Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat alapvetően előremutató törvényjavaslat sok tekintetben. Számtalanszor tettük már itt szóvá a bírák, ügyészek, igazságügyi, ügyészségi alkalmazottak bérét a költségvetési vita során mi, jobbikos országgyűlési képviselők, általában ez süket fülekre talált.

Most néminemű változás van, aminek részben örülünk, azonban sajnos ezzel a törvényjavaslattal is vannak problémák. Én magam nyolc módosító javaslatot adtam be ehhez a javaslathoz, egy sem került semmilyen részben elfogadásra. Én azt gondolom pedig, hogy ezek mind javították volna ezt a törvényjavaslatot.

Ami a legfontosabb kérdés, ami nem jó ebben a törvényben, az éppen az, amiről Répássy képviselőtársam az előbb beszélt, amikor is megfogalmazta, hogy mi a törvény célja. A törvény célja egy magasabb bérezés által megtartani az ott dolgozókat, vonzóvá tenni az igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi alkalmazotti pályát. És hogy sikerül-e ennek a törvényjavaslatnak ezt megtenni, hát, ebben vannak kétségeink. Mégpedig azért, mert Répássy képviselőtársam kifejtette azt, hogy van egy béremelés. Itt szó van egy béremelésről, ami igaz. Ami igaz, de mit szoktunk meg a Fidesz-KDNP részéről: amikor bért emel, akkor ugyanúgy el is vesz.

Kérdés, hogy ha húzunk egy mérleget a végén, akkor ez valóban pozitív lesz-e vagy negatív. Mert mi is történik itt, a bírósági alkalmazottak, igazságügyi alkalmazottak esetében, illetve az ügyészségi alkalmazottak esetében? Az történik, hogy megemeli a bért, és mindamellett pedig a cafetériát megszünteti. Körülbelül átlagosan egy dolgozónak 20 ezer forint cafetéria járt egy hónapban. Megemeli, mondjuk, 30 ezer forinttal a fizetést. Hirdeti mindenütt, hogy hú, 20 százalékos átlagos bérfejlesztés van, ami nem igaz, mert adott 30 ezret egyik oldalon, elvett 20 ezret a másik oldalon; és azt gondolom, hogy bizonyos esetekben ez még negatívummal is járhat, mert van még egy súlyos negatívuma ennek a törvénynek, mégpedig az, hogy minél kisebb az iskolai végzettsége egy dolgozónak, arányosan ez a törvény annál jobban emeli meg a fizetését, ami nem baj.

Hanem az a baj, hogy a magasabb iskolai végzettségűnek pedig kisebb arányban emeli a bérét a bértábla, sőt bizonyos esetben a bírósági titkároknál és a szakvizsgázott ügyészeknél szintén ez a probléma, hogy gyakorlatilag nem beszélhetünk béremelésről, és akkor, ha nem beszélünk béremelésről, beszélhetnénk arról, hogy csökkenhet-e a bérük. Nem csökkenhet, mert azt a törvény kimondja, hogy a bérük nem csökkenhet, de a cafetériájukat viszont ha elvonják, akkor adott esetben még az is előfordulhat, hogy nettóban jóval kevesebbet fognak hazavinni egyik hónapról a másikra ezek az emberek. És ezek az emberek pontosan azok, akik magasabb iskolai végzettségűek, tehát már a szorzók változása ott sem olyan magas. Akik, mondjuk, írnoki beosztásban dolgoznak egy ügyészségen, van egy felsőfokú végzettségük, náluk is sokkal kisebb százalékban emelkedik, és leginkább a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőknek emeli meg a fizetését ez a törvényjavaslat.

Ezáltal kialakulhat egy olyan probléma, hogy az igazságügyben, a bíróságokon és ügyészségeken nem bíróként, nem ügyészként dolgozó személyek esetében a kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők fognak megmaradni, hiszen őket támogatja legjobban ez a törvényjavaslat; ez egy nagy problémája. Nagy problémája még a törvényjavaslatnak az is, amire törvénymódosító javaslatban felhívtam a figyelmet, illetve az általános vitában, hogy ad arra lehetőséget, hogy kiemelt munkaköröket hozzon létre a munkahelyi vezető.

A kiemelt munkakörökben pedig akár a nemzetgazdasági előző évi átlagkereset tízszerese is fizethető, ami jelen pillanatban azt jelenti, hogy 2 millió 680 ezer forint bruttó fizetése is lehet egy alkalmazottnak. 10 százalékát lehet az alkalmazottaknak kivenni a törvény hatálya alól és átsorolni a munka törvénykönyve hatálya alá. Ezekben az esetekben van helye.

