Felszólalás adatai

DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Ez kétségkívül új élmény a számomra. Korábban ahhoz már hozzászoktam, hogy önök megmondják helyettem, hogy mit gondolok. Aztán azt is megmondják, hogy vajon mit akarok cselekedni, és csak a látszat az, ami a döntéseink eredményeképpen előáll, de hogy mi az igazság, azt önök jobban tudják. Most pedig ott tartunk, hogy már az életemet is önök szeretnék élni helyettem. Hagyják meg nekem legalább ezt, tisztelt hölgyeim és uraim! Egy hosszabb életútinterjú keretében szívesen állok a rendelkezésére, és elmondom önnek, hogy a húszegynéhány évet, amit a magyar politikában töltöttem, azt hogyan látom, és mit tudok abból a fiataloknak ajánlani.

Amit most ajánlok az önnek adott válaszon keresztül a fiataloknak, az az, hogy vegyenek részt a jövő kialakításában. Vegyenek részt az alkotmányozásban, vegyenek részt a nemzeti konzultációkban, törekedjenek arra, hogy a kezük nyoma ott legyen a jövőn. Nekünk erre nem volt lehetőségünk a nyolcvanas évek végéig. A tanulság az, hogy jó döntést hoztak a választók, amikor olyanokra bízták az ország következő négy évét, akik a saját bőrükön tapasztalták meg, milyen, amikor kirekesztenek másokat az ország legfontosabb ügyeiből. Most végre megteremtjük a lehetőséget - legalábbis igyekszünk erre, legjobb képességünk és tudásunk szerint -, hogy a mostani fiatalok igenis, oktatási törvényről, egészségügyi törvényről, alkotmányozásról elmondhassák a véleményüket kellő súllyal, és azokat figyelembe tudjuk venni.

Úgyhogy arra kérem önt, hogy ha lehet és valóban sok száz fiatallal szokott találkozni, akkor adja át a jókívánságaimat, és biztassa őket a nevemben, hogy vegyenek részt a magyar közéletben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)