Felszólalás adatai

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új elnökeként megtiszteltetés számomra, hogy a törvényhozás elé állhatok és beszámolhatok önöknek hatóságunk elmúlt évben elvégzett munkájáról. Különös megtiszteltetés ez, hiszen ez az első alkalom, hogy a plenáris ülés keretében oszthatom meg önökkel gondolataimat, elért eredményeinket és a jövőre vonatkozó elképzeléseinket. Jóllehet először találkozunk ebben a formában, ezen a helyen fontos hangsúlyoznom azt is, hogy ez immár a harmadik országgyűlési beszámolója az idei év augusztusától általam vezetett hatóságnak.

Mindez azért bír különös jelentőséggel, mert a 2012. év eredményei csak folyamatokba illesztve válnak igazán érthetővé. Az NMHH elnökeként engedjék meg nekem, hogy most a hatóság hírközlés terén kifejtett 2012. évi munkájáról és eredményeiről szóljak, a Médiatanács tevékenységét pedig kollégám, dr. Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja fogja bemutatni önöknek egy külön expozéban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az imént eredményt és nem feladatot említettem. Ez nem nyelvbotlás, ez szándékos megjelölés volt, hiszen az NMHH a hírközlés és a média fejlődéséért sokkal többet kíván megtenni, mint amit a törvény betűje szigorúan meghatároz számára. Ennek az értékrendnek a kialakításában nagy szerepe volt Szalai Annamária alapító elnöknek, akinek eredményeire bátran lehet építkeznünk a jövőben is.

Engedjenek meg egy rövid visszatekintést. Az NMHH életében 2010 volt az első kiemelt jelentőségű esztendő, akkor született meg az új médiatörvény, létrejött az új konvergens hatóság, az NMHH, és megalakult a Médiatanács. Azt kell hogy mondjam, hogy minden érdeklődés, minden figyelem és minden egyes felvetett kérdés helyénvaló volt az új szervezet működésével kapcsolatban. Véleményem szerint egy demokráciában ez a legtermészetesebb, ha egy új szervezet működését folyamatosan mérlegre teszik, több oldalról elemzik, és ha kell, kritikával is illetik. Az lenne a baj, ha ez nem így lenne. Médiával foglalkozó gyakorló jogászként akkoriban én magam is érdeklődéssel figyeltem, hogy miképp működnek majd a törvényi formába öntött elképzelések a gyakorlatban.

Tisztelt Képviselők! Önök tudják talán a legjobban, hogy az elmúlt három évben számos olyan részletszabályozás került a figyelem középpontjába, amin szükséges és hasznos volt változtatni vagy finomítani. Örülök annak, hogy ez így volt, mert ez azt jelenti, hogy nem elégszünk meg azzal, ami van, hanem mindig újat és jobbat szeretnénk.

Az NMHH megalakítása óta eltelt három év, most 2013-at írunk. Három év tapasztalata van a hatóság szakembereinek a háta mögött, három év tapasztalata az új médiaszabályozásról, az új konvergens hatósági rendszer működéséről. Három év, ami meglátásom szerint elegendő volt ahhoz, hogy bátran kijelenthessük, a szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és bizonyított. Bizonyította, hogy ez a jogszabályi környezet optimális kereteket biztosít a médiapiac kiegyensúlyozott, fenntartható működéséhez, a hírközlési szolgáltatók fejlődését biztosító piaci környezet megteremtéséhez, az információs javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek a megteremtéséhez, a kulturális javak széles körű elérésének a biztosításához és a felhasználók érdekeinek hatékonyabb védelméhez.

(9.30)

Tisztelt Országgyűlés! Azért jöttem ma ide, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012. évének eredményeiről számoljak be önöknek. Ez a hatóság életének második teljes éve volt, amely a jogállamiság, a partnerség és az esélyegyenlőség jegyében telt el. Jogászként számomra a törvények feltétlen tisztelete és a jogalkotó akaratának érvényre juttatása a legfontosabb. Ennek az alapértéknek egy független hatóság minden döntésével érvényre kell jutnia. A törvények betartása és betartatása azonban csupán egyszerű feladatvégzést jelentene, felelős vezetőként azonban azt vallom, mindnyájunknak arra kell törekednünk, hogy a magunk területén és a magunk eszközeivel a kijelölt feladatainkon túl mindig egy kicsivel többet tegyünk le az asztalra. Éppen ezért jogalkalmazó tevékenysége mellett az NMHH arra is törekszik, hogy megtalálja, mi az a plusz, amit a közösség érdekében hozzátehet a társadalom fejlődéséhez.

