Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön most úgy járt, mint amikor valaki egy kétkötetes regényből, mondjuk, az Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltánból a második kötetet kezdi el olvasni, és csodálkozik később, hogy miért nem érti az elejét.

Szóval itt arról van szó, hogy nem Salgó László országos főkapitány úr írt az ombudsmannak egy levelet, hanem az első kötetben az volt, hogy az ombudsman felszólította az országos főkapitányt, hogy válaszoljon négy kérdésére, és ezek között szerepelt egyik kérdésként az, hogy fejtse ki a véleményét arról, milyen eszközökkel rendelkezik a rendőrség az alkotmányos gyülekezési jogukat gyakorlók biztosítására - ez az egyik oldal -, a másik pedig, hogy a gyülekezési joggal törvénysértő módon élők esetében milyen eszközeik vannak a megelőzésre és a következmények felszámolására. Tehát arról is megkérdezte az ombudsman az országos főkapitányt, hogy a gyülekezési jog biztosítása érdekében milyen gyakorlatot alakítottak ki, erre is válaszolt az országos főkapitány, és arról is megkérdezte, hogy milyen eszközökkel rendelkezik a rendőrség, milyen gyakorlatot folytat akkor, és milyen javaslatai vannak, hogyha a gyülekezési joggal visszaélve, a gyülekezési jog szabályait, ha úgy tetszik, kijátszva, törvénysértő demonstrációkra kerül sor.

Tehát Salgó László országos főkapitány nem tett mást, mint válaszolt az ombudsman kérdéseire, és leírta azt a javaslatát (Dr. Kovács Zoltán közbeszólása.), amellyel egyfelől a gyakorlat oldaláról, másfelől pedig a gyülekezési törvény egyes szabályainak módosításával egy jobb gyakorlatot lehetne kialakítani.

(13.20)

Természetesen a főkapitány úr is, én is, de ön is, tanult jogász kollégám, pontosan tudja, hogy sem a főkapitány, sem a belügyminiszter, de még a kormány sem módosíthatja a gyülekezési törvényt, csak az Országgyűlés. Tehát ha úgy fogja látni a kormány, hogy szükség van arra, hogy ezt a kétharmados törvénymódosítást ideterjesszük, meg fogjuk tenni. (Taps az MSZP soraiban.)