Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy az európai uniós és a hazai agrártámogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat új alapokra helyezze az átláthatóbb, hatékonyabb és korszerűbb döntéshozatal érdekében, mindezt úgy időzítve, hogy egybeessen a 2023. január 1-jén induló, a közös agrárpolitika mindkét pénzügyi alapjára vonatkozó programozási időszakkal.

Az Európai Parlament és a Tanács 2021. december 2-án elfogadott két rendeletet, amelyek meghatározzák a 2023-27 közötti közös agrárpolitika közös keretrendszerét. A rendeletek a végrehajtásban jelentős változásokat léptettek életbe az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások és egyéb piacszabályozási intézkedések tervezését, irányítását és értékelését illetően is.

Az új uniós szabályozás egyik legfontosabb jellemzője a közös agrárpolitika két pénzügyi alapjára, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó tagállami szintű stratégiai terv, azaz a KAP stratégiai terv bevezetése, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a közös agrárpolitika rendelkezéseit a hazai mezőgazdasági termelői szerkezet szükségleteihez igazítsák.

Az új KAP-rendszer másik lényeges eleme, hogy a KAP stratégiai terv végrehajtására, azaz mindkét pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti irányító hatóságot kell kijelölni. Irányító hatóság a korábbi időszakban csak az EMVA végrehajtását célzó vidékfejlesztési program esetében volt.

(12.20)

A pénzügyi végrehajtás szempontjából változatlan, hogy mindkét közös agrárpolitikai alap kifizetéseit tagállamonként egy akkreditált kifizető ügynökségen keresztül kell és lehet is végrehajtani.

A fentiek alapján a 2023-27 közötti pénzügyi tervezési időszakban mind az EMGA, mind az EMVA tagállami hatáskörébe tartozó végrehajtási rendszerében jelentős változásokra kell felkészülni. Ezekhez a változásokhoz kapcsolódik a közös agrárpolitika 2023-27 nemzeti stratégiai tervének kialakítása, tárgyalása és a Bizottság részéről történő elfogadása.

Jelen törvényjavaslat célja, hogy megteremtse az új programozási időszakra vonatkozó fenti európai uniós szabályrendszerhez igazodó tagállami eljárás törvényi előírásait. A 2023-27 programozási időszak támogatási rendszerére való átállás megteremti az egységes szemléletet alkalmazó korszerű, rugalmas, kizárólag az agrártámogatások igénybevételére vonatkozó önálló eljárási rezsim lehetőségét. Az új szabályozással végre lehet hajtani azokat a változásokat, amelyek az intézményi struktúrában az eljárások esetében pedig azok jelentős egyszerűsítését eredményezhetik. E szempontokra is figyelemmel fogalmazza meg a törvényjavaslat azokat a célkitűzéseket, amelyeket meg kíván valósítani, melyek közös rendezőelve az egységes, más költségvetési támogatások eljárásaitól eltérő, önálló szabályozás.

A törvénytervezet hatálya alá tartozó jogterület alapvetően az alábbi három szabályozási szintre épül.

A vonatkozó, elsősorban rendeleti szintű európai uniós jogi aktusok, amelyek a támogatások igénybevételével kapcsolatos alapvető szakmai, illetve pénzügyi tartalmú rendelkezéseket foglalják magukban. Ezen jogszabályok esetében az egyik legfontosabb sajátosság, hogy azokat közvetlenül kell alkalmazni a tagállamban. Az e körben alkalmazandó legfontosabb, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokat a törvényjavaslat zárórendelkezései tartalmazzák.

A tagállami hatáskörben megalkotott jogszabályok, amelyek esetében alapvetően két szempont érvényesítését kell biztosítani. El kell kerülni az európai uniós jogszabály megismétlését, másrészt csak azokat a kérdéseket lehet szabályozni, amelyekre a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus kifejezett felhatalmazást ad vagy nem tilt. E keretek között a jogalkotó nemzeti hatáskörben minden olyan jogszabályt megalkothat, amelyet az adott tagállam nemzeti jogrendszere a végrehajtás érdekében szükségesnek tart.

