Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a megtisztelő szavakat és az együttérző szavakat is. Egy pontosítás: napirenden belül most szólok először, már volt egy napirenden kívüli felszólalásom is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2022. évi költségvetésitörvény-tervezetről vitázunk ma itt a parlamentben, és ez itt az utolsó vitanap, és abban a jó helyzetben vagyunk, hogy kellő mértékletességgel, de az előttünk szólók tapasztalatát, mondandóját is felhasználva tudok hozzászólni az előttünk levő törvényjavaslathoz.

Amikor elkezdtem a hozzászólásomról, annak tartalmáról gondolkozni, akkor rögtön eszembe jutott a 2010. évben elhangzott vagy elfogadott költségvetés sorsa. Mi volt a 2010-es állapot? Mert fontos az, hogy megállapítsuk, hogy honnan indultunk ki 2010-ben. Egyrészt a költségvetési hiány meghaladta a 3 százalékot, jóval meghaladta a 3 százalékot, ami az európai uniós elvárások fölött volt. Nagyon magas volt a munkanélküliség, 10 százalék fölötti munkanélküliségről beszéltünk, és növekvő eladósodottsági pályán állt a magyar gazdaság a GDP-arányosságot figyelembe véve.

Ilyen helyzetben az Európai Uniónak már intézkednie kellett volna 2010 előtt is, például a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos lépéseket megtenni. Ezt nem tette meg a baloldali kormányzás idején, azonban 2010-ben rögtön leültette Magyarországot a szégyenpadra, és ilyen körülmények között kellett nekünk saját erőnkből, mintegy saját hajunknál fogva kihúzni magunkat a mélyvízből. Ezt szolgálta az akkor bevezetett úgynevezett  közgazdászok között is úgy használt  unortodox gazdaságpolitika, amiből az következett, hogy lecsökkent a költségvetési hiány 3 százalék alá, a munkanélküliség 5 százalék alá került, sőt jóval kevesebb is volt, és a túlzottdeficit-eljárás következményeit is megoldottuk, tehát Magyarország felállhatott arról a bizonyos szégyenpadról.

Hogy miért soroltam föl ezeket az előzményeket? Azért, mert tapasztalat van rá, bizonyíték van rá, hogy a magyar kormány, a 2010 óta regnáló magyar kormányok képesek voltak ezt a nehéz gazdasági helyzetet megoldani, ezt a nehéz örökséget megszüntetni, és egy növekvő pályára állították a magyar gazdaságot, beleértve a bérek növekedését, karbantartva az inflációt és csökkentve a munkanélküliséget.

(11.00)

Azért soroltam ezeket föl, mert alapvetően a külső körülmények miatt   és ez a koronavírus-járvány miatti intézkedések következtében állt elő  hasonló helyzetben vagyunk, tehát valamelyest növekedett a munkanélküliség a járvány ideje alatt  ma már ez visszaállt az eredeti kiindulási pontjára  , és növekedett az állam eladósodottsága is.

De mi az óriási különbség 2010-hez képest? 2010-ben nem volt arra lehetősége az új kormánynak, hogy például hozzányúljon egy gazdaság-újraindítási akciótervhez. A mai költségvetési tervezet ennek a gazdaság-újraindítási akciótervnek fontos, elengedhetetlen és jó eszköze lesz, mert újra cél, hogy növekedési pályára állítsuk az országot; ennek során tovább folytassuk a gyermekes családok támogatását, az otthonteremtési programjainkat, emellett ígéreteinknek megfelelően tudjuk emelni, vagy tudjuk a 13. havi nyugdíjat visszaállítani, és a 25 éven aluliak számára, akik jövedelemmel rendelkeznek, adókedvezményt, adómentességet biztosítsunk.

Ez a költségvetés, ha ránézünk, az ország újraindításának költségvetése, amelynek eredményeképpen 2021-ben a GDP 4,3 százalékkal fog növekedni a tervek szerint, és ’22-ben 5,2 százalékos növekedésre számíthatunk. Ha megnézzük a költségvetés irányát, akkor azt lehet látni, hogy ezt minden esetben támogatja; minden arra fókuszál, hogy azt a célt szolgálja a költségvetés, hogy Magyarország az egyik legélhetőbb országa legyen Európának. És bízom abban, hogy a költségvetésben megfogalmazott eszközökkel sikerül a gazdaság növekedési pályára történő visszaállítása; sikerül a munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatottság növelése.

Emellett fontos szakirányú eszközök is vannak. Az energiapolitikára hadd térjek rá egy pillanatra! Tovább folytatódik a magyar energiatermelés zöldítése. Ennek fontos eszköze a Paks II.-beruházás folytatása, a napenergia dinamikus részvétele az energiatermelésben és a geotermikus energiaforrások feltárása, és hozzá kell tenni, hogy a lignit-, szénalapú energiatermelés fokozatos kivezetésével előreláthatólag szükséges egy új gázos alaperőmű építése is.

Hozzá kell tennem, hogy a megfelelő gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai környezet kialakításával ezen problémák nagy részét a piac maga a piaci eszközeivel meg tudja oldani, és a tekintetben nem marad bizonytalanságban a magyar társadalom, hogy az ellátásbiztonság, a fenntartható energiatermelés, a fogyasztói teherbíró képesség és a gazdasági társaságok versenyképessége megmarad, sőt a bevezetett eszközökkel még növekedni is fog.

Nagyon fontosnak és jelzésértékűnek tartom, hogy az európai uniós LIFE, azaz környezetvédelmi és éghajlatváltozási program EU-s részét tekintve, ennek a kiegészítésére a költségvetés 22 861 millió forintot tesz félre. Ez a benyújtott kérelmek támogatását jelenti, és úgy gondolom, hogy e tekintetben is biztosak lehetünk abban, hogy azt a célt, hogy 2050-re a magyar energiatermelés semlegessé válhat a kibocsátás szempontjából, el tudjuk érni.

Még fontos hozzátenni valóban, hogy tovább folytatódik az önkormányzatok működési költségeinek támogatására vonatkozó irány. Erre mintegy 100 milliárd forint körüli többlet van a költségvetésben a 2020-as költségvetéshez képest, ha jól láttam a számokat. Ebből 50 milliárd forint biztosított körülbelül a „Modern városok” program befejezésére, az eddig el nem indított projektek elindítására, ami a „Modern városok” programjának megállapításai között van.

Hogy ez mennyire fontos, azt alá kell húznom egy fontos adattal, nevezetesen Érd városa kapcsán, hogy 2019-2021 között „az önkormányzatok működésének általános támogatása” című rovatban az szerepel, ha megnézzük az adatokat, hogy mindez 37,14 százalékkal növekedett. Tehát az, hogy az önkormányzatokat kivérezteti a kormány, az méltatlan vád, mert a költségvetési számok egy konkrét város esetében is azt mutatják, hogy ez nem így van.

Plusz, ha még hozzátesszük azt, hogy ez a növekedés a köznevelési feladatok tekintetében, a szociális és a gyermekjóléti feladatok tekintetében is hasonlóképpen működik, sőt a kiesett iparűzésiadó-bevételt a kormány kompenzálni tudta, a megyei jogú városok tekintetében talán még többet is adott, mint amennyi a tényleges hiányt jelentette, úgy gondolom, hogy az önkormányzatok, amelyek nem politizálni akarnak, hanem a városuk, településük, falujuk érdekében akarnak dolgozni, a 2022-es költségvetési számok alapján is megtehetik ezt.

Még egy gondolatot engedjenek meg: szintén fontos kérdés a választókerületem szempontjából a zajvédelem területe. Hosszas egyeztetések után várható és elképzelhető, hogy Érd, Diósd és Törökbálint tekintetében a hiányzó zajvédelmi beruházások vagy a meglévőknek a korszerűsítése 2023-25 között meg tud valósulni. Erre az uniós helyreállítási alap is lehet forrás, továbbá az uniós pályázatokban is el lehet érni ezeket a forrásokat. Biztos vagyok benne, hogy az Unió nem fogja megakadályozni, hogy a zajcsökkentő, azaz környezeti életminőséget támogató beruházások prioritást kapjanak, amikor a kormány egyeztet ezekkel az európai uniós szervekkel.

Én úgy gondolom, hogy összességében egy kiegyensúlyozott, az adott helyzethez jól igazodó és egy kellően rugalmas, a jövőt szolgáló és biztosító, sikeres költségvetésitörvény-tervezetet tudunk támogatni, és ennek a tervezet tökéletesen megfelel. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)