Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, hogy véleményem szerint a zárszámadási törvényjavaslat keretében a kormánynak, a mindenkori kormánynak arról kell beszámolni, hogy az Országgyűlés által elfogadott múlt évi költségvetés az alapvető céljait illetően teljesülte vagy sem, az Országgyűlés által meghatározott számok teljesülteke vagy sem.Sommásan arról tudok beszámolni, hogy voltak olyan számok, amelyektől nem lehetett eltérni, és ezektől nem tértünk el, míg más területeken, hál’ istennek, kedvező irányú elmozdulásokról lehet beszámolni. Melyek azok a számok, ahol a kormány ragaszkodott, és régi, 2010 előtti gyakorlathoz nem tért vissza azzal, hogy ragaszkodott a költségvetés meghatározó számaihoz? Ilyen az államháztartási hiány, ahol a 2,4 százalékos, uniós módszertan szerinti hiány helyett 2,3 százalékos teljesülésről tudunk beszámolni, és ilyen az államadósság-ráta, ahol a tervezettet meghaladó csökkenés valósult meg, 72,2 százalékról 70,2 százalékra csökkent az adósságráta.

És igen, vannak olyan területek, ahol a költségvetés végrehajtása során arról számolhatunk be, hogy még kedvezőbben alakultak a számok, mint azt gondoltuk. A gazdasági növekedés tekintetében 4,3 százalék helyett 5,1 százalék volt a gazdaság bővülése. A nettó átlagkeresetek növekedése a tervezett 8,8 százalék helyett 11,3 százalék volt. A foglalkoztatottak száma tovább bővült, elérve a 4,5 milliós létszámot, miközben a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra csökken. Az inflációnál a tervezett 3 százalék helyett 2,8 százalékos infláció valósult meg. Tehát összességében arról tudok beszámolni, hogy az Országgyűlés által meghatározott célok és költségvetési keretek teljesültek, sőt számos esetben kedvezőbben alakultak, mint azt előzetesen feltételeztük. Mondhatnám azt, hogy szubjektív vélemény, soha rosszabb évet, de természetesen azt gondolom, hogy érdemes a mostani vitában elhangzottakra is röviden reagálni.

Van még feladatunk, ezt mindig, minden parlamenti vitában elmondjuk, legyen szó a költségvetés egyes főbb kiadási területeiről, de azt gondolom, hogy a 2018-as zárszámadás is igazolta azt, hogy tévesek azok az állítások, melyek egy-egy kiragadott terület alulfinanszírozásáról, finanszírozáscsökkentéséről szólnak. Sokszor hallom az egészségügy és az oktatás területét. Engedjék meg, hogy tényszerűen a 2018-as zárszámadás alapján elmondjam, hogy ezen kiemelt területek finanszírozása hogyan alakult. Oktatási célú konszolidált kiadások: 2014 milliárd forint 2017-ben, és 2271,3 milliárd forint 2018-ban, közel 260 milliárd forintos növekedés. Egészségügy: a 2017-es tényszám 1630,6 milliárd forint, a 2018-as teljesítés 1786,4 milliárd forint, itt is 156 milliárd forint körüli többletről számolhatunk be. Gyakorlatilag folytathatnám a sort. Minden egyes területen azt látjuk, hogy az említett gazdasági növekedés lehetővé tette azt, hogy az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett többletkiadásokat tudjunk elérni. És igen, ezeknek a többletkiadásoknak részben az adóbevételek jelentették a fedezetét.

(20.30)

Itt elhangzott a vitában, hogy megadóztatott ország volt; hát akkor emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést arra, hogy 2018 januárjától a szociális hozzájárulási adó kulcsa 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, a kisvállalati adó kulcsa 14 százalékról 13 százalékra csökkent, a megbízható adózók tekintetében az áfa-visszautalási határidő 45 napról 30 napra csökkent, az áfakulcs a hal, a Braille-nyomtatók és -kijelzők tekintetében 27 százalékról 5 százalékra csökkent, mint ahogy az áfakulcs az éttermi szolgáltatásnál is 18 százalékról 5 százalékra csökkent. Hozzáteszem, akár a turizmus területén, akár az éttermi szolgáltatásoknál a cél az volt, hogy a turisztikai terület is járuljon hozzá a gazdaság növekedéséhez, ha valaki nyaralni szeretne, akkor jobban megérje itthon elmenni nyaralni, az az összeg, amelyet nyaralásra költ el, a magyar gazdaságban maradjon. Én azt gondolom, hogy ez is kellett ahhoz, hogy az említett impozáns növekedési számokról lehetett beszámolni.

De ha az egyes területeket nézem, akkor ismétlem, hogy a többletkiadások fedezete nem az adónövelés volt, hanem az adócsökkentés melletti nagyobb gazdasági növekedés. Elhangzott az, hogy 1200 milliárd forint többlete volt a költségvetésnek. Én nagyon sajnálom, hogy Varju László elnök úr, aki a Költségvetési bizottság elnöke, nem nézte meg részletesen, hogy hol milyen többletek vannak. A négy legnagyobb adónemből  áfából, szja-ból, jövedéki adóból, társasági adóból  195 milliárd forint többlet érkezett be.

