Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami nem hat jól az Országgyűlés működésére, az az, amit Pócs képviselő úr művel. Azt mondta, hogy üzen a fiataloknak. Gratulálok ehhez az üzenethez, amit itt a felszólalása elején tett, ezt biztos, hogy mindenki értette egyébként.

Az biztos, hogy maga nem járt etikaórára. Most azonnal kövesse meg Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársamat, és azonnal kérjen tőle bocsánatot a személyeskedésért! Megvárom. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Így van! Így van! ‑ Taps az MSZP és az LMP soraiban.) Az MSZP-frakciónak 26,5 perce van. Mivel gondolom, most elnök úr nem tud szót adni Pócs képviselő úrnak technikai okokból, egy hangos bocsánatkérést legyen kedves. Én megvárom. Utána tudjuk folytatni a vitát. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban, köztük: Így neveltek, ez van! ‑ Halljuk! Halljuk! ‑ Pócs János közbeszól.) Tessék? (Pócs János: Akkor még tessék várni egy órát! ‑ Apáti István: Igazi úriember vagy! ‑ Derültség a Jobbik soraiban.) Azt gondolom, hogy ez mindent elárul, képviselő úr.

ELNÖK: Kérem, térjen a tárgyra, képviselő asszony. Folytassuk tovább a munkát!

DEMETER MÁRTA (MSZP): Ez mindent elárul.

Tehát ilyen üzenetek után is, azt gondolom, hogy egyébként szégyen, ami itt történt az elmúlt percekben a Ház falai között. Azt gondolom, hogy egyébként a Fidesz-frakció nagy része remélhetőleg nem így közelíti meg a dolgokat, és azért ilyen durva tapasztalatok szerencsére ritkán fordulnak elő. Viszont az a baj, hogy ez a fajta hozzáállás vagy ennek egy finomabb verziója, pont ezek azok a felsőbbrendűségi cselekedetek, lenéző magatartás, amik egyébként nagyban hozzájárulnak sok minden más intézkedés mellett ahhoz, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el Magyarországot.

Gyakorlatilag mára nincsen olyan család az országban, ahol ne lenne legalább egy vagy két ember, aki külföldön folytatja az életét, és arra kényszerülnek, hogy ott vállaljanak munkát egyrészt a saját boldogulásukért, másrészt a családjuk csak úgy tud Magyarországon fennmaradni, csak úgy tud élelmiszert vásárolni, gyógyszereket vásárolni, tanulni, dolgozni, ha hazaküldik a pénzt azok, akik külföldön dolgoznak a családtagok közül. Ez egyébként felháborító, és ezt tartják egy kalandvágynak a fideszes képviselők.

Nem tudom egyébként, hogy hová tették a szemüket, és hová tették a lelküket és egyébként az emberséges hozzáállást. Merthogy a fiatalok nem rabszolgaközmunkára vágynak, hanem tisztességes munkahelyekre, azokra a munkahelyekre, amelyeket ígértek, ha jól emlékszem még, egymillió volt, amit említettek. Egyébként a közmunkások 15 százaléka jelenleg 25 év alatti fiatal. Kérdezem, hogy egyébként ez-e a perspektíva önök szerint, vagy pedig az, hogy van egy álláskeresési járadék, ami mindössze három hónapra szól, és nagyon helyes a neve, hogy álláskeresési járadék, hiszen ennyi idő alatt biztos, hogy nem talál senki munkát. Jelenleg 15 hónap, hogy valaki érdemi munkát találhasson Magyarországon. Tehát megoldásokban kellene gondolkodni.

És igazából én kérdeznék, de csak költői kérdés, mert nagyjából tudjuk rá a választ, tudjuk, hogy a vetítés megy, a sikertörténet, csak nem tudom, kinek akarnak még hazudni. Azért sem várok választ a kérdésemre, mert a magyar kormány teljesen hiteltelen, mára kormányzati válságban van, abban a válságban, amit saját maga okozott, csak az a baj, hogy nemcsak kormányzati válságot idézett elő, hanem társadalmi válságot is.

Megoldás lehet az ifjúsági garanciaprogram. Hol van? ‑ költői kérdés. Lenne rá EU-s támogatás, segíthetne a fiatalokon. Nem foglalkozik vele a kormány, mindenféle előkészítő munkával próbálja elodázni. És a valódi munkahelyek...

Talán most már egy érdemi gazdaságpolitikában, külpolitikában kellene gondolkodni, és nem mindig az intézményesített korrupcióval foglalkozni, és azzal, hogy éppen melyik cégre, melyik személyre hogyan szabjanak törvényeket azért, hogy ezt a hihetetlenül súlyos, csak hatalomról szóló, végtelenül rossz politikát fenntartsák. Ezen gondolkodjanak el! (Taps az MSZP soraiban.)