Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a magyar történelmi tradíciókra tekintettel a budai Sándor-palota sorsát illetően azon a véleményen van, hogy a hagyományainknak leginkább megfelelő, helyes megoldás az lenne, ha a Sándor-palota a miniszterelnök és hivatala elhelyezésére szolgálna. A Sándor-palotára mi úgy tekintünk, mint a magyar Downing Street 10-re.

Már az első szabadon választott kormány elnöke, Antall József is ennek jegyében kezdte meg a nagy hírű épület felújítását, és ugyanezen szempontokra tekintettel folytatódott, majd fejeződött be a palota rekonstrukciója az Orbán Viktor vezette polgári kormány alatt.

Amikor a kormány mostani törvényjavaslata kapcsán álláspontunkat kialakítjuk, kénytelenek vagyunk felmérni, hogy a mai helyzetben e történelmi hagyományok nem érvényesülhetnek. A csekély többségű Medgyessy-kormánynak a palota nem felel meg, és a jelenlegi kormánytöbbség egyébként sem kívánja tradícióinkat vállalni. Ebben a helyzetben merült fel az az elképzelés, hogy az épület a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgáljon.

Számba véve az adott körülményeket, hogy ez utóbbi megoldás mellőzése esetén az épület bezárása, az újbóli enyészet sorsára jutása, vagy valamilyen, az épülethez méltatlan, diszfunkcionális használata fenyegetne, és figyelembe véve azt is, hogy a köztársasági elnök mint a legmagasabb közjogi méltóság itt történő elhelyezése a még nyitva álló lehetőségek közül a legközelebb áll a hagyományok szelleméhez, a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti képviselőcsoportja elfogadja, hogy a köztársasági elnök és hivatala a Sándor-palotában helyeztessék el.

Az egyébként örömünkre szolgál, hogy az e tárgyban korábban előterjesztett törvényjavaslat vitája során sikerült a kormánnyal elfogadtatni azon álláspontunkat, hogy az államfő és hivatala rezidenciájának kijelölése nem a tiszteletdíj és a juttatás fogalmi körébe tartozik, vagyis nem lehet a kétharmados többségű 2000. évi XXXIX. törvény tárgya.

(14.30)

Megelégedésünkre szolgál, hogy a kormány ezt a korábbi javaslatát érveink súlya alatt visszavonta, és a kérdés rendezésére új törvényjavaslatot terjesztett elő.

Változatlanul kifogásoljuk ugyanakkor, hogy a törvény nem foglalkozik a miniszterelnök és hivatala elhelyezésével. A köztársasági elnök és hivatala elhelyezése ugyanis az ezzel kapcsolatos problémakörnek csupán az egyik részét képezi. Magának az elhelyezésnek a kérdését az az elvi megfontolás tette már a múltban is és teszi ma is aktuálissá, hogy mind a köztársasági elnök, mind pedig a miniszterelnök, valamint hivatalaik a Parlamentben működnek, holott a Parlament épülete eredetileg kizárólag a Magyar Országgyűlés céljaira létesült. Az államhatalmi ágak szétválasztása megjelenítésére a külsőség, ha úgy tetszik, a szimbólumok szintjén is szükség van, és ebből megkerülhetetlenül az következik, hogy sem az államfő, sem pedig a végrehajtó hatalom nem működhetne a törvényhozás házában.

Tudjuk, hogy ezt a helyzetet kényszerűen a második világháború pusztításai alakították így. Úgy gondoljuk azonban, hogy közel hatvan évvel a háború befejezése után már jelképi értelemben sem kellene ilyen tehertételt cipelni.

A törvényjavaslat tehát féloldalas akkor, amikor a miniszterelnök és hivatala kiköltözésével nem foglalkozik. Bízunk abban, hogy véleményünk e tekintetben is meghallgatásra talál, annál is inkább, mert Medgyessy Péter maga is úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak a Parlamentből ki kell költöznie. A törvényjavaslat féloldalasságát a miniszterelnök és hivatala kiköltözésére történő kiterjesztésével megszüntethetőnek, orvosolhatónak tartjuk. Ennek érdekében a szükséges módosító javaslatokat a törvényjavaslathoz benyújtottuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)