Az egyik ilyen határozott célunk, hogy a saját eszközeinkkel elősegítsük hazánk XXI. századi gazdasági fejlődését. Az infokommunikáció, a telekommunikáció és a média, azaz a digitális gazdaság a világgazdaság és egyúttal a nemzetgazdaság húzóágazata. Hatóságként akkor tehetünk a legtöbbet, ha megteremtjük a szektor biztonságos és kiszámítható működésének a feltételeit. Modern, XXI. századi hatóságként tevékenységünknek a társadalmi esélyegyenlőséget is szolgálnia kell mindazokon a területeken, amelyek a felelősségi körünkbe tartoznak. Fontos küldetésünk, hogy döntéseinkkel a kulturális és infokommunikációs javakhoz való hozzáférés esélyét mindenki számára egyenlően biztosítsuk.

Az előzőekhez hasonlóan ugyanilyen fontos értéknek tekintjük a partnerséget. Felelős vezetőként kiemelten szeretnék építeni arra az erőre, amit a partneri együttműködés jelent. Ez az együttműködés kifejeződik az uniós társhatóságokkal, az állami és piaci szereplőkkel, a különböző szakmai és társadalmi szervezetekkel való közös munkában; mindazokkal, akik maguk is partnerként tekintenek ránk, és akikre mi is partnerként tekintünk, akár hazánk digitális gazdaságának fejlődéséről, akár az új médiakultúra megteremtéséről és megerősítéséről van szó.

Tisztelt Országgyűlés! 2012 a második teljes év volt a hatóság életében. Ez olyan év volt, amikor számos értékes kezdeményezés és projekt sikerét alapozhattuk meg, amelyek gyümölcsei mára beértek. Kezdjük rögtön az idei év legfontosabb és sikeresen végrehajtott feladatával, a digitális átállással. Európai uniós kötelezettségünknek tettünk eleget azzal, hogy 2013. október 31-én az analóg földfelszíni televíziós műsorsugárzást hazánkban is felváltotta a digitális technológia. Az európai viszonylatban is leggördülékenyebb átállás alapjait még 2012 folyamán tettük le, ekkor Barcson és környékén, illetve Sopronban hajtottunk végre két úgynevezett tesztprogramot, ekkor modelleztük az átállást, a segítségnyújtás lehetőségeit, felmértük a lehetséges veszélyforrásokat, megtörtént a digitálisátállás-támogatási programot részletesen szabályozó NMHH-rendelet nyilvános konzultációja is. Az átállás biztonságos lebonyolításához szükséges rendelettervezetet jóváhagyta az Európai Unió is. Mindez nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy ma már sikerekről beszélhessünk.

Sikernek tekintjük a probléma nélkül végrehajtott technológiai váltást, azt a tényt, hogy csaknem 150 ezer családhoz juttattuk el ingyenesen a digitális vételi eszközöket, és így biztosítottuk számukra, hogy egyenlő eséllyel jussanak hozzá a korszerű technológia nyújtotta előnyökhöz. Senkit sem hagytunk és ezután sem hagyunk televízióadás nélkül. November 30-ig mindenki fordulhat hozzánk segítségért, aki úgy érzi, hogy önerejéből nem tudja megvalósítani az átállást. A kollégáimat arra kértem, hogy ugyanazzal a precíz odaadással álljanak mindenki rendelkezésére, ahogy azt eddig is tették.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A digitális gazdaság fejlesztésének egyik alappillére a hatékony és tervezett frekvenciahasznosítás. Ennek érdekében 2012 folyamán az NMHH megalkotta és nyilvánossá tette rádióspektrum-stratégiáját. A stratégia középpontjába a szélessávú, vezeték nélküli adatátviteli technológiák és szolgáltatások széles körű elterjedésének ösztönzését, a piaci verseny élénkítését, valamint a versenyképes áron elérhető korszerű szolgáltatások minél szélesebb hozzáférhetőségét állítottuk.

Fontos célunk volt az is, hogy együttműködő partnereink, a piaci szereplők számára biztonságos működési környezetet teremtsünk. A gondos és alapos stratégiai tervezés mára meghozta gyümölcsét, az NMHH az idén szeptemberben a három magyarországi mobilszolgáltató 900 és 1800 megahertzes frekvenciahasználati jogosultságát egységesen 2022-ig meghosszabbította és harmonizálta a lejárati idejüket. Ez az ügylet kiemelkedő állami bevételt hozott. Európában a 2008 és 2013 között végrehajtott frekvenciaértékesítések bevételi átlagához képest a magyar hasznosításból befolyó 110 milliárd forintos összeg az európai benchmarkadatok 68 milliárd forintos átlagához képest több mint 60 százalékkal magasabb bevételt jelentett.

