Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYURCSÁNY FERENC (DK): Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Akkor, amikor a veszélyhelyzeti korlátozások egy részét sikerült enyhíteni, azt mondhatjuk, hogy dacára annak, hogy a vírusfertőzések veszélye még fennáll, a kormányzati cselekvés és beavatkozás hosszú-hosszú feladatsorának egy része lezárult. Tehát ha nem is végső, de átmeneti véleményt mondhatunk arról, hogy mit láttunk az elmúlt hetekben és hónapokban.

(14.20)

A legegyszerűbb véleményem összefoglalható egy szóban: amit önök tettek, az borzalom. (Derültség a kormánypárti sorokból.) Vannak itt viszonylag világos tények. Kezdjük ezekkel! Azért az mégiscsak magyarázatot igényel, hogy hogyan történhet az meg, hogy Magyarországon 1000 megbetegedett közül 128 végül elhalálozott. Hogyan? Kérem szépen, ha tesznek egy félkört, mondjuk, Horvátországtól körben nyugatra Szlovákiáig, több mint 20 millió embert veszünk számításba, 20 millió emberre a halálozási ráta ennek kevesebb, mint a fele volt. Mondják, önök szerint ez rendben van?

Önök úgy döntöttek, hogy 36 ezer ágyat szabaddá tesznek. Ehhez több ezer beteg és műtét előtt álló embert haza kellett küldeni. Végül kiderült, hogy az így felszabadított ágyhelyeknek pár százalékára sem volt szükség, miközben ezen intézkedések mögött emberi drámák és tragédiák sokasága volt. Önök döntöttek így, bármilyen megfontolásból is. Én azt gondolom, hogy ez borzalom. Lehet, hogy önök kiválóak abban, hogy elmondják, hogy hogyan kell viselkedni egy jó böllérnek  ez egy fontos tudás , de úgy látom, hogy megbecsülni egy ilyen járvány hatását, és megfelelő intézkedéseket hozni, ami alapvetően az önök dolga, ebben adósai maradtak a nemzetnek.

Különböző, egymástól független kutatócégek azt mondják, hogy nagyjából 300-400 ezer ember veszíthette el az állását az utolsó egy hónapban. Önök ehhez képest azt mondták, hogy a magyar történelem legnagyobb gazdaságmentő és -élénkítő csomagját fogják megcsinálni. Azóta, éppen ezekben a napokban tudjuk, hogy a GDP-nek nem 18-20 százalékát mozdították meg erre a célra, önök írták meg Brüsszelnek az elmúlt napokban, hanem írd és mondd, kevesebb, mint 0,4 százalékot munkahelyvédelemre. Mondják, önök szerint ez rendben van? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem így van!) Szerintem nincsen rendben. Akik pedig azt gondolják, hogy nem így van, azok olvassák el a kormány jelentését, amely hozzáférhető és hivatalos jelentés.

Mondják, rendben van az, hogy annyival intézték el az iskolai oktatást egyetlenegy nap leforgása alatt, hogy lesz majd digitális oktatás, amelyre természetesen az iskolák nem voltak felkészülve, a családok csak egy kis része van felkészülve, a gyerekek egy része fel van készülve, hála istennek, hogy vannak ilyen helyzetben lévő családok, de aztán igen sokan egyáltalán nem. Nemhogy eszköz, hanem ehhez szükséges tudás, módszertan nem áll rendelkezésre.

Amit csinálnak az önkormányzatokkal, az dráma. Amit csináltak a szájkosártörvény alkalmazásával, az egészen embertelen. Önök ezt tudják.

De van itt egy nagyobb probléma, ami messze túlmutat a számokon. El tudják önök képzelni azoknak a rettegését, akik nap mint azzal kezdték a napjukat, hogy tanulmányozták az önök statisztikáit, hogy igen, hogyan terjed a járvány, és tudják, hogy ezekben a statisztikákban nem lehet bízni? Átélték egy percig is azoknak a drámáját, akiknek hazaküldték a hozzátartozóját, hogy tudás, lehetőség, képzettség hiányában mostantól kezdve ők gondoskodjanak ezekről az emberekről? Átélték egyszer is, és volt egyetlenegy épeszű, empatikus mondatuk, hogy mit csinálnak azok a szülők, akikre ott hagyják az egyébként iskolát nem látogatható gyereket, és a szülő sem tudja bekapcsolni a számítógépét, mert nincs is, vagy nem ért hozzá? Mondtak egyetlenegy mondatot is, hogy ez közös dolgunk, és közösen meg fogunk ezért majd szenvedni, és megcsináljuk? Nem! Önök katonásdit játszottak, és azt hitték, hogy az ország is katona. Nem, hölgyeim és uraim, itt emberek szenvedtek, maguk pedig egy percig nem törődtek ezzel, és ez az igazi borzalom! (Taps a DK soraiból.  Dr. Pósán László: Miért gyalázkodsz már megint?)