Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igencsak meglepett Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak ez a preventív jellegű rugdalózása, amit nem teljesen értek talán egy ilyen törvényjavaslatnál, hiszen még nem is igazán hallhatta itt Gréczy képviselőtársamnak semmilyen tekintetben a véleményét a konkrét jogszabálytervezetről. Úgy tűnik, ma azt a feladatot kapta, hogy akármi is van, mindenképpen támadjon, még akkor is, ha egyébként még nem is hallotta a véleményét az ellenzéki képviselőtársainak.Nyilván ezt a jogszabálytervezetet, ezt a salátatörvényt meg lehetne közelíteni úgy is, hogy egyébként korábbi kérdések folyománya, technikai pontosítás, 27 jogszabály módosítása, haladjunk tovább, hiszen egyébként is kései óra van. Azonban nyilván amellett, hogy tartalmaz támogatandó elemeket, felvet komoly kérdéseket is. Egyrészt nem szabad szerintem ennyire gyorsan elsiklani afölött, hogy valóban nagyon komoly viták övezték a vonatkozó jogszabályok elfogadását, általános vitáit itt a Házban, például a 2011. évi CCVI. törvényét is. Nagyon sok kérdést tett fel az ellenzék, nagyon sok mindennel nem értett egyet. Ezeket az aggályait elmondta. Hogy egyet kiemeljek, azt például elképesztőnek gondoltam akkor is, hogy az Országgyűlésnek kelljen itt bármilyen értelemben abban állást foglalnia, hogy mi egyház, mi nem, mi nem, mi bevett egyház. Ilyen értelmű nagyon komoly hitéleti kérdésekbe, azt gondolom, nem szerencsés, ha a törvényhozás beavatkozik. Nagyon sok kérdést mondtak el akkor is frakciótársaim, nagyon sok mindent kritika tárgyává tettünk. Ennek is részben köszönhető, hogy egyébként több szempontból hátráltak meg decemberre különböző kérdésekben, és sok mindenben meg nem persze, de nagyon sok ponton kellett módosítani a vonatkozó jogszabályokat. Tehát ezt ilyen értelemben innovatív lépésként az önök részéről előadni mindenképpen kétséges.

Lehetne tehát azt mondani, hogy ez egy technikai kérdés, azonban van két olyan pont, két olyan elem ebben a módosító csomagban, ami valóban nagyon sokrétű, és nagyon kivesézték itt a kormánypárti felszólalók, amelyek azonban további kérdéseket vetnek fel, és változatlanul nem megnyugtatók.

Az egyik ilyen pont  ha már egyébként államtitkár úr itt említette az állam és egyház szétválasztását, illetve a diszkrimináció tilalmát  pont az egyházak karitatív tevékenységének állami támogatásával kapcsolatos. A hitéleti tevékenység vonatkozásában a törvény egyértelművé teszi, hogy a bejegyzett és a bevett egyházak többletforrásokban részesülnek a többi egyházi szervezethez képest, ezzel a vallások közötti egyenlőség alapjogi sztenderdjeit megsértve egyébként. Pont az önök által elfogadott jogszabály viszont 2019. április 15-től hatályosan állami kötelezettséggé teszi az egyházak közcélú tevékenységének támogatását. Ez az állam számára egyértelmű kötelezettségként jelenik meg. Ez a korábban említett bekezdés kijelentő mód jellegéből egyértelműen következik.

Jelen javaslat azonban úgy módosít több közcélú tevékenység végzésére vonatkozó ágazati jogszabályt, hogy a nem bevett egyházak csak egyedi megállapodások megkötése után, azok keretében kaphatnak állami támogatásokat, míg a bevett egyházak az önkormányzati intézményekkel azonos módon, tehát tulajdonképpen automatikusan. Így egyedi megállapodást kell kötniük ahhoz a nem bevett egyházaknak, hogy az egészségügyi, szociális, oktatási, karitatív, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és sporttevékenységhez állami támogatást kapjanak. Azt gondolom, ez a diszkrimináció tilalmába mindenképpen ütközik. Ez a megoldás egyértelműen nincs összhangban az áprilistól hatályos rendelkezésekkel sem, amelyek kötelezettségként szerepeltetik nyilván a közcélú tevékenység támogatását. De látom, államtitkár úr már jegyzetel, tehát nyilván válaszolni fog ezekre a felvetésekre. Az egyedi megállapodás nyilván nem egy objektív szempontrendszer ilyen szempontból, úgyhogy mindenképpen a diszkrimináció kérdése felmerül.

A másik ilyen kérdés pedig, pont hivatkoztak is erre a pontra is, igaz, más összefüggésben: csak bevett egyházaknak biztosít lehetőséget arra, hogy közoktatási intézményben hittanórát tartsanak. Ez abból a szempontból is indokolatlan, mert olyan egyházakat is kizár a hittanórák tartásának a köréből, amelyektől egyébként legalább húszéves magyarországi és százéves nemzetközi működést követelnek meg a másik oldalról.

Hiszünk abban, hogy tehát amiket az államtitkár úr is megfogalmazott, állam és egyház szétválasztása, diszkrimináció tilalma, azt gondolom, ezek nagyon fontos, olyan, a felvilágosodás kora óta fontos értékek, amelyeket mi magunk is vallunk. Az más kérdés egyébként, hogy az önök javaslatai az elmúlt években minden tekintetben szolgáltáke ezeket az értékeket.

Természetesen, ami elhangzott részben Nacsa képviselőtársamtól és többektől, akik megszólaltak, a magyarországi egyházak karitatív tevékenységét, társadalmi szerepvállalását nagyra értékeljük, fontosnak tartjuk. A jogszabályi környezetet ennek megfelelően biztosítani kell, azonban ezt nagyobb egységben, egyhangúlag, különösen egyébként azért, mert itt sarkalatos jogszabályokról van szó, és a diszkriminációt teljes mértékben kizárva, a lelkiismereti és vallásszabadság alapértékét tiszteletben tartva kellene tenni, nem pedig úgy, ahogy az önök gyakorlata ezt az elmúlt években mutatta többször is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a DK és az LMP soraiból.)