Az európai átlaghoz képest is jelentős állami bevétel mellett a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone, valamint az NMHH megállapodása hosszú távú alapját jelenti a magyar digitális gazdaság fejlődésének is. Kiszámítható kereteket biztosít a mobilpiaci fejlesztéseknek, és garantálja, hogy a felhasználók számára egyre magasabb színvonalú adat- és telekommunikációs szolgáltatások váljanak hozzáférhetővé versenyképes árakon.

S hogy milyen hatással van egy ilyen megállapodás az előfizetőkre és az ország gazdasági versenyképességére? Csak két rövid példa. Hetekkel ezelőtt mindhárom mobilszolgáltató bevezette a 10 ezer forintos tarifacsomagot, amellyel korlátlan beszélgetést biztosít előfizetőinek bizonyos mennyiségű adatforgalommal. A Telenor pedig a napokban telepítette hazánkba európai szolgáltató központját, több száz munkahelyet teremtve ezzel, és azt is bejelentette, hogy a következő években mintegy 10 milliárd forintot tervez befektetni a magyar szélessávú mobilinternet-hálózat fejlesztésébe.

Az NMHH hamarosan megkezdi a frekvenciaértékesítés második ütemét. A hatóság ennek érdekében az elmúlt időszakban elindította a még polcon lévő mobilfrekvenciák pályázati eljárásának előkészítését. A 2012-ben megalapozott stratégia mentén az idén októberben elindítottuk a 450 megahertzes sáv pályáztatását is. Ennek a sávnak a használatba adásával nemcsak az állam bevételeit növelhetjük, de új lendületet kaphat a digitális közszolgáltatások fejlesztése is. A frekvencia segítségével hatékonyabbá tehető az elektronikus útdíjfizetési rendszer működtetése, a járási hivatalok és kistelepülési kormányablakok pedig bekapcsolhatók lesznek az ország digitális vérkeringésébe. A frekvenciasávon folytatott adatátvitel támogathatja az elektronikus házi őrizeti rendszer megerősítését, hatékonyabbá teheti a készenléti és segélyszolgálatok kommunikációját, és olyan sokakat érintő szolgáltatások fejlesztéséhez járulhat hozzá, mint az anyakönyvi rendszer, a távfelügyelet vagy a városi közlekedési tájékoztatási rendszerek.

Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára egyetértenek velem abban, hogy a fejlődés csakis akkor fontos, ha az az embereket, a közösséget szolgálja. A fejlődés persze, mint a változás általában, mindig kockázatokkal is jár, a kockázatos helyzetek pedig a kiszolgáltatottaknak kedveznek a legkevésbé. Mi az NMHH-nál tehát azért is dolgozunk, hogy a legvédtelenebbeknek is legyen kire támaszkodniuk, legyen kihez segítségért fordulniuk.

Nyilván egyetértenek velem abban is, hogy a gyermekkorúak és a kiskorúak társadalmunk leginkább védtelen csoportjai. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak a digitális világban a kiskorúak védelmét, amelynek alapját egy új médiakultúra megteremtésében látjuk. Ez az új médiakultúra birtoklása nem más, mint az a készség, amivel a fiatalok biztonságosan igazodhatnak el a digitális univerzum útvesztőiben, ehhez pedig alaposan ismerniük kell a média és a hírközlés működését, kulisszatitkait, mert az ezekben rejlő lehetőségeket csak így tudják a saját javukra fordítani.

Nagyon fontos célkitűzésünk, hogy a felnövekvő generáció tagjai ne csak fogyasztói és főleg ne kritika nélküli fogyasztói legyenek a rájuk zúduló digitális tartalomnak, az interneten áradó információhalmaznak. 2012 volt az az esztendő, amikor az NMHH a legnagyobb hírközlési és médiacégekkel összefogásban lerakta egy Európában is egyedülálló oktatóközpont alapjait. A H95 Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ azóta valósággá lett. A ház hamarosan megnyitja kapuit az első gyerekcsoportok előtt, hogy teszteljék a berendezéseket és kipróbálják az oktatóprogramokat.

(9.40)

Ez a különleges oktatási intézmény évente több ezer diák számára teszi majd lehetővé azt, hogy játékosan tanuljon, és szerezzen tapasztalatokat a média és a hírközlés működéséről.

