Felszólalás adatai

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nem szeretném, ha a bulvárlapok határoznák meg az Országgyűlésben feltett kérdések témáját, mégis egy újságcikk nyomán kell megkérdeznem önt. Számos állatbaráthoz hasonlóan engem is felháborított egy múlt heti cikksorozat, amely szerint kamionszámra exportálnak néhány hetes kiskutyákat hazánkból feltételezhetően a Távol-Keletre, ahol a megkínzott kutyakölykök egy vendéglőben végzik rövid földi életüket. Teszik ezt azzal az állattal, amelyről a kisgyerekek is tudják, hogy az ember legjobb és leghűségesebb barátja.

Nincs jogunk kritikailag sem illetni más országok és népek szokásait, nekünk azonban a saját normáinkhoz kell igazítanunk magatartásunkat. Szombaton úgy döntöttünk, hogy az Európai Unióhoz kívánunk csatlakozni. E döntés a legapróbbnak tűnő kérdésekben is megváltoztatja életünket. Olyan klubba léptünk be, amelynek szabályait a humanizmus hatja át, amit úgy értelmezek, mint az élet feltétlen tiszteletét, a természet minden élőlényének védelmét. Nem szeretném, ha az első jelző, amelyet nevünkhöz ragasztanak, a barbár lenne. Elviccelődhetünk, mint a kampány során néhányszor, hogy ehetnek-e moslékot a sertések, és milyen játékszert kell adnunk a háziállatoknak. Az már korántsem ilyen tréfás, hogy az állatok értelmetlen kínzása üzleti haszon reményében milyen ösztönöket szabadít fel az emberekben, milyen kétes hírnevet szerez országunknak.

Kérdezem tehát, tisztelt miniszter úr, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok legalizálhatnak-e ilyen barbár cselekedetet. Hogyan lehetséges az, hogy ma Magyarországon burjánzik a kölyökkutya-feketekereskedelem? Szeretném megtudni: ha érvényes jogszabályok nem tartalmaznak ilyen tilalmakat, tervezi-e a tárca a jogszabályok szigorítását? Az ismert film címe után szabadon: a kiskutyákat lelövik, ugye? Mert még ez is humánusabb, mint ahogyan a híradások szerint az exportra szánt élőlényekkel bánnak.

Várom megnyugtató válaszát.