszen egy paritásos bizottságnak pontosan az az értelme, hogy sem a kormánypárt, sem az ellenzék ne legyen ebben túlsúlyban, egyfajta konszenzus jöjjön létre a bizottság működésében. Ez a konszenzus és ez a paritás egyébként, mondom, egy nappal később már helyreállítható volt, hiszen aznap este az Országgyűlés a bizottság létszámát 6 főre szállította le, így másnap az eredetileg összehívott időpontban az ülést szabályszerűen meg lehetett volna tartani.

Nos, nem ez történt, álláspontunkat fenntartjuk, ezért az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61. §-a alapján kérjük az Országgyűlés döntését az alkotmányügyi bizottság 39/2010-2014. számú, április 29-én meghozott általános érvényű állásfoglalásáról, indítványozva annak elutasítását. (Taps az MSZP soraiban.)