Felszólalás adatai

DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ezek a történelmi falak immár négy éve hallják azt, hogy most fog összedőlni az egészségügy. Azóta eltelt a négy év, és ez a vizionált világvége azóta se következett be. De azt hiszem, érdemes megnézni azt, hogy honnan is kezdtük ez a négy évet. Nézzük meg azt az örökséget, amit az egészségügy területén önöktől örökültünk, s akkor lehetséges az, hogy megalapozott az a vízió, hogy ha úgy folytattuk volna, ahol önök abbahagyták, akkor lehetséges, hogy be is következett volna, amit vizionáltak.

Nézzük meg, az egészségügyben dolgozók és a betegek milyen véleménnyel volt az egészségügyről az önök kormányzásának utolsó évében! Azt mondták az emberek: az egészségügy szegény, igazságtalan, nem elég biztonságos és kiskapukkal teli. Miért mondták ezt? Azért, mert a tények is ezt támasztották alá. Önök négy évvel ezelőtt 300 milliárd forinttal költöttek kevesebbet az egészségügyre, mint most az egészségügyi kormányzat teszi. Csoda-e, hogy soha nem volt olyan magas az intézmények szállítói tartozása, mint az önök kormányzása utolsó évében? Feleannyit költöttek gyógyszertámogatásra, mint ez a kormányzat tette. Azt is megnézhetjük, hogy az egészségügyi dolgozók bérezése a tíz csatlakozó ország vonatkozásában sajnálatos módon 2001-ben a teljesen utolsó helyen állt. Korábban, az Orbán-kormányt megelőzően egyébként a 6. helyen volt, ezt küzdötték le önök az utolsó helyre.

Igen, ezzel kapcsolatban nézzük meg, hogy mit tettünk a korábbi négy évben! Csak ebben az évben a szakellátás területén 211 milliárd forinttal több az egészségügyi intézmények költségvetése. Nem tudom, hogy ön milyen statisztikából számol, hogy kevesebbet kaptak az intézmények. Az önök által csőd közeli helyzetbe taszított mintegy 30 kórház háromnegyed része sikeresen kilábalt a likviditási problémából. Kétszer annyit költhetünk gyógyszertámogatásra. Befogadtunk olyan onkológiai kezelésre szolgáló szereket és fájdalomcsillapítókat, amelyek az önök kormányzása alatt csak várólistán voltak. Végül is az egészségügyi dolgozók bérezésének a területén a 10. helyről sikerült a 4. helyre föllépnünk. Ez tehát azt mutatja, hogy nagyon komoly változások történtek az elmúlt négy évben.

De nézzük meg az ön által említett berettyóújfalui kórházat, hiszen ennél az átlagosnál egyes helyekre, ahol a szükség nagyobb volt, még többet kellett adni. Ennek megfelelően született döntés arról, hogy 2003-ban 700 millió forintnyi címzett támogatást kapott a berettyóújfalui kórház, amit személyesen adtam át 2005-ben. 2005-ben a sürgősségi osztály pótlására, meglehetősen komoly viták során ugyan, de 90 millió forintnyi többletet költöttünk sürgősségi pályázatból, mert ahol nagyobb volt a szükség, oda többet kellett adni. Ma írtam alá azt a szerződést, aminek következtében az elhanyagolt altató- és lélegeztetőgépek vonatkozásában 60 millió forintnyi többletet kap ez a kórház. Tehát amint látható, nemcsak beszélni kell ezekről a kérdésekről, hanem tenni, mégpedig tényekkel alátámasztható dolgokat tenni.

Négy év alatt ez a kormányzat több mint 1000 milliárd forinttal többet költött az egészségügyre, mint amit önök tettek négy év alatt. Ugyanakkor viszont azt is látni kell, hogy az 1000 milliárd forint rengeteg pénz. Nem a kormánynak volt 1000 milliárd forintja, hogy az egészségügyre költse, hanem az adó- és a járulékfizetőknek. Ennek megfelelően az adó- és a járulékfizetők joggal kérik számon mind a kormánytól, mint az intézményi menedzsmenttől, hogy ezeket a rengeteg forrásokat a lehető legoptimálisabban használják fel.

Ezt tette a kormány is, és úgy látjuk, hogy ezt teszi a berettyóújfalui kórház intézményi menedzsmentje jelen pillanatban. (Taps a kormánypártok soraiban.)