Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban úgy van, ahogyan a miniszter asszony mondta, ennek a törvénytervezetnek a vitája majd az új Országgyűlés feladata lesz. De hogy ne érje szó a ház elejét, a tisztelt Ház elejét, most elmondjuk a véleményünket, a magunk véleményét.

Látszólag egy technikai jellegű, pusztán egy szervezeti változás körülményeit rendező törvény vitája zajlik a tisztelt Házban, ugyanis a határőrség kikerül a Magyar Honvédség állományából, feladatai az újabb jogszabályoknak és nemzetközi kötelezettségvállalásainknak megfelelően egyre inkább rendészeti, rendfenntartó jellegűekké válnak.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk is új helyzetet teremtett elsősorban az Unió tagállamaival közös határok mentén, és megváltoztak a határőrség személyi utánpótlását korábban biztosító feltételek is. Az érintettek részéről is nagy várakozás előzte meg ennek a törvénynek a benyújtását, mert tapasztalatok szerint egy ilyen méretű szervezet jogállásának a megváltoztatása, területi átrendezése emberi sorsok ezreit érinti - sajnos, többnyire hátrányosan -, éppen ezért tartjuk méltánytalannak azt, hogy a ciklus végére csúszott ennek a törvénytervezetnek a beterjesztése.

A honvédelem jövőjét szem előtt tartó civil szervezeteket természetesen az érdekli, hogy ennek a törvénynek az elfogadását követően mi történik azokkal a korábbi határőrség igényeihez igazodó objektumokkal, amelyek feleslegessé válnak a rendészeti feladatokat ellátó határőrség működéséhez szükséges vagyonban, de egyáltalán nem válnak feleslegessé, azaz változatlanul szükségesek lesznek honvédelmi feladataink teljesítése érdekében.

Nos, a vázlatosan ismertetett várakozásokat ez a törvényjavaslat nem elégíti ki. Nem foglalkozik azok sorsával, akik ebben az új működési rendben feleslegessé válnak vagy a honvédelmi feladatokra orientált képzettségük miatt, vagy azért, mert lakóhelyük közeléből elvonul a határőrség. Nem foglalkozik az előterjesztés azzal a kérdéssel sem, hogy mi történjen azzal a honvédségi vagyonnal, amit eddig a határőrség használt. Lehet, hogy a határőrség megváltozott feladatai nem igényelnének több eddig használt objektumot, de ezek honvédségi kezelése a jövőben is kívánatos lenne.

Vajon magukkal visznek-e a honvédség irányítása alól elkerülő határőrök olyan vagyont, amire továbbra is szüksége lenne a honvédségnek? A vitára kerülő előterjesztés homályban hagyja a törvényjavaslat elfogadása után rendezetlenné váló emberi sorsok rendezését, és homályban hagyja az eddig a határőrség kezelésében álló honvédségi vagyon sorsát is. Ezek nem megoldhatatlan feladatok, ezeket a várható gondokat nyilván ismeri az előterjesztő, ezért már a törvényjavaslatba bele kellett volna építeni a megoldási lehetőségeket.

Minket, képviselőket ostromolnak az érintettek, hogy oldjuk meg a rendelkezésünkre álló nagyon rövid idő alatt azokat a következményeket, amelyekről az előterjesztő tudomást sem vesz. Legutóbb Körmenden, egy lakossági fórumon vetették fel ezeket a kérdéseket.

Egy, a törvény elfogadása után várható nagy léptékű átszervezés vezetői posztok, parancsnokságok, titkárságok sokaságát szüntetheti meg. A határőrség érdekvédelmi szervezete 1700 fő elbocsátásával, az Országgyűlés érdekelt szakbizottságaiban dolgozó ellenzéki képviselők közel 2000 fő leépítésével számolnak.

(19.20)

Miért nem rendezi a törvényjavaslat a leépítettek várható sorsát, például úgy, hogy egy részüket a törvényben garantált módon átvenné a honvédség, másik részük erre a rendkívüli, előre nem látott átszervezésre hivatkozva korábban nyugdíjba vonulhatna. A feladat jogi buktatói és a számszaki háttér ismerete nélkül ellenzéki módosító indítványokkal szinte lehetetlen rendezni az előterjesztőnek ezt a mulasztását. Itt jegyzem meg, hogy a törvény várható következményeit annak ellenére, hogy ezt előírják a jogalkotásról szóló jogszabályok, nem ismerteti a képviselőkkel az előterjesztői indítvány.

Megoldatlan a határőrség kezelésében lévő vagyon további sorsa is. Ezek lehet, hogy egy új határőrszervezet szempontjából fölösleges objektumok, de nem feleslegesek honvédelmi szempontok alapján. Rengeteg hír lábra kapott határőr-igazgatóságok privatizációjáról, sőt az országos parancsnokság épületének eladásáról is. Meg kell előzni ezeknek a nemzeti vagyontárgyaknak a gyorsított eladását, ami ebben a sietségben szükségszerűen méltatlan lehet. Át kell gondolni ennek a vagyonnak a szükségességét, például a szándékaink szerint a honvédség mellett létrehozandó nemzetőrség szempontjából is, hiszen oktalan lenne eladni olyan ingatlanokat, létesítményeket, amelyekre később például a nemzetőrségnek vagy éppen a katasztrófavédelemnek szüksége lenne.

Sajnos, a határőrvagyonnal kapcsolatos, most csak röviden vázolt teendőkkel sem foglalkozik az előterjesztő, és nyilvánvaló, hogy a parlament új időszakában mindezeket megpróbáljuk majd korrigálni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)