Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Sok kérdésben egyetértünk. Mielőtt a törvényjavaslat tartalmi részére rátérnék, egy mai információt is szeretnék megosztani a Házzal. A kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány döntött átképzésekről és felnőttképzésekről is. Ez talán lehet egy válasz is arra, hogy miért fontos, hogy most ezt tárgyaljuk ebben a járványügyi vagy pandémiás helyzetben. Nagyon fontos, hogy akik az elmúlt hetekben elvesztették a munkahelyüket, azok olyan képzésre és felnőttképzésre jelentkezhetnek majd  s itt talán zárójelben meg kell említeni, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt képzések rendszerét is tartalmazza ez a törvényjavaslat , amely segíti, hogy visszataláljanak a munkaerőpiacra, vagy ha meg akarják tartani a munkahelyüket, akkor modern, korszerű ismereteket kaphatnak a felnőttképzés folyamán.

(13.20)

A másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy tavaly itt voltunk néhányan, Ander Balázsra emlékszem, amikor novemberben a szakképzési törvény általános vitája volt, és ezzel kapcsolatban a felnőttképzési törvényről is vitatkoztunk, a 2019. évi CXII. törvényről, amely lefektette egy új felnőttképzési rendszer alapjait.

De hogy egy picit történelmileg visszamenjek mint történész, azért a felnőttképzésnek van története Európában és Magyarországon is, akár Angliára vagy a skandináv országokra gondolok, a népfőiskolai mozgalomra gondolok. Arra gondolok, amit Magyarországon is szerettek volna átvenni, hogy felnőttek is beüljenek az iskolapadba, mert olyan gyorsan változik a világ, vagy felgyorsult ez a világ, hogy szükség van a modern, korszerű, ahogy államtitkár úr is mondta, egy ilyen tudásalapú és munkaalapú gazdaság, tehát tudásalapú társadalom és munkaalapú gazdaság  vagy munkaalapú társadalom, ezt is mondhatom  megteremtésére. Mert ugye, nem könnyű felnőtt fejjel beülni egy nem iskolarendszerű képzésbe, de ha ezt megteszi, akkor teszi meg az egyén, ha színvonalas képzést kap, ha keresletorientált az a képzés, tehát nem a kínálat határozza meg. Ezt láttuk a szocialisták időszakában, hogy a kínálat megvolt, az a lényeg, hogy legyen egy kínálat, legyenek hallgatók, minél gyorsabban teljesítsük a feltételeket. Az már senkit nem érdekelt, hogy utána el tudnake helyezkedni azok az emberek, vagy éppen mennyire korszerűek azok az ismeretek.

Tehát pont ezt szeretnénk megfordítani, és az a szám is mutatja, amit államtitkár úr mondott, hogy 3 százalékról 6 százalékra nőtt a felnőttképzésben részt vevők száma, mutatja, hogy keményen kell dolgozni, hogy javulás legyen itt. De egy felmérést olvastam a törvényjavaslatra készülve, erre a vitára készülve: ma Magyarországon még nem sikerült igazán átvinni a köztudatba, hogy a felnőttképzés miért jó és miért fontos. Általában a 35 év alatti felnőttek választják. Tehát akik már 35 vagy 40 fölött vannak, azok csak néhány százalékban kapcsolódnak be a felnőttképzésbe.

Volt egy ilyen mondás Magyarországon, talán most is megvan, hogy a „jó pap holtig tanul”. Most azt szeretnénk a felnőttképzéssel, hogy a társadalom széles köre tanuljon az élete végéig. Ez a lifelong learning. Ez az élethosszig tartó tanulás, mert olyan világban élünk, hogy ezt meg kell tenni. És ez a törvényjavaslat, amelyet a T/10313. számú törvényjavaslatként tárgyalunk, egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat éppen ezt szolgálja.

Tehát egy picit összefoglalva az előzményeket, egy kicsit jobban be kell vinni a köztudatba a felnőttképzést, hiszen Magyarországon még van mit javítani ezen. Még nem alakult ki a kultúrája, hogy olyan világ vesz körül bennünket, hogy egész életünkben érdemes és kell is tanulni, hogy érvényesülni tudjunk az életben. Tehát ez a tudás…  és leginkább a munkaerőpiacon, mert, ahogy a miniszterelnök úr szokta mondani, én magam is vallom ezt: ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi nincs. És ha munka van, akkor abból tisztességes bért lehet szerezni, és el lehet tartani a családot.

Engedjék meg, hogy én is néhány pontban rátérjek arra, amit államtitkár úr elmondott, hogy miért is fontos ez a néhány módosítás. Hadd hozzak önöknek egy korábbi stratégiából egy mondatot: ez a lisszaboni stratégia, 2000-ben Lisszabonban az Unió elfogadta a gazdaságra. És hogy mennyire nem sikerült ezt megvalósítani, az mutatja, hogy 2010-ben egy újabb stratégiát, egy úgynevezett Európa 2020-as stratégiai programot fogadott el az Európai Unió. Ez az egy mondat a lisszaboni stratégiából, amit önkényesen vettem ki, húsz évvel ezelőtti, a következőt írja: Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává kell hogy váljon – hát, ez enyhén szólva sem sikerült , mely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére. Ennyi az idézet.

