Felszólalás adatai

DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem voltak kételyeim az előterjesztés fontosságát illetően, de ha lettek volna, akkor ma reggelre ezek eloszlanak. Az történt ugyanis, hogy a gépkocsim kormánykerekéhez vásároltam egy kormányzárat, amely olyan tökéletesen bezárt, hogy nem tudtam kinyitni. Megkerestem a csomagot, megpróbáltam megnézni benne, hogy milyen az összeszerelési vagy használati útmutatója, természetesen nincsen, így aztán törhetem a fejem, hogy ha végzek itt a hozzászólással, akkor vasfűrészt vásároljak vagy szerelőhöz menjek. Ez is bizonyítja, hogy bizony szükség van erre a törvénymódosításra.

A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosítása valószínűleg mindenkit érdekelni fog. Ennek oka az, hogy élelmiszereket naponta vásárolunk, fogyasztunk; értékesebb fogyasztási cikkek vásárlása nem történik ugyan naponta, de szerencsére a rendszerváltás óta egyre több család engedheti meg magának, hogy értékes tartós fogyasztási cikkeket is vásároljon.

Tisztelt Ház! Jogrendszerünkben nem új keletű a szavatossági és jótállási kötelezettségek szabályozása, amelyek védik a fogyasztók jogait, érdekeit. A Ptk. és a fogyasztóvédelmi törvény átfogó felülvizsgálata nálunk is elkezdődött. Az európai uniós csatlakozási felkészülés menetrendje viszont nem teszi lehetővé, hogy a törvényhozás szokásos alapos, de lassú módján ezt átrágjuk, hiszen valószínű, hogy akkor előbb következne be a csatlakozás, mint a törvény elfogadása. Látjuk azt is, hogy piacainkat nyitottá téve sok esetben védtelenné váltak a fogyasztók, mert nem vettük át, illetve nem vezettük be a máshol már működő fogyasztóvédelmi szabályokat és eljárásokat. Feltehetik majd ezt követően a kérdést, hogy milyen szabályokat veszünk át, amelyek az eddigieknél jobban védik majd a vásárlókat, a fogyasztókat. Alapelv lesz és egyben szigorú szabály, hogy az eladó felel a fogyasztóval szemben a teljesítés időpontjában meglevő minden hibáért.

Az ifjabb képviselőtársaim és az ifjabb látogatók kedvéért mondom el, hogy nem volt ez mindig így. Nem olyan túl régen nálunk egy bizonyos típusú személygépkocsi vásárlása során abból állt a jótállás, hogy a gépkocsit kiadó cég vezetője közölte, hogy menjünk át az út másik oldalán levő szervizbe, és ha oda eljutottunk baj nélkül, akkor már jó üzletet csináltunk.

Tisztelt Ház! A jótállás a törvény elfogadása után a kötelezettet a reklámban foglalt, általa megadott feltételek szerint is terheli majd. Tehát nemcsak a jogszabály vagy a jótállási feltételek kötelezik az eladót, hanem az is kiderül, mi az igaz abból, amit a termék reklámkampányában látunk. Nem merek nagyon jósolni, de feltételezem, hogy a törvény elfogadása után a reklámok közelebb fognak járni majd a valósághoz. A szolgáltatásnak a törvény hatálybalépése után a reklámon túl meg kell felelni az áru címkéjén megjelenő kijelentésnek is. Ha például egy termék azt hirdeti, hogy az környezetbarát, nem fordulhat az elő, hogy megnézzük a terméket, kézzel megfogdossuk, és utána azt vesszük észre, hogy ekcémát kaptunk tőle.

Tisztelt Országgyűlés! Ma már egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy sok esetben nem találjuk egy-egy terméken a gyártó nevét, címét. Korábban emlékszünk még talán a made in DDR, made in CCCP, made in Hungary feliratokra. A mai ipari termelés során általában a gyártó és a forgalmazó tünteti föl a cégének a nevét. Ha például a mobiltelefonjaikat megfigyelik, majdnem mindegyiken ez a két jelzés található.

Tisztelt Ház! A tervezet szerint a kötelezett akkor is hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolgot ő vagy megbízottja szakszerűtlenül szereli össze. Például tapasztaljuk egy gépkocsi vásárlása során, hogy az eladó kínálja a portékáját, és azt mondja, hogy ilyen és ilyen szereléseket vagy fölszereléseket lehet ehhez kapni, feltéve, ha a vásárló igényli. Egy részben igényli, más részben nem igényli, de hiába, hogy jó a gépkocsi, hiába jó mellé az a termék, például a ködlámpa, amit meg akarunk vásárolni, de ha az összeszerelésnél, mondjuk, rosszul kötik be, akkor az okozhat olyan problémát, hogy zárlat keletkezik a kocsiban, ami végső soron le is égetheti az autót. Tehát az összeszerelésért is felel majd a szolgáltató. De az is előfordulhat, hogy kapunk vagy vásárolunk olyan terméket, amelyhez van egy összeszerelési útmutató. Ezzel találkozunk mostanában, jómagam is vásároltam már egy ilyen terméket. Jellemző rá, hogy az alapvető tárgyakat, eszközöket a kereskedők természetesen a kínált portékánál adják, biztosítják, de előfordult például egy kertészeti eszköznél, hogy megvásároltam az alapgépet, elkezdtem összeszerelni, és a kézvédő műanyagot nem tudtam fölszerelni, mivel az azt fölfogató csavarok nem voltak mellette.