A végrehajtásban részt vevő intézmények, azaz az irányító hatóság és a kifizető ügynökség belső szabályzatai. E belső szabályzatok tartalmazzák intézkedésenként az elvégzendő feladatokat, döntési hatásköröket. Ezen belül a belső szabályozók megléte előfeltétele például az agrártámogatások szabályszerű kihelyezésének, a kifizető ügynökség akkreditációjának.

A fentiek szem előtt tartásával a törvényjavaslat keretjellegű szabályozást tartalmaz, szintetizálva a közös agrárpolitika két pénzügyi alapjának felhasználása során keletkezett nagyon fontos gyakorlati tapasztalatokat. Az előző programozási időszak szabályozási tapasztalataiból ugyanis tagállami szinten is le kell vonni a megfelelő következtetéseket, és a közös agrárpolitika két pillérének szálait a korábbiaknál szorosabbra kell fonni, leválasztva az EMVA-t a strukturális és a kohéziós alapokról.

A két korábbi programozási időszak jól működő elemeit kellett ötvözni, és a megtapasztalt nehézségeket kiküszöbölni. Az EMVA tekintetében mind a hatósági eljárásrend szigorú rendszerét, mind a polgári jogi alapú, pályázati felhívásokra épülő rugalmasabb rendszert alkalmazhattuk az eltelt időszak alatt. Az intézkedés típusától függően mindkét modellnek vannak előnyei és hátrányai. A normatív típusú, terület- és állatlétszám-alapú támogatási konstrukciók sokkal hatékonyabban működtethetők miniszteri rendeleti szintű szabályozás mellett, különös tekintettel a mindkét pénzügyi alapot egyaránt érintő egységes kérelem rendszerére és az ehhez szorosan kapcsolódó, korábban kölcsönös megfeleltetési, az új uniós szabályok szerint feltételességi rendszerre. Ugyanakkor a beruházási típusú támogatások a pályázati felhívási rendszerben sokkal rugalmasabban működtethetők.

A fentiek alapján tehát olyan eljárási modellt dolgoztunk ki, amely alkalmas az agrárpolitikai célok és a közös agrárpolitika stratégiai terv megvalósítására, ezért magában foglalja a KAP mindkét pillérét, ötvözi az elmúlt két tervezési ciklus végrehajtásának jó gyakorlatait, és egységes eljárásrendi fundamentumot jelent. Az egységes irányítási mechanizmus támogatásikérelem-értékelői rendszert és informatikai hátteret biztosít, emellett hatályban kell tartani a korábbi programozási időszak szabályrendszerét a még folyamatban lévő támogatási eljárások és a programok lezárásáig, az új szabályozás hatályának lehatárolása mellett.

A törvényjavaslatot két lépcsőben szükséges hatályba léptetni, az új támogatási időszakra való minél zökkenőmentesebb átállás biztosítása érdekében. Az új szabályokból az intézményi változásokat és a korrupcióellenes stratégia részét képező átláthatósági előírásokat 2023. január 1-jétől, míg az eljárási szabályokat 2023. június 1-jétől kell majd alkalmazni.

Az átmenetre tekintettel a törvényjavaslat tartalmazza a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását is, ugyanis a KAP stratégiai terv elfogadásának elhúzódása miatt elengedhetetlen a korábbi hatályának fenntartása és szabályainak alkalmazása egy rövid átmeneti időszakra. Így lesz lehetőség arra, hogy 2023-ban már a KAP stratégiai terv alapján induló egységes kérelem benyújtása és elbírálása, a kapcsolódó informatikai fejlesztések biztosítása az új időszakra vonatkozó európai uniós szabályoknak megfelelően és az előírt határidőben megtörténjen.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján láthatják, hogy a tárgyalt törvényjavaslat az elkövetkezendő támogatási időszakban korszerű és rugalmas eljárási kereteket biztosít az érintett gazdák és agrárvállalkozások számára. Kérem tehát a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslat elfogadását vitassuk meg, és majd szavazataikkal támogassák azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)