Maga az Unió is látta, hogy ezen változtatni kell, és egy olyan stratégiai programot fogalmazott meg tíz évvel ezelőtt, amely hárompillérűvé tette a gazdasági növekedést. És itt jön be az oktatás, itt jön be a felnőttképzés. Az egyik, és azt gondolom, hogy a magyar kormány magáénak tekinti, az egyik, hogy intelligens növekedésre kell törekedni, ez az úgynevezett tudásra és innovációra épülő gazdaság, fenntartható növekedésre kell törekedni, környezetbarát és versenyképesebb gazdaságra van szükség. Államtitkár úr is hangsúlyozta a versenyképességet, és ez helyes is, én magam is így gondolom. A harmadik pedig az inkluzív növekedés, az inkluzív növekedés, amely magas foglalkoztatási szinttel, valamint szociális és területi kohézióval jellemezhető gazdaságot hoz létre.

Kérem szépen, nem akarok itt most dicshimnuszokat zengeni, de a foglalkoztatási adatokra én még emlékszem  2010 előtt ellenzékben voltam, 2006-ban indultam először országgyűlési választáson , hogy milyen mutatók voltak. Ilyen ötven-egynéhány százalék volt a foglalkoztatási mutató, most pedig 70 százalék körül vagyunk. Tehát jelentősen sikerült ezen az elmúlt tíz évben változtatni; valamint a szociális és területi kohézió, hogy azokon a területeken  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jövök , amelyek nehéz helyzetű térségek, hogyan sikerül gazdaságilag a felzárkózás. Nem könnyű terület ez, felzárkózni egy fejlettebb régióhoz vagy az ország központi részéhez, ez csak oktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel lehetséges, és természetesen egyetemi képzéssel is, de tudjuk, hogy nem mindenki tud egyetemre és főiskolára menni. A szociális kohézió pedig azt jelenti, hogy arról a munkaerőről sem mondhatunk le, amelynek alacsony a képzettsége, a skill nincs meg mindenütt, hanem éppen felnőttképzéssel azokat a szakképesítéseket, szakmai kompetenciákat megszerezni vagy eljuttatni hozzájuk, amelyekkel munkavállalóvá válhatnak.

És akkor egy picit magáról a törvényjavaslatról, hiszem államtitkár úr, én így érzem, jól összefoglalta. A stratégiai célja ennek a törvényjavaslatnak vagy következő lépcsőnek a finomhangolás, ez is elhangzott, keresletorientálttá tegye a felnőttképzési rendszert, ne a kínálat domináljon, és ennek érdekében bevezetésre kerül a munkaerőpiaci előrejelző rendszer, amelynek lényege, hogy összerendeli a keresleti és kínálati információkat, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően képzési, kibocsátási követelményeket határoz meg. Tehát olyan képzési, kibocsátási követelmények jelennek meg, amelyekre szüksége van a munkaerőpiacnak.

Tehát egy új rendszert hoz létre, és ehhez szükséges a munkaerőpiaci igények megismerése, megjelenítése, az aktuális és jövőbeli munkaerőpiaci változások beazonosítása, itt az álláspiac, fluktuáció, bérdinamika ezzel kapcsolatban, az azonnali és jövőbeli várható képzési igények változásának az előrejelzése. Ez lenne egy adatmodell szerinti új rendszer, amely előre jelezné ezeket a várható lépéseket, és ehhez kell egy fejlett informatikai rendszer.

Mi a másik, ez a munkaerőpiaci előrejelző rendszer? Bevezetésre kerül a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű képzések köre, amit később majd egy kialakítandó kormányrendeletben a felnőttképzésért felelős miniszter fog meghatározni. Ezeknek a kiemelt jelentőségű munkaerőpiaci képzéseknek az a célja, hogy olyan képzések valósuljanak meg, amelyek gyorsak, rugalmasak, előre most még éppen hogy látjuk, de a gazdaságnak szüksége van rá. A minősítés feltételeit a kormány később szintén egy rendeletben fogja meghatározni.

Röviden szólnék néhány olyan kérdésről, amelyet államtitkár úr már érintett: a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere, az adminisztratív terhek csökkentése. Egy rendszer lesz, azt kell feltölteni. Az elégedettség mérése: ez nagyon fontos, hogy akik részt vesznek a képzésben, elégedetteke azzal. Megvannake tartva az órák? Érneke valamit azok az órák? Beszéljünk magyarul!

(13.30)

Erre nagyon oda kell figyelnünk, mert a felnőttképzést csak úgy tehetjük népszerűbbé vagy elfogadottabbá, ha ez az elégedettségmérés megjelenik, és ez nagyon jó eleme ennek a javaslatnak. Jó eleme a pénzügyi ösztönző is, olyan képzések válnak majd költségként leírhatóvá, amelyekről a felnőttképző adatot szolgáltat az adatszolgáltatási rendszerben. E mellett a képzési hitel mellett  ami már most is hozzáférhető, ha jól tudom  ösztöndíj is megjelenik, erről az államtitkár úr beszélt. Én csak annyit említenék meg, hogy alapkérdés az, hogy a képzésben a finanszírozás biztosított legyen, mert ez egy nagyon lényeges eleme ennek.

Összefoglalva: a 2013-as törvény, mármint a felnőttképzési törvény újabb módosításával az a cél, hogy növeljük a hatékonyságot, legyen egy hatékony irányítás teljeskörűen teljesített adatszolgáltatási kötelezettséggel, a felnőttképzésben részt vevők szakmai életútjának követése és egy új munkaerőpiaci előrejelző rendszer működése. Mindezek alapján a felnőttképzés tartalmát jobban hozzá lehet igazítani a munkaerőpiaci igényekhez, megfelelő szakmában képzett megfelelő számú munkavállaló képzésével. Összességében ezen módosítások tovább növelik a felnőttképzés jelentőségét és súlyát a szakmai képzéseken belül, és hatékonyabbá teszik a képzést.

Arra kérem a tisztelt Házat, köztük ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)