Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.11:25:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2020.11.17.), 96. felszólalás
Felszólaló Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:20


Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Képviselőtársaim! Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmat ad a magyar Országgyűlésnek arra, hogy 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig Petőfi-emlékévvé nyilvánítsa ezt az időszakot. Petőfi Sándor az egyik legnagyobb magyar költő volt, Kárpát-medencei költő, akinek a költeményeit vagy legalábbis fontosabb verseit mindenkinek ismerni kell, aki magyarul beszél, és véleményem szerint mindez, Petőfi költeményei, hagyatéka a magyar identitástudathoz tartozik.

(14.40)

De remélem, elnök úr nem fog megfeddni engem, mint történészt azért, ha az irodalmon túl egy kicsit Petőfi történelmi szerepére, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején vállalt szerepére is utalok, hiszen elindítója volt a március 15-ei eseményeknek. Ő volt a lelke, a költője a márciusi ifjaknak, a Pilvax-körnek, ő volt Vasvárival, Degrével, Jókaival és másokkal a márciusi ifjak élén a változást hozó emberek csoportjában. Mert ők voltak azok, akik nem rendelkeztek telektulajdonnal, ők voltak azok, akik változást akartak, és ők voltak azok, akik haladásszeretetükben a magyar társadalom fejlődését, a magyar gazdaság fejlődését akarták. Nekünk, magyaroknak szükségünk van arra, hogy abból a hatalmas erejű életműből erőt merítsünk, tanuljunk belőle és a magyarságunkat ápolhassuk. A magyarság sorsfordító költője előtt, úgy gondolom, a XXI. század elején élő generációknak is tisztelegni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Többen említették Arany János és Petőfi Sándor barátságát. Arany János azt írta Petőfiről, hogy a magyar és egyetemes világirodalom egyik legnagyobb alakja volt. 1847 óta leveleztek, személyesen is találkoztak, és ez a levelezés, amely egészen Petőfi haláláig tartott, azt mutatta, hogy Arany és Petőfi között mély barátság szövődött. Nemcsak személyes barátságról, hanem általában a haza ügyeiről is szót váltottak. S megérdemli Petőfi Sándor, hogy az Arany János-emlékév mintájára egy nagyszabású, vagy ahogy L. Simon László mondta, egy nagy ívű emlékévet hozzunk létre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy három fogalmat kiemeljek, hiszen Petőfi szabadságszeretete, hazaszeretete és haladásszeretete vitathatatlan. Ő egy olyan Magyarországban gondolkodott, amely független, szabad, és jólétet ad a társadalom széles rétegeinek. Mondhatnám mai kifejezéssel, hogy polgári Magyarországban gondolkodott.

Engedjenek meg egy rövid idézetet, néhány sort a kedvenc Petőfi-versemből, A szabadsághoz című versből, hogy átérezzük mindannyian e Ház falai között, hogy mit is jelentett számára a szabadság. „Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! / Oly sokáig vártunk rád epedve, / Annyi éjen által, mint kisértet, / Bolygott lelkünk a világban érted. / Kerestünk mi égen-földön téged / Egyetlenegy igaz istenséget, / Te vagy örök, a többi mind bálvány, / Mely leroskad, egy ideig állván.” Azt gondolom, hogy ez eléggé plasztikusan, eléggé jól mutatja be a szabadságszeretetét.

Tisztelt Ház! Petőfi születése és halála óta hét-nyolc nemzedék nőtt föl. Tudják, mi, történészek 25-30 évet mondunk egy nemzedéknek, egy emberöltőnek. Bár még Arany János idején 50 évről beszélt Arany János, de ha megnézzük most a ciklusokat és a történelmi kérdéseket, akkor ez 25-30 évre tehető. Hét-nyolc nemzedék nőtt föl, Petőfi nevét ismeri mindenki ebben a hazában, az iskolai oktatásnak ebben nagy szerepe van. De el kell mondanom azt is, hogy a világon a legismertebb magyar költő, a legtöbb idegen nyelvre lefordították, és a kínaiak is ismerik a verseit. Azt gondolom, hogy az emlékév kapcsán kell ezt megmondanunk, és erősödnünk kell benne, Petőfi Sándor költészetéből, hagyatékából, emberi tartásából és abból a szenvedéllyel lángoló szerelméből, amit a magyarság iránt érzett. Ez a költeményeiben is tükröződik. Én a Tisza mente egyik képviselője vagyok, Tisza menti települések tartoznak hozzám, és A Tisza című verse, a legmagyarabb folyóról írt verse gyakorlatilag ma is megkerülhetetlen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy befejezésül reménykedjek abban, hogy Petőfi költészetét, amely nemzeti kincsünk, mindannyian támogatni fogják, s az ellenzék is támogatni fogja ezt a javaslatot.

A költő szavaival fejezem be a felszólalásom  nincs olyan jóslat a magyar történelemben, amely ilyen pontosan kiteljesedett , a következőt írta: „Anyám, az álmok nem hazudnak; / Takarjon bár a szemfödél: / Dicső neve költő-fiadnak. / Anyám, soká, örökkön él.” Úgy legyen, és ez az emlékév adjon nekünk is egy tartást, nemzeti büszkeséget, hogy ilyen elődökre, ilyen magyar emberekre, költőre és forradalmárra emlékezhetünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai