Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.13.04:52:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2021.04.27.), 91. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:42


Felszólalások:  Előző  91  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány mindannyiunk életét befolyásolja. Nem gondoltuk volna, hogy egy év óta meg kell tanulnunk a folyamatos alkalmazkodást ehhez az új kihíváshoz.

Egyrészről helyt kell állni az emberi életek megmentésében, másrészről pedig folyamatosan mérsékelni kell azokat a gazdasági károkat, amelyek jelentkeznek, valamint tervezni a gazdaság újraindítását. Mindezek mellett pedig le kell bonyolítani Magyarország egyik legnagyobb logisztikai műveletét, a védőoltások lehető leggyorsabb beadását, ugyanis ez az egyetlen megoldás a mostani járványhelyzetre: a vakcina; amit innen is mondunk mindenkinek, hogy aki még nem tette meg, regisztráljon, és minél előbb oltassa be magát.

A fent említett igen sokrétű feladatok hatékony elvégzése érdekében kérte és kéri most is a kormány a parlamentet a veszélyhelyzet további meghosszabbítására. Sokkal nehezebb lett volna a koronavírus elleni védekezésünk, ha a kormánynak nem állt volna módjában kormányrendeletekkel gyors és minél több rugalmas döntést meghozni.

Az előttünk fekvő költségvetési törvény mostani módosítása pontosan arra irányul, hogy az elmúlt időszakban alkotott rendeleteket, amelyeket fenn kíván tartani a kormány, beépítse a költségvetési törvénybe, ugyanis a veszélyhelyzet megszűnésével ezek a rendeletek hatályukat veszítenék.

A 2021. évi költségvetés még 4,8 százalékos növekedéssel számolt, ugyanakkor ez az idén a kormány számítása szerint alacsonyabb, de nem sokkal, 4,3 százalékos mértékű lesz. Sajnos a 2020-as 5 százalékos visszaesés miatt a két év összességében kismértékű csökkenéssel fog jelentkezni, de a kormány egyértelmű célja, hogy mind a mostani költségvetési módosítással, mind a pár hét múlva benyújtásra kerülő 2022. évi költségvetéssel a gazdaság mihamarabb újraindulhasson. Ennek érdekében a 2021-es költségvetésben a nemzeti össztermék mintegy 12 százalékának megfelelő, 6000 milliárd forintos alap került létrehozásra. A jövő évi büdzsében pedig várhatóan ez az összeg 7000 milliárd forintra emelkedik, amely, úgy gondoljuk, hogy mindenképpen fontos lesz az újraindításnál.

A 2021. évre 7,5 százalékos nemzetiössztermék-arányos, uniós módszertan szerinti hiánycél volt prognosztizálható. Ez a törvénymódosítás ennek az új hiánycélnak megfelelő pénzforgalmi egyenleget érintő módosításokat tartalmaz azzal, hogy már figyelembe veszi a kormány saját hatáskörben meghozott évközi előirányzat-módosításait is. A módosított hiánycél mellett a magyar gazdaság várható növekedésének köszönhetően a nemzetiössztermék-arányos adósságráta 2021-ben újra mérséklődhet, és 80 százalék alatti szintet érhet el. A törvényjavaslat rögzíti ezen új adósságcsökkentési célt is.

Örömteli, hogy a baloldali kormányokkal ellentétben a válságkezelés ma nem az elvonásokról, hanem a támogatásokról szól. Elmondhatjuk, hogy nemcsak a támogatások fenntartásáról beszélünk, hanem azok növekedéséről és növeléséről is. Néhányat szeretnék példaként kiemelni, olyan fontos intézkedéseket, amelyeket a kormány a 2021. évi költségvetés tavaly nyári elfogadása óta hozott, ugyanakkor az idei évet érintik, ezért most át kell vezetni ezeket a módosításokat.

Fontos a családtámogatási program. Éppen ezért örömteli, hogy 2021. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj összege a bruttó jövedelem 70 százalékáról annak 100 százalékára emelkedik. A csed összegéből csak személyi jövedelemadó kerül levonásra, a csedből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.

2021-ben elkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, ami jövőre folytatódni fog. Ha megengedik, akkor mivel a történelem és a magyar parlament jegyzőkönyvei sok mindent megőriznek, ezért egy kis szösszenet, éppen azért, mert pontosan 12 évvel ezelőtt történt, szinte napra pontosan, 2009. április 28-án hangzott el; egy majdnem Oscar-díjra jelölt rövidfilmkészítő szavait idézem, Korózs Lajost, aki azt mondta az akkori 13. havi ellátással kapcsolatban, amit, ugye, elvontak  jól figyeljenek! -: „Senkitől egyetlen fillér nyugdíjjuttatás nem kerül elvételre ezekkel az intézkedésekkel. Senkinek nem mondtuk, hogy a nyugdíjából adjon vissza 10 százalékot. Nincs ilyen előterjesztés, nincs olyan előterjesztés, hogy nem lesz 12. havi nyugdíj, csak a többletjuttatásokat nem fogjuk tudni finanszírozni a megváltozott pénzügyi helyzetben. Erről van szó. A kormánynak gyors intézkedést kellett hoznia.” Értik? Nem vették el a 13. havi nyugdíjat, csak éppen nem adták oda.

A gazdaság újraindítása érdekében 2021-től tovább bővült a lakástámogatások köre. A vissza nem térítendő, maximum 3 millió forintos otthonfelújítási támogatás azoknak a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő családoknak, illetőleg elvált vagy különélő szülőknek szól, akik már saját otthonnal rendelkeznek, abban szeretnének tovább élni, és ezt a meglévő otthont szeretnék korszerűsíteni.

A kormány elérhetővé teszi az otthonfelújítási kölcsönt is azok számára, akiknek még nincs meg az önereje az otthonfelújítási támogatás igényléséhez. Ha az érintettek kölcsönből finanszírozzák a felújítási költségeket, nem esnek el az otthonfelújítási támogatástól. Meglátásom szerint ezen felújítást ösztönző programok nemcsak élénkítik a gazdaságot, hanem fehérítik is, hiszen minden elvégzett munkáról számlát kell benyújtani az Államkincstárhoz.

A falusi CSOK igen népszerű a kistelepüléseken élők körében, ezért a kormány, érzékelve az igényeket, bővítette azon települések körét, ahol igénybe lehet venni ezt a támogatási formát. További kedvezmény, hogy a családalapítóknak 2021 januárjától nem kell kifizetniük a 4 százalékos illetéket.

A 2021. év egészségügyibér-fejlesztésekben is komoly eredményeket hozott, hiszen elindult az alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok többéves bérfejlesztési programja. Az orvosok összesen három lépcsőben jelentős béremelésben részesülnek, így a fizetések 2021-től kezdődően három év alatt minden korábbinál nagyobb mértékben fognak emelkedni. A szakorvosok mellett az alapellátásban dolgozó orvosok is jövedelmük emelkedésére számíthatnak. Az orvosok mellett az egészségügyi szakdolgozók béremelési programja is zajlik, aminek a következő üteme 2022. januárban következik el.

(14.30)

Az uniós forrásokról néhány szót. Tavaly decemberben az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői megállapodtak a 2021 és ’27 közötti uniós költségvetés kereteiről. Ennek értelmében a korábbi feltételekhez képest magasabb összegű uniós támogatásra jogosult Magyarország, amely növekvő nemzeti saját erővel, hozzájárulással is párosul, vagyis már önmagában az uniós megállapodás is szükségessé tenné a 2021. évi költségvetési törvény mostani módosítását. Ezenkívül mindenképpen meg kell még említeni az úgynevezett Helyreállítási Alap kínálta forrásokat, amelynek a teljes összege 5900 milliárd forint, ennek egy része vissza nem térítendő támogatás, másik része pedig hitel, amelyet majd vissza kell fizetni. Ezek voltak azok az intézkedések, amelyekről szólni szerettem volna.

És még egy kis visszatekintés, hiszen aki emlékszik rá, mindenképpen fontos hogy emlékezzen arra, hogy miket mondtak a baloldal tagjai a válságkezelésről mintegy 12-13 évvel ezelőtt. A legékesebb talán Kóka János 2009. VI. hó 9-ei vezérszónoklata, amelyben azt mondja, hogy „Mivel az elmúlt évtized osztogatása felemésztette a tartalékainkat és eladósodtunk, nincsen mód arra, hogy bevételek kiesésével engedjük a költségvetési hiány emelkedését. Csak úgy csökkenthetjük felelősen és jelentősen az adóterhelést, ha azok is fizetnek, akik ezt eddig nem tették.”, és néhány intézkedésről is beszélt. Az SZDSZ a vagyonadóval kapcsolatban a következő alapjavaslatokat teszi: „Javasoljuk a vagyonadó kiterjesztését minden ingatlanra, beleértve a vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanokat is, a párhuzamos terhek megszüntetésével.” És még egy érdekes mondat: „A többletbevétel a kulcs alacsonyan tartását, a helyi iparűzési adók folyamatos kivezetését, illetve a munkát terhelő adók további csökkentését szolgálhatja.”

Ezek voltak azok az intézkedések, talán emlékezünk rá, amelyek majdnem egy komoly adósságspirálba és egy olyan helyzetbe sodorták a magyar gazdaságot, ami után mindenképpen lépni kellett. Szerencsére most nem erről van szó, az előttünk fekvő törvényjavaslat inkább a megszerzett gazdasági eredményeket próbálja meg megtartani, és az újraindítással a gazdaságot visszaállítani a jól folyó útjára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én is szeretném megjegyezni, hogy a Költségvetési Tanács elvégezte azt a feladatát, amellyel véleményezte a költségvetési törvény módosítását. Én is köszönöm a Költségvetési Tanács véleményét, amelyben megerősíti azokat a mondatokat, amelyeket az államtitkár úr is mondott, vagyis hogy mind a hiánycél csökkentése, mind pedig a költségvetés módosítása tartható, és mindenképpen fontos ahhoz, hogy Magyarország újra tudjon indulni.

Úgy vélem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot, és remélhetőleg a fenti módosítások hozzá fognak járulni ahhoz, hogy mihamarabb újra tudjuk indítani. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  91  Következő    Ülésnap adatai