Felszólalás adatai

DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban a kérdésben kell döntenünk, hogy Magyarország csatlakozzon-e az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodáshoz.

A cím alapján talán távoli dolognak tűnik, pedig a megállapodással érintett madarak jó ismerőseink: a különböző gémfajok, a récék és kedvenc madaraink, a gólyák is, de idetartozik az Andersen-meséből ismert rút kiskacsa vagy az énekes hattyú is.

A megállapodás nemzetközi előzményei, mondhatni, hosszú múltra nyúlnak vissza: a vizes élőhelyekről mint a vízimadarak élőhelyéről 1971-ben született a ramsari egyezmény; a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről 1979-ben született egyezmény, ennek fejleményeként fogadták el a bonni egyezményt 1985-ben, ami a jelen megállapodás alapja.

A hágai megállapodás olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek feltétlenül szükségesek ezeknek a különleges madaraknak a védelméhez, például élőhelyeik megóvása, zsákmányolásuk korlátozása, nem utolsósorban pedig ökológiai jellemzőik megismerése. Elengedhetetlenek ezek a lépések: a mai világunkban nemcsak a vándorlás során vannak veszélyeknek kitéve ezek a madarak, mint azt annak idején Fekete Istvánnál olvashattuk a Kelében, mindinkább csökken a vizes élőhelyek területe, minőségük folyamatosan romlik.

A megállapodást szakmai szempontból képesek vagyunk vállalni, a minisztérium tájékoztatása szerint az egyezményben foglalt feladatok elvégzése megtörtént vagy folyamatban van. A megállapodást 1995-ben fogalmazták meg Hágában, és 1999-ig nyitva állt aláírásra, addig Magyarország nem írta alá, így most nem aláíróként, hanem csatlakozóként kapcsolódhatunk a megállapodáshoz. Szerencsére ez csak egy apró szépséghiba, mert a csatlakozással ugyanolyan jogok illetnek meg, mint amilyen kötelezettségeket vállalunk.

A megállapodás lehetővé teszi úgynevezett fenntartás megfogalmazását is - Magyarország élni kíván egy ilyen lehetőséggel. A 3. mellékletben foglalt cselekvési terv egyik pontja szerint törekedni kell arra, hogy 2000-ig az ólomsöréttel történő vadászat a vizes területeken szűnjön meg. Ehelyett azzal a fenntartással élnénk, hogy az ólomsörét használata 2005. augusztus 15-éig szűnjön meg. Ha a pozitív oldalát nézzük, akkor a csatlakozással három éven belül megszűnik ez a környezetvédelmi szempontból is szennyező tevékenység.

A megállapodás követelményeinek betartása költséget is jelent, ezt indokolt érvényesíteni az állami költségvetés tervezésekor. Bátran állíthatjuk, hogy a megállapodáshoz való csatlakozásunk szükséges mind természetvédelmi szakmai szempontból, mind pedig a nemzetközi kapcsolatainkat tekintve. A külügyi bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps.)