És a félelmem az egyrészt, hogy ez egy nagyon nagy bérfeszültséget fog okozni a szervezetben, hiszen akkor, amikor egy több évtizedes szolgálati viszonnyal rendelkező képzett bíró, aki ott van az igazságügy csúcsán, keres adott esetben nettó 500 ezer forintot, akkor egy 25 éves alkalmazott, aki kiemelt munkakörbe kerül, aki mondjuk, akár 20 évvel fiatalabb, mint a bíró, nem is rendelkezik oly magas iskolai végzettséggel, nem beszélve a szaktudásról, a tapasztalatról és a többiről, és az a dolgozó pedig mondjuk, 1 millió 700 ezer forint nettót fog keresni, akár három és félszeresét, mint az a bíró.

És ha megnézzük, itt bíróságról beszélünk, ügyészségről beszélünk, tehát nyilván az ügyészek, bírák, tehát ők a legfontosabbak ebben a szerepben, tehát azt gondolom, hogy az ő fizetésüknél egy alkalmazottnak, a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottnak nem lenne szabad többet keresni, vagy legalábbis nem ennyivel. Ez mindenféleképpen komoly bérfeszültségeket fog hozni az ágazatba, ami semmiképpen sem egy előremutató jel.

Nagyon sajnálom azt, hogy azok a jobbító szándékú módosító javaslatok teljes mértékben a bizottsági ülésen lesöprésre kerültek, és nem kerültek ide be a tisztelt Ház elé. Azt gondolom, hogy azzal, ezekkel a javaslatokkal valóban el tudtuk volna érni azt a célt, amiről előterjesztőként Répássy Róbert képviselőtársam beszélt, hogy mit kellett volna ennek a törvényjavaslatnak elérnie, hogy mennyire kellene megtartani, és mennyire arra lenne szükség, hogy a minél értékesebb munkaerő maradjon meg az igazságügy területén. Azt gondolom, hogy ezzel az a probléma, hogy ez nem fog megvalósulni, illetve álságos maga a béremelési javaslat is.

Én tudom, hogy emögött egyértelműen az áll, hogy nem akarnak akkora fokú bérfeszültséget, hiszen tudjuk jól, hogy mióta Fidesz-kormány van, akár a ’98-2002-es időszakban, akár a 2010-et követő hét évben a bírák, ügyészek fizetését gyakorlatilag nem emelték, illetve csak most, ez év végén, illetve év elején összesen 10 százalékkal történt meg a béremelés. Ez azt jelenti, hogy negyven-egynéhány százalékkal csökkent a bírák, ügyészek fizetésének reálértéke az elmúlt 10 esztendőben, míg Magyarországon az átlagkeresetek nőttek, addig az igazságügyben dolgozó alkalmazottak, illetve bírák, ügyészek bére reálértékben pedig lényegesen csökkent. Hiszen az igazságügyi alkalmazottak és ügyészségi alkalmazottak bére ugyanúgy a bírói alapilletményhez van kötve, tehát mondhatjuk, együtt sírnak, együtt nevetnek.

Ha az alapbért emelik, akkor mindenkié emelkedik, ha nem emelik, akkor senkié nem emelkedik, ha az alapilletmény nem változik. Tehát itt célszerűbb lett volna egy reális alapilletmény-emelés, tudjuk jól azonban, hogy mivel a Fidesz-KDNP-kormányzat nem szimpatizál a bírákkal, ezért ezt nem teszi meg, és ezért nem lehet megemelni a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező alkalmazottaknak sem a bérét, hiszen túlnőne a bírák fizetésén.

Répássy képviselő úr volt az, aki még erről beszélt államtitkár korában, ha jól emlékszem, hogy a bírósági titkároknak azért nem lehet megemelni még jobban a fizetését, mert akkor már a kezdő bírói fizetést is meg fogja haladni, és ezért nem lehet. Itt a megoldás, meg kellene emelni a bírák, ügyészek alapilletményét úgy, ahogy mi azt többször beterjesztettük ‑ a Jobbik Magyarországért Mozgalom ‑ költ­ségvetési módosítókban, körülbelül 30 százalékkal, és akkor mindenkinek rendeződne a fizetése.

Nagyon fontos még az, amit külön szavazásra kértünk itt, hogy a cafetéria mindenképpen maradjon meg mind a bíróságon, mind az ügyészségen, mert ez egy olyan fontos tényező, amivel valóban ott tudjuk tartani a dolgozókat az igazságügy rendszerében, a bíróságokon és az ügyészségeken, és ekkor valósulna meg a törvény valódi célja. Ezért kérem a kormányt, hogy gondolja meg magát, illetve a jelenleg kormányzó parlamenti többséget, és fogadják el azt a módosítót, amit holnapra kikértünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(20.50)