Az intézménybe látogató diákok terveink szerint megtapasztalhatják, hogy amit a médiában látnak, amit a média eléjük tár, az soha nem a valóság, hanem csak a valóság egy, mások által leképzett szelete, tükörképe. Ha ezt megértik, már sokat tettünk tudatos médiafogyasztásuk kialakítása érdekében. De a Bűvösvölgyben arra is lesz módjuk, hogy a műsorokat maguk készítsék el, így is megtapasztalva a tartalomgyártás folyamatát, útvesztőit. Kérem önöket, ha iskolavezetőkkel találkoznak választókerületükben, népszerűsítsék az intézményt, hogy minél több helyre eljusson a híre.

Az új médiakultúrának része a biztonságos internethasználat is, ezt szolgálta már 2012-ben is az internet hotline szolgáltatásunk, ez volt az első teljes év, amikor a hatóság működtette ezt az úgynevezett forródrótot. Ez a szolgáltatás a világhálón található, vélhetően jogellenes vagy kiskorúakra káros tartalmak bejelentésére jött létre, de az érintettek akkor is segítséget kaphatnak, ha személyes adataikkal vagy fényképeikkel élnek vissza.

2012-ben a hotline-os eredmények magukért beszélnek, munkatársaim több mint ezer esetben jártak el sikeresen, aminek köszönhetően a bejelentett jogsértő tartalmak eltávolításra kerültek. Sikerült eltávolíttatnunk öngyilkosságra buzdító oldalakat, és sok olyan fiatalnak segítettünk, akiknek képmásával visszaéltek az interneten. A magyar hotline szolgáltatás eredményeit nemzetközileg is elismerik, 2012-ben felvették a nemzetközi forródrótok szövetségébe, az INHOPE-ba is. 2012-ben kötöttünk az ORFK-val is egy megállapodást annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjunk fellépni a jogsértések ellen. A hotline fontossága és hatékonysága évről évre nő, bízom abban, hogy a jövőben is ugyanilyen segítséget jelent majd az internethasználóknak.

Tisztelt Képviselők! Ahogyan azt már a gyermek- és kiskorúak számára létrehozott médiaértés gócpontnál említettem, az új médiakultúra birtoklása nemcsak a felelős, tudatos és biztonságos médiahasználatot, a tartalmak passzív befogadását jelenti, hanem azt is, hogy magunk is képesek vagyunk értékes tartalmakat előállítani, és azokat megosztani a közösséggel. Ez a gondolat ihlette nagyobb gyerekeink, tehát a főiskolás, egyetemista korosztály számára létrehozott új médiakultúra, kreatív műhelyek ötletét.

Az első ilyen műhelyünket 2012-ben még az alapító elnök adta át a pécsi egyetemen. Olyan egyetemi médialaborokról van szó, amelyeket hatóságunk a legmodernebb csúcstechnológiával szerel fel, és ingyen bocsátja a felsőfokú intézmények hallgatóinak a rendelkezésére. Ezekben a stúdiókban a magyar hallgatók is ugyanolyan gépeket és programokat használhatnak, mint amilyeneket a legnevesebb külföldi egyetemek diákjai és a legprofibb filmstúdiók használnak, vagy amilyenekkel a vezető világlapok szerkesztőségei és a legjobb kreatív cégek dolgoznak.

Kreatív műhely már két olyan felsőoktatási intézményben is működik, ahol médiával vagy hírközléssel kapcsolatos képzés van. Ezek a budapesti Pázmány Péter egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, és még ebben az évben tervezzük harmadik terem berendezését is a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, amely a hazai kreatívszakember-képzés fellegvára.

Tisztelt Ház! Tisztelt Jelenlévők! Hatóságunk feladat- és felelősségi köréhez hozzátartozik a felhasználók védelme és a hírközlési piac jogszerű és etikus működési feltételeinek biztosítása is. Engedjék meg, hogy röviden bemutassam, mit tettünk e téren 2012 folyamán. Fontos eredménynek tartom a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó NMHH adatvédelmi rendelet megalkotását. Ez a szabályozás megerősítette az előfizetők és a felhasználók adatvédelmi jogait. A rendelet többek között kimondja, hogy a hírközlési szolgáltató köteles adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készíteni. A rendelet alapján a személyes adatok megsértéséről, illetve a hálózati biztonság megsértésének magas szintű kockázatáról a szolgáltatónak értesítenie kell az előfizetőket.

2012-ben jelent meg az egységes európai segélyhívószám, a 112 szabályozására vonatkozó rendeletünk is. Ezzel Magyarország is csatlakozni tud az egységes segélyhívó rendszerhez, amelynek tökéletes működésén emberéletek múlhatnak.