A szociális hozzájárulási adónál is vannak többletek, azt gondolom, képviselő urat, elnök urat az tévesztette meg, hogy a zárszámadás keretében pontosan minden államháztartáson belüli pénzmozgást is beszámolunk, így például, ha egy európai uniós támogatási program keretében az egyik irányító hatósággal rendelkező minisztérium egy másik minisztériumnak például oktatási vagy egészségügyi intézmények energiahatékonysági beruházására forrást juttatott, akkor egy egységnyi kifizetés megjelent az irányító hatóság minisztériumánál, majd utána a pénzt elköltő egészségügyi vagy oktatási területen is. Tehát az az 1200 milliárd forintos többlet egyszerűen nem az adóbevételekhez kapcsolódik, hanem a zárszámadás keretében a törvényi szabályok szerint számol be arról a kormányzat, hogy az államháztartáson belül milyen pénzmozgások voltak.

Ezzel kapcsolatban azt hadd mondjam el általános észrevételként, hogy nem tudom értelmezni azokat az észrevételeket, melyek szerint nem volt jogszerű a zárszámadás összeállítása. Erről a kormánytól független Állami Számvevőszék nyilatkozott, az államháztartási adatokat  ideértve a hiány és az adósság mértékét  pedig az Eurostat is validálta, ezeket a honlapján is közzétette.

Engedjék meg, hogy röviden néhány további területről szóljak. Nyugdíjak. Itt megint az hangzott el, hogy a nyugdíjaknál alultervezés volt. Ismétlem: a 3 százalékos emeléshez képest 2,8 százalék volt az infláció mértéke. Kismértékben a nyugdíjak reálértéke növekedett, így 2010-hez képest összességében több mint 10 százalék volt a nyugdíjak reálértékének növekedése. S ne felejtsük el, hogy 2018-ban az Erzsébet-utalvány kifizetésére is lehetőség nyílt, hasonlóan a nyugdíjprémium kifizetéséhez.

Ami a családi támogatásokat illeti: 2010-hez képest már 888 milliárd forint volt a 2018-as tényadat, bocsánat, ez volt a többlettámogatás, amelyet a kormányzat biztosított. Természetesen a többletforrások önmagukban nem eredményezik azt, hogy automatikusan a termékenységi ráta a 2-es szint fölé megy, de mégis azt gondolom, hogy 2018-ban a zárszámadási adatok alapján többletforrást biztosított a kormányzat és az Országgyűlés azon családok számára, akik gyermeket vállaltak.

Ez a többlet azért igenis hozzájárult ahhoz, hogy a termékenységi ráta növekedett, mint ahogy, azt gondolom, hogy az első házasok adókedvezménye is ezt a célt szolgálta. Itt Z. Kárpát Dániel képviselő úr a házasságkötések növekvő számát pozitívumnak említette, de azt mondta, hogy ez nem nagyon kapcsolódik a gyermekvállaláshoz. Tény az, hogy a házasságban lévő pároknál több gyermek születik, mint az élettársi kapcsolatban. Ha úgy teszik, az első házasok adókedvezménye is egy demográfiai intézkedés, az a célunk, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek, és az első házasok, ha azt a pszichológiai többletet tudják magukénak, ami a nagyobb elkötelezettséghez kapcsolódik, és ezáltal vállalnak több gyermeket, akkor azt gondolom, hogy megint egy olyan intézkedésről beszélhetünk, ami hozzájárul a gyermekvállaláshoz.

Jóléti kiadások. Említettem, hogy az oktatási és az egészségügyi kiadások növekedtek. Mesterházy Attila képviselő urat valószínűleg az tévesztette meg, hogy mondjuk, a szociális jellegű támogatások, amelyek a munkanélküliséghez kapcsolódnak, hál’ istennek valóban GDP-arányosan csökkentek, köszönhetően az impozáns foglalkoztatási számoknak.

Az, hogy ez a zárszámadás vajon csak a társadalom szűk rétegeinek eredményezette előrelépést, azt gondolom, hogy az ellenzéki hozzászólások tekintetében is legalábbis kétséges. Hajdu László képviselő úr arról beszélt, hogy milyen mértékben növekedett a minimálbér és a garantált bérminimum. Igen, pont azon kereseti kategóriáknál 2017-ben és ’18-ban is nagyon jelentős béremelés volt, ahol a legalacsonyabbak a bérek, ezen kategóriáknál a reálbér-emelkedés még jelentősebb volt, mint a nemzetgazdasági átlag.

Ami pedig az önkormányzatokat illeti: 2018-ban is stabil gazdálkodás jellemezte az önkormányzatokat. Ennek is köszönhető, hogy összességében az említett pozitív államháztartási adatokról számolhatok be. Természetesen számos feladat áll még előttünk, de azt gondolom, hogy a 2018-as számok a gazdaságpolitika és a társadalompolitika helyességét, a kívánt célok, a megcélzott célok reális elérhetőségét mutatták be. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)