Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném az elején leszögezni, hogy a törvénymódosítást, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt és számos más kapcsolódó törvényt a Fidesz-frakció támogatni fogja. Miért is?

Azért, mert a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása egy praktikus módosítás, hiszen megteremti az összhangot a klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló oktató egészségügyi és oktatási jogviszonyai között. Ahogy az expozéban is hallottuk, a felsőoktatási intézmények versenyképességének erősítése kiemelt cél, amelynek fontos támogatói lesznek a tudományos és innovációs parkok. Maga a módosítás megadja a lehetőségét annak, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs vállalkozási tevékenység az intézményi társaságok által is végezhető legyen.

Mindannyian tudjuk, hogy a magyar felsőoktatás elmúlt, valamivel több mint egy évét meghatározta a koronavírus-járvány, s annak következményei. Ugye, a veszélyhelyzet kihirdetése, amelyet először kormányrendelet állapított meg, majd a parlament is megerősítette, s ebben az időszakban a felsőoktatásban két ízben is digitális, távolléti oktatás folyt. Pontosabban jelen idő, mert még most is folyik, magam is online előadásokat, illetve gyakorlati órákat tartok. Azt tudom mondani önöknek, kollégák elmondásából is, hogy a pandémiás időszak kihívásai ellenére, a nehézségek ellenére az egyetemek, a felsőoktatási intézmények példamutatóan helytálltak, s a hallgatók és az oktatók is a digitális oktatásban megfelelő módon sajátították el a tematikát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a javaslat tartalmáról szólunk, akkor a felsőoktatási és gazdasági kapcsolatok, pontosabban ipari kapcsolatok erősítésére, valamint a felsőoktatási modellváltás kapcsán a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására vonatkozóan a négy törvény egymással összhangban álló módosítására kerül sor, és nemcsak hogy a kiszámíthatóságot, hanem egy egységes szabályozási keretet alakít ki, és motiválja is azt, hogy a felsőoktatás és az ipari kapcsolatok erősödjenek.

Hadd említsek meg néhány dolgot ebből a négy törvényből. Az egyik a felsőoktatási törvény, a 2011. évi CCIV. törvény módosítása, amelyre már utaltam, hogy megteremti a lehetőségét, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs vállalkozási tevékenységet is végezhessenek intézményi társaságok, az eddigi tiltást hatályon kívül helyezi. Ez növeli az intézmények versenyképességét, a kutatás-fejlesztés, innováció területén elvégzett munkáját és ezen munkateljesítmények növelését.

Itt csak egy dologra utalnék, hogy 2019. január 1-jétől a közfinanszírozású kutatóhelyek teljes körű rendelkezési jogot kaptak a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogok tekintetében. A nem állami fenntartású intézményekben a fenntartó dönt arról, hogy a szellemitulajdon-jogok, a hasznosító vállalkozásban szerzett részesedés kapcsán a rendelkezési jogok kit illessenek meg. A transzparencia biztosítása érdekében ezeket a kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képező szellemitulajdon-kezelési szabályzatokban is rögzíteni kell.

Megemlítem a másik törvényt, a 2014. évi LXXVI. törvényt, amely a tudományos kutatásról-fejlesztésről és az innovációról szól, és ennek a törvénynek a szellemitulajdon-kezelési szabályzatokra, illetve a felsőoktatási intézményekben létrehozott szellemi alkotások jogi sorsára, valamint hasznosító vállalkozásokra vonatkozó szabályait módosítja, és így a költségvetési kutatóhelyeken túlmenően immár valamennyi felsőoktatási intézményre alkalmazni kelljen. A szellemitulajdon-kezelési szabályzatok megléte, valamint a kutatóhelyi éves beszámolások rendszerének egységesítése garanciális elemet jelent a kutatási tevékenységre költött költségvetési források megfelelő ellenőrzésére.

A harmadik törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatályos szövegét módosítja, hiszen ez a törvény tiltja még most is, a módosítás előtt, olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor. Mivel nehezen képzelhető el olyan hasznosító vállalkozás, illetve intézmény, társaság, ahol ezekre az ismeretekre ne lenne szükség, ezen korlátozó rendelkezéseket a költségvetési kutatóhelyek tekintetében fel kell oldani.

Befejezésül, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény rendelkezései  erről államtitkár úr részletesen beszélt, nem szeretnék kitérni, csak egy mondat erejéig, hogy a szellemitulajdon-jogokra vonatkozóan engedélyezett felhasználás, illetve hasznosítási jog ellenértékét, magyarul a licencdíjat nevesíti járulékalapot nem képező összegként.

Tisztelt Ház! Ezek a módosítások és az egységes szabályozás, úgy ítélem meg, hogy hazánkban előreviszi a kutatás-fejlesztésről, a technológiai innovációról, a felsőoktatás és az ipari kapcsolatok erősítéséről, a versenyképességről hozott rendelkezéseket, és gyakorlatilag támogatja az egyetem-ipar együttműködést. Tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a módosításokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)