Felszólalás adatai

Miután volt egy közös pont, ez pedig a választókerületekkel kapcsolatos kritika, szeretném jelezni, hogy pontosan az történt, amit Vas Imre képviselőtársam és én is itt a plenáris ülésen elmondtam. Ha Dúró képviselő asszony megtekinti az egységes szerkezetét a most elfogadandó választási eljárási törvénynek, akkor szó szerint ugyanazok a pontosítások szerepelnek benne, amelyek már tavaly novemberben is szerepeltek, tehát az történt, amit e tekintetben mondtunk.

Szintén a képviselő asszony kritizálta a kereskedelmi médiára vonatkozó szabályozást, de miután ezt a Jobbikból felszólaló Staudt Gábor rögtön meg is cáfolta, nem tudom, hogy van-e még nekem itt ezzel kapcsolatosan dolgom. Ugyanis a képviselő asszony azt az elvi lehetőséget vetette fel, hogy kereskedelmi médiumokban az országos listát nem állító, független jelöltek vagy országos lista állítására képtelen pártok jelöltjei elvileg hirdethetnek, majd Staudt Gábor megválaszolta, hogy de miután csak ingyenesen lehet ilyen hirdetéseket közölni, ez a probléma a gyakorlatban nem áll fenn. És elviekben sem áll fenn szerintem, hiszen ha valaki figyeli a magyar választásokat megelőzően a médiumokat, akkor azt az országos listát állító pártok uralják. Tehát függetlenül attól, hogy formálisan ez a szabályozás a Jobbik tetszését elnyeri-e vagy sem, még egy esélyegyenlőséget elősegítő klauzula is, de gyakorlati problémát - éppen azért, amivel az ön képviselőtársa és frakciótársa ezt a szabályozást megcáfolta - ez a kérdés nem fog felvetni.

A kampánycsenddel kapcsolatosan és a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatosan azt tudjuk mondani, hogy az Alkotmánybíróságnak volt egy döntése. A közvélemény-kutatások esetén a mi szándékunk is arra irányult, amit itt a Jobbik-frakció rajtunk számon kér, ugyanis a korábbi nyolcnapos korlátot hat napra szállítottuk volna le, de az Alkotmánybíróság erre is teljesen egyértelműen azt mondta, hogy alkotmányellenes, tehát talán tovább már nem lenne szerencsés próbálkozni azzal, hogy akkor a négy vagy a három nap megfelel-e. E tekintetben tudomásul vettük az Alkotmánybíróság döntését. Ha ezzel ellentétesen jártunk volna el, akkor most azért kaptunk volna kritikát.

A levélben szavazással kapcsolatosan: ez természetesen nem része a jelenlegi vitának. Ezeket a szabályokat az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és alkotmányosnak találta, de mégis szeretném jelezni, hogy minden olyan párt, amely listát képes állítani, jogosult a Nemzeti Választási Bizottságba tagot delegálni, ezért ő ezeknek a szavazatoknak az összeszámlálásában is részt tud venni, hiszen az ő felügyelete alatt folyik. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete alatt folyik a határon túli szavazatok összeszámlálása. Ráadásul arról sincsen egyelőre szó, hogy az egyes országokból jövő regisztrációk számát bárki titkosítani szeretné, úgyhogy semmi ok nincs arra, hogy a választások tisztaságával kapcsolatosan ez a hisztériakeltés folytatódjon.

Végül pedig Schiffer András beszélt zavaros húsz évről, de azt nem teljesen értettem, hogy a választókerületekkel összefüggésben hogyan sikerült ezt megtennie, hiszen ha a zavaros húsz év igaz, akkor a választókerületek tekintetében egészen biztos, hogy igaz, ugyanis pontosan tudjuk, hogy milyen aránytalanságok álltak fenn a korábbi választási rendszerben, 300 százalékos különbségek. Ehhez képest bennünket megvádolni, akik minden egyes, a legkisebb és a legnagyobb választókerület közötti különbséget is 20 százalék alá hoztuk, úgy gondolom, méltánytalan, tehát e tekintetben ez a választási eljárási törvény, illetve ezt megelőzően a választójogi törvény volt az, ami tiszta vizet öntött a pohárba.

Mindezekre tekintettel még ellenzéki képviselőtársaimat is kérem, fontolják meg, hogy nem lenne-e jobb fenntartani azt a kompromisszumot, ami egyébként 1997-ben az ellenzék akkori magatartása miatt volt lehetséges, hogy megszavazták a választási eljárás törvényt. (Derültség.) Járjanak elöl a nagy elődök után jó példával! (Taps a kormánypártok soraiban.)