Felszólalás adatai

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tekintve, hogy írásban is jelentkeztünk, természetesen a vita első szakaszához is szeretnék hozzászólni, hiszen számtalan módosító javaslattal éltünk. Tekintettel arra, hogy egy nagyon fontos törvényről van szó, egy olyanról, ami a kormány általi beterjesztés időpontjában egy jó szándékú javaslatnak tűnt, ezért éltünk is módosító javaslatokkal, hogy lehetőleg még jobb legyen. Miért mondom, hogy csak akkor tűnt jó szándékúnak? Ez előrevetíti azt a vitát, amire itt majd a második szakaszban is sor kerül, mégpedig azt, hogy vannak módosító indítványok, amelyek a javaslat támogatási részét elhagynák ebben az évben, azaz nem lenne egy fillér sem ennek a megvalósítására, és legalább 2 és fél milliárd forintot elvesznek a civil szférától ezzel a törvényjavaslattal.

Az 1. §-ban a 9. ajánlási ponthoz szeretnék indoklást fűzni. Az egy olyan módosító javaslat, amely azt célozza, hogy a civil szervezeteknek az ezen törvény alapján, mint alapprogramból adott működési támogatása milyen arányú legyen. Az eredeti javaslat azt mondja, hogy 60 százaléka ennek a támogatásnak, ennek az alapnak működési támogatási felhasználású legyen, azaz olyan pályázatokon kell civil szervezetekhez eljuttatni, amelyek működési célú pályázatok. 60 százalékát mondja ennek a javaslat. Én úgy vélem, emelni szükséges ezt az összeget. Én magam 80 százalékos arányra tettem javaslatot az egyik módosító indítványomban. Azt gondolom, hogy ez az alap éves szinten már induláskor is több mint 5 milliárd forint lesz majd, az idén, ebben az évben lehetne 2 és fél milliárd forint, de - még egyszer hangsúlyozom - a kormány az előzetes egyeztetések ellenére támogatja azt a módosító javaslatot, hogy az idén nulla forint legyen. Ez egy megdöbbentő dolog, és az egész folyamat becsapása. Mindenesetre, ha majd föláll ez a rendszer, akkor minimum több mint 5 milliárd forint lesz ebben az alapban. De ha növekszik az 1 százalékos felajánlás, arányosan ez még több támogatás lesz. Ennek, ha csak az 5 milliárddal számolunk, a 60 százaléka 3 milliárd forint. Még mindig van egy 2 milliárd forintos összeg, amely mindenféle más, egyébként persze fontos, de arányában talán nem ennyire támogatandó célokra fordítható: programfinanszírozásra, kutatásra, oktatásra, szervezetfejlesztő programokra, civil szervezeti hálózatok támogatására. Gondolom, sok ilyenre, ezt majd meghatározza az a tanács, amelynek ez a feladata. De ez az összeg véleményem szerint magas. Ha 80 százalékra emeljük a működési támogatást, mi történik? Csak az 5 milliárdos éves szinttel számolva 4 milliárd forint, ami működési támogatást szolgál, és még mindig 1 milliárd forint, ami egyéb programokra juthat. Az is egy jelentős összeg, tudjuk jól, több mint 1000 millió forint.

Azt hiszem, ez a javaslat azért fontos, mert azt a hiányt, ami a működési támogatások területén megvan a kezdetektől fogva, a magyar civil szféra újjászületése óta, orvosolhatja. Még ez sem lesz elég szerintem, a létező 60 ezer, talán a napi működést folytató, körülbelül 30 ezer szervezet részére mindenképpen szükséges, hogy emeljük ezt az összeget. Ezért javasoltam ezt.

A 13. ajánlási pontban arra teszek javaslatot, hogy az az összeg, amely a nemzeti civil alapprogramba kerül, ne aszerint kerüljön bele, hogy mennyi az 1 százalékos felajánlások alapján ténylegesen kiutalt összeg - az eredeti javaslat ezt duplázná meg -, hanem a felajánlott összeg legyen az, amely megduplázásra kerül. Mindig több, amit felajánlanak az emberek, mint amit ténylegesen megkapnak a civil szervezetek. Nagyon sok szervezet nem veszi igénybe a neki felajánlott összeget, vagy nem veheti igénybe.

Ez azért is fontos, mert időben sem mindegy, hogyan kezeljük ezt a dolgot. Az, hogy ténylegesen kiutalt összeg, valamikor az év legvégére derül ki, hogy ténylegesen igénybe veszi-e egy szervezet, vagy sem. De az, hogy mennyi 1 százalékot ajánlottak föl az emberek, hogy mennyi a felajánlott, azt már lehet tudni az év közepén, több hónappal hamarabb tisztában lehetünk azzal, hogy az az összeg véglegesen, összegszerűen mekkora, amely a nemzeti civil alapprogramba kerül. Ezért is fontos véleményem szerint ez a javaslat. Mellesleg pedig néhány 100 millió forinttal többet is jelent a civil szervezetek részére.

