Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.18:55:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

36. ülésnap (2014.12.03.), 228. felszólalás
Felszólaló Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:14


Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én néhány, az előterjesztői beszédben elhangzott, illetőleg a vita során elhangzott állításra vagy tényre szeretnék reflektálni, vagy legalábbis néhány dolgot megvilágítani.

Dunai Mónika képviselőtársam előterjesztői beszédét hallgatva arra gondoltam, hogy ha én néhány évvel ezelőtt külföldre távoztam volna, vagy, nem tudom, hibernáltak volna, és most térnék vissza Magyarországra, vagy a hibernálásból most kelnék fel, akkor azt gondolnám, hogy minden rendben van Magyarországon a sajtó és a média terén, hiszen amit ön elmondott és lefestett, abból az tűnne ki, hogy ez egy demokratikusan működő jogállam, és annak az egyik fontos elemét, a sajtószabadságot is maradéktalanul tiszteletben tartják itt Magyarországon. Csak az a baj, hogy képviselő asszony is sokszor említette a sajtószabadságot az előterjesztői beszédében, ez meg egy utópia, mert Magyarországon jelenleg nincs sajtószabadság, és ezt pontosan önök a kétharmados felhatalmazással alakították így.

Elég, ha csak arra gondolunk, ami már elhangzott a vitában, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság milyen jogosítványokkal és hatósági eszközökkel rendelkezik. Gyakorlatilag minden egyes médiumot, minden egyes csatornát meg tudnak regulázni, rendszabályozni, hiszen olyan bírságokat tudnak kiszabni. És természetesen akkor szabnak ki bírságokat, amikor az a Fidesz számára kellemetlenné válik. És az is elhangzott már egyébként, hogy ezt a hatóságot teljes egészében feltöltötték a Fideszhez hű emberekkel, mint ahogy ezt teszik szinte az Alkotmánybírósággal is, de ez teljesen másik téma lenne természetesen.

Szóval, önmagában az a szó, hogy sajtószabadság, az ugyan nyomokban létezhetne Magyarországon, de ha ennek a demokráciában betöltött szerepét tekintjük, akkor kijelenthető, hogy Magyarországon a sajtószabadság sajnos ma nem létezik. Önök megint ugyanazt a megoldást javasolták ‑ és majd Sallai képviselőtársam kérdésére visszatérnék még ‑, amit eddig nagyon sokszor, amit gyakorlatilag ezt az állam- és jogtudományi karon úgy tanítják a jogelmélet tanszéken, hogy nem általános törvénykezést folytatnak, hanem egyedi törvénykezést, hiszen megint egy adott problémára, egy adott szándékra, ami a kétharmadon belül szándékként jelentkezett, arra most egy törvényjavaslatot terjesztenek a Ház elé, ami egy egyedi törvényalkotási folyamatnak a része.

Képviselő asszony említette az előterjesztésében felsorolás szintjén azokat a követelményeket, amelyek a sajtóra és a közszolgálatra vonatkoznának. Egészen furcsa módon vagy kifelejtette, vagy szándékosan nem sorolta fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás egyik alapvető alapelvét, ami a közszolgálati médium esetében minimum elvárható lenne, de ahogy a magyar valóság mutatja, ez sem létezik ma.

(19.50)

Nekem nagyon sok - hogy is mondjam - emberi beszélgetésben megfogalmazták már azt az állítást, hogy ma Magyarországon a közszolgálati médiumok gyakorlatilag, ha fogalmazhatok így a mi nézőpontunkból, rosszabbak, mint mondjuk, a Hír TV. Mert a Hír TV vagy a kormányhoz, a Fideszhez közel álló médiumok esetében semmi meglepő nincs azon, ha a Fidesz javaslatait, ötleteit, a Fidesz politikusait népszerűsítik, hiszen tudjuk nagyon jól a Hír TV vagy a hozzá hasonló médiumok, csatornák működési hátterét, és mi sem természetesebb, hogy természetesen az ő oldalán álló pártcsaládot próbálja népszerűsíteni. De a közszolgálati médiumok esetében ez abszolút nem igaz. Márpedig, mondjuk, a jobbikos képviselőtársam felsorolásából is kitűnt az, hogy a közszolgálati médiumok milyen arányban torzítják a megjelenéseket, és milyen, tudjuk nagyon jól, szerkesztői megoldásokkal próbálják az ellenzéki képviselők megjelenéseit nem megfelelő módon közvetíteni a lakosság és a nézők felé.