(14.50)

A készülék ugyan működik, jó, de balesetveszélyes. Lehetséges, hogy a szállítás során estek ki ezek a csavarok, lehet, hogy eredetileg se voltak mellette. Ezt követően a szabályozás alapján ezekre gondosabban kell majd ügyelni a forgalmazóknak, hiszen felelnek majd azért, ha ebből következően probléma keletkezik.

Tisztelt Ház! A jogszabálytervezet fontos része, hogy hibás teljesítés esetén a fogyasztót milyen jogok illetik meg. Alapvetően fontos szabály lesz, hogy a fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a törvényi rendelkezésektől a fogyasztó kárára eltér. Ez akkor is igaz lesz majd, ha az eltéréseket körmönfont fogalmazással, szép kísérőlevélben hozzák a vevők tudomására. Ha a törvény szigora ellenére mégis bekövetkezik a hibás teljesítés, akkor a jogosult a következőket teheti: elsősorban kijavítást, kicserélést vagy árleszállítást kérhet, illetve elállhat a szerződéstől, kivéve, ha jelentéktelen hiba fordult elő.

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a kifogását közölni. Tehát az azért nem fordulhat elő, hogy észreveszi, ezt követően nem csinál semmit, majd két év múlva rájön, hogy neki ez az eszköz újra kellene, és már a múltkor baja volt, elszalad és reklamálni fog. A fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül a közölt kifogást még kellő időben megtettnek kell tekinteni. A jogosult egyébként a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési idő alatt érvényesítheti majd szavatossági jogait.

Tisztelt Ház! Néhány mondatban szólok arról is, hogy egy tőlünk fejlettebb országban milyen irányba tart a fogyasztóvédelem, mert reményeink szerint nemsokára mi is az Európai Unió tagjai leszünk. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkban Németország már ma is kiemelkedő helyet foglal el. Az elmúlt években az egész világot megrázta a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása miatt bekövetkezett eseménysorozat. Nagyon sok állatot le kellett vágni, köztük egészségeseket is. A tévében máglyák sokaságát láttuk egész Nyugat-Európában. Ráirányította ez az eseménysor egyben a közvélemény figyelmét arra, hogy a fogyasztók érdekében a termelés teljes folyamatát gondosan ellenőrizni kell, beleértve a takarmányokat, azok összetételét és felhasználását is. Tőlünk nyugatabbra már a megelőző fogyasztóvédelemre kezdték helyezni a fő hangsúlyt.

Az új elv a Klasse statt Masse, azaz tömeg helyett minőséget. A fogyasztóvédelmet Németország miniszteriális szintre emelte, így egy szaktárcán belül foglalkoznak a fogyasztóvédelem, a mezőgazdaság és az élelmezés kérdéseivel.

A jogszabályi módosításokon túl ezekre az ügyekre is figyelnünk kell, mert azt már sokszor tapasztaltuk, hogy hiába vannak jó törvényeink, ha nincsenek meg a végrehajtás kellő feltételei. Új kihívásokat jelent részünkre az élelmiszer-termelésben a biotechnológiai módszerek terjedése is. Egyre többször találkozunk úgynevezett transzgenikus növényekkel, amelyek megfelelő ellenőrzés mellett jól szolgálják az emberiséget, de kellő ellenőrzés hiányában vagy nem megfelelő felhasználás mellett tapasztaltuk, hogy például a gyógyszerből is lehet méreg.

Tisztelt Ház! Ha már a történeti fejlődésünk úgy hozta, hogy lépcsőket átugorva igyekszünk átvenni az uniós szabályokat, arra is érdemes figyelni, hogy mi történik ott napjainkban, mert a most átveendő szabályok az ott négy-öt évvel ezelőtt felmerült életviszonyokat szabályozzák.

Összefoglalva: a tervezet hasznosan egészíti ki az eddigi magyar fogyasztóvédelmi szabályokat, és védeni fogja a vásárlókat a várható újabb reklám- és árukínálat nemkívánatos mellékhatásaitól is. Ezért javaslom a tervezet megtárgyalását és elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)