Rendeleteink, szabályozó tevékenységünk mellett a tisztességes, hatékony versenykörnyezet megteremtésének és az előfizetők védelmének fontos eszköze a felügyelet. Ennek a munkának a keretében végezzük a tervszerűen végrehajtott piacelemzéseket, piacfelügyeleti, valamint az általános felügyeleti tevékenységünket is.

Piacelemzéseink eredményeit piacelemzési határozatokban rögzítjük, amelyekben különféle kötelezettségeket állapítunk meg a hírközlési szolgáltatók számára az előfizetők védelme érdekében. A 2012-es évből két ilyen szabályozót emelnék ki. Az 1-es piacon, az úgynevezett helyhez kötött telefonhálózatok piacán született határozatunk legfontosabb eleme, hogy megvédi a fogyasztókat a jelentős piaci erejű szolgáltatók által alkalmazott telefon-hozzáférési díjak indokolatlan mértékű emelkedésétől. Másik említésre méltó határozatunk a mobilhangpiacon fejtette ki hatását. A határozat értelmében a mobilhívás-végződtetési díjakat a szolgáltatóknak a 2011-es bázisévhez képest 2012-ben és idén is 20-20 százalékkal kellett csökkenteniük, ami az előfizetőknek küldött számlákban is csökkentést jelentett.

A tehercsökkentés egyúttal lehetővé tette, hogy a kiskereskedelmi árak európai viszonylatban is versenyképesebbé váljanak. De mit is jelez még ez a néhány példa? Nem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy az infokommunikáció és a hírközlési ágazat XXI. századi fejlődése szoros összefüggésben van az államok versenyképességével. A versenyképességet úgy fokozhatjuk, ha a szabályozó hatóság képes rugalmasan, gyorsan és akár újító megoldásokra is nyitottan reagálni a piaci környezet változásaira. Az imént elmondott néhány példa pedig azt bizonyítja, hogy az NMHH képes megfelelni annak a szakértelmet és modern hatósági szemléletmódot egyaránt megkövetelő kihívásnak, amit a szabályozói munka jelent. Képes megteremteni a szükséges feltételeket az ágazat kiegyensúlyozott fejlődéséhez.

Tisztelt Képviselők! Sok szó esett a fejlődésről, ám azt kell hogy mondjam, hogy a fejlődéssel párhuzamosan a hírközlési szolgáltató kiszámítható, biztonságos és kiegyensúlyozott működése épp ilyen fontos. Ezt biztosítják folyamatos és szisztematikus ellenőrzéseink, amelyek 2012-ben közel ezer hírközlési szolgáltatót, több mint 230 postai szolgáltatót, ugyanennyi berendezéstípust, valamint 18 ezernél is több elektronikus eszközt érintettek.

A számos vizsgálati tárgykör közül az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos ellenőrzéseinket emelném ki, hiszen az előfizetők szempontjából talán ez a legfontosabb. Ez az a dokumentum, amely rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit. Ezek a szerződések tartalmazzák az előfizetésekre vonatkozó legalapvetőbb feltételeket. Ezekkel a szerződésekkel sajnos sok garanciális gond akadt az utóbbi évben, ezt mutatja az is, hogy ellenőrzéseink során 40 százalékukkal volt valamilyen probléma. Ennek ellenére a partneri együttműködést előtérbe helyező szemlélettel felügyeleti tevékenységünk során is tudtunk eredményt elérni. Az ászf-ekkel kapcsolatosan a megállapított jogsértések orvoslása érdekében is ezt a hozzáállást követtük. A fokozatosság elvét alkalmaztuk, vagyis eleinte következetesen nem bírsággal, hanem csak felhívással éltünk. Ez a vizsgált évben is azt eredményezte, hogy a szolgáltatók a felhívásban megadott határidőn belül kijavították a feltárt hibákat, vagyis nőtt a jogkövetési hajlandóság.

Felügyeleti tevékenységünknek tehát nem az a célja, hogy bírságokkal nehezítsük a szolgáltatók életét, hanem az, hogy megszüntessük a feltárt jogsértéseket, és biztosítsuk, hogy a jövőben hasonló ne fordulhasson elő.

Tisztelt Képviselők! Tisztelt Országgyűlés! Frekvenciaértékesítés, digitális átállás, új médiakultúra és a fejlődés melletti elkötelezettség - úgy gondolom, ebben a néhány szóban össze lehet foglalni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012-es évét. A magam részéről mindent meg fogok tenni azért, hogy az elkövetkező évek munkáját is a jogállami megoldások, az esélyegyenlőség és a partneri szemléletmód határozzák meg.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és kérem önöket, hogy fogadják el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012. évi beszámolóját. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)