A 16. ajánlási pontban egy olyan módosító indítványomról van szó, amely összefügg a 17-essel. Ez arról szól, hogy az egyesületek és az alapítványok esetében azt mondja ez a nemzeti civil alapprogram, hogy ebből az alapból azok a szervezetek lehetnek kedvezményezettek, akik már legalább egy egész éves működést maguk mögött tudnak, tehát az előző naptári év egészében működtek. Én úgy tartom, hogy ezzel nagyon sok olyan kezdeményezést kiszorítunk a támogatotti körből, akiket pedig valamilyen módon mindenképpen támogatnunk kell. Javaslom elhagyni “az év első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vettö szövegrészt, és azt gondolom, hogy ebből az alapból mindenkinek, aki létező, bejegyzett, a bíróság által elismert civil szervezet, meg kell adni a lehetőséget, hogy támogatást kapjon. Ez nem azt jelenti, hogy csak ők kapnak támogatást, és más nem. Meg kell adni a lehetőséget, hogy ők kapjanak, mert például ismerjük, életszerű a dolog: sok olyan szerveződés van, amely nem vetette nyilvántartásba magát bíróságon, de működik, már lehet, hogy több éve is mint közösség, mint civil közösség, dolgozik, teszi a dolgát, de nincs nyilvántartásba véve. Lehet, hogy most, pont azért, mert van egy ilyen jó lehetőség, amit esetleg ez a törvény majd kínál valamikor - mint megtudtuk, mert az idén nem lesz benne pénz, mert azt az ígéretet, amit a 2 és fél milliárd forintra erre az évre tettek, elveszik a civil szervezetektől -, lehet, hogy ők is nyilvántartásba vetetik magukat, mármint ezek a közösségek, akik évek óta csak közösségként működnek. Márpedig, ha ez a javaslat így marad, ahogy van, akkor hiába teszik ezt meg, még egy újabb évig el vannak zárva ettől a támogatási lehetőségtől. Ez nem helyes véleményem szerint.

Ha valaki azt mondja, hogy de, jó ez, mert miért kéne mindenkinek támogatást adni, aki most megalakul, szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem ezt mondom. Azt mondom, hogy a lehetőséget kell megadni a szervezeteknek. Nyilvánvaló, a kollégiumok eldöntik majd, ki az, aki megérdemli a támogatást egy pályázat alapján, és ki az, aki nem. De ha a lehetőséget is elvesszük, akkor ez nem fér össze ennek a törvénynek a szellemével, legalábbis az én véleményem szerint. A 16. és a 17. ajánlási pontban e tekintetben teszek tehát módosítást, és kérem, hogy ezt fontolják meg mind az alapítványok, mind az egyesületek esetében!

A következő az 59. ajánlási pont, amely arról szól, hogy zárt ülést tartsanak-e vagy tarthatnak-e a tanácsok és a kollégiumok vagy sem, illetve a zárt ülések rendjét szabályozza.

(12.20)

Véleményem szerint egy olyan ügyről van szó, amikor teljesen felesleges, főleg már a törvényben erről rendelkezni. Olyan fontos dolgokról nem írnak ebben a törvényben, hogy arányában a támogatásnak hány százaléka lehet az, mondjuk, maximum 1 százaléka, ami az egész rendszer működési költségeit, a tanács, a kollégium adminisztrációs költségeit fedezheti - ilyenről nem írnak. Bezzeg arról hosszan értekeznek több soron át, hogy hogyan kell kétharmados, egyéb többséggel zárt ülést tartani ezeknek a tanácsoknak, kollégiumoknak. Nem helyes, ne tartsanak zárt ülést, legyen nyilvános ez a folyamat, éppen ezért javaslom, hogy hagyjuk el a törvény szövegéből a zárt ülések lehetőségére vonatkozó javaslatokat.

A 61. ajánlási pontban arra teszek javaslatot, hogy a két legnagyobb példányszámú országos napilapban kelljen meghirdetni azokat a pályázatokat, amelyek ezzel az alappal kapcsolatosak. Egy kapcsolódó módosító indítvánnyal pontosítom is ezt a javaslatomat, és nyilván, ahogy a kormány egyetértett korábban ezzel a javaslattal, egyet fog érteni a kapcsolódó módosítással is, ami azt célozza, hogy a két legnagyobb példányszámú országos politikai napilapban kell ezeket megjelentetni, hiszen nyilvánvalóan ez a szándékunk, ez az, amit olvasnak a szervezetek is, és nyilván nem a bulvársajtót szeretnénk előtérbe helyezni a civil szervezetek szempontjából.

Ha megengedik, még van egy, a 62. ajánlási pont, ahol azt mondják szocialista képviselők, hogy ennek az alapnak legalább 80 százalékát nyilvános pályázaton kell meghirdetni. Azt hiszem, hogy ezt a módosítást nem kellene elfogadnunk, maradjunk annál a változatnál, hogy itt mindent nyilvánosan kell meghirdetni, nemcsak a 80 százalékát kell nyilvános pályázaton meghirdetni az alapnak, hanem az egész alapot nyilvános pályázatokon kell eljuttatni a civil szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz.

Köszönöm szépen a figyelmüket; majd a második szakaszban szeretnék újra szólni. (Taps a Fidesz soraiban.)