Sallai Róbert Benedek feltette azt a kérdést az államtitkár úrnak, illetve gondolom, az előterjesztő képviseletében Dunai Mónika képviselő asszonynak is, hogy nem érti, miért egyéni képviselői indítványként jött be ez a törvényjavaslat, és miért nem a kormány nyújtotta be. Azért, amiért az elmúlt usque négy és fél évben így jöttek be törvényjavaslatok. Ha a kormány nyújt be egy törvényjavaslatot, akkor bizony társadalmi vitára kell hogy bocsássák azt, egyéni képviselői indítvány esetében azonban ez a kötelezettség nem terheli önöket. Semmi meglepő nincs éppen ezért, Sallai képviselőtársam, ugyanazt a fideszes technikát látjuk, amit eddig is láttunk már jó párszor.

Fónagy államtitkár úr a kormány nevében felszólalva azt mondta, hogy ismerteti a kormány álláspontját. Én meg ismertetném, képviselő úr, vagy államtitkár úr, bocsánat, ha mondhatnék ilyet, és nem szeretnék egyáltalán nagyképű lenni, távol álljon tőlem, de akkor ismertetném a szakma álláspontját. Ön azt mondta, hogy e törvényjavaslatnak az a lényege, az a veleje, hogy a társasági hátteret megpróbálja rendezni. Szerintem meg nem az a lényege, meg a szakma szerint sem nagyrészt, ugyanis inkább a lényege ennek a törvényjavaslatnak a kritika kiszorítása. Ön tökéletesen sorolta fel, hogy körülbelül száz magyar nyelvű csatorna van ma Magyarországon, amely fogható.

Önök a jelenlegi négy közszolgálati csatorna mellé még kettőt szándékoznak megalkotni. Ez teljesen igaz, csak van vele egy alapvető gond. A vidék Magyarországán, amit önök szerintem a kormányzati intézkedésekkel ellehetetlenítettek már, nyolc csatornát tudnak ingyen fogni az emberek. Nagyon jól tudják önök, hogy bizony a vidék Magyarországán minden forintot megszámolnak az emberek, és értelemszerűen ‑ mondjuk így ‑, ami ingyen van, arra sokkal nagyobb a kereslet, mint amiért fizetni kell. Ezzel a törvényjavaslattal most önök azt fogják elérni, hogy a négy közszolgálatit felduzzasztják hatra, és a nyolc ingyenesen fogható csatornába be kell tenni ezt a hat közszolgálatit, magyarán: kiszorítanak onnan olyanokat, mint amilyen, mondjuk, esetleg az RTL Klub, ami mostanában, valljuk meg őszintén, elég sokszor szokott kritikát megfogalmazni akár a kormánnyal, akár a kormányzó kétharmadot adó Fidesszel szemben.

Éppen ezért azt gondolom, hogy e törvényjavaslatnak valójában az a lényege, hogy a Fidesz megint megpróbálja kiszorítani azt a ‑ mondjuk úgy ‑ dolgot, amit úgy hívnak, hogy kritika. Tudják, fideszes képviselőtársaim, lehet játszani azt, amikor önök adminisztratív módon próbálják ellehetetleníteni a kiegyensúlyozott tájékoztatást, amit, ahogy mondtam, a képviselő asszony sajnos elfelejtett felsorolni, csak azért a magyar lakosságot sem kell ennyire lenézni, hogy csak az önök propagandáját fogják majd elfogadni. Szerintem nagyon sok embernek, mondjuk úgy, hogy nyílott ki a szeme, látja, hogy mi zajlik ebben az országban. Természetesen tudom, hogy az önök hozzászólásában el fog hangzani, hogy igen, tudja a magyar lakosság, hiszen ebben az évben önöket három választáson is megválasztották akár kétharmaddal, akármilyen többséggel.

De összességében azt tudom önöknek mondani, hogy nem olyan régen egy tüntetéshullám vonult vagy vonul végig az országon, amelyet az internetadó ötlete miatt szerveztek meg a szervezői. Tudjuk ‑ tudjuk? ‑, a sajtóból legalábbis úgy értesültünk, hogy az internetadó ötlete az önök vezénylő tábornokának személyes döntése volt. Majd érzékelvén a társadalmi feszültséget, ebből visszakozott, mármint úgy, hogy azt mondta, abban a formájában nem vezetik be. Sajnos, számomra nem kérdés az, hogy az önök vezénylő tábornoka tavasszal vagy valamikor a nyáron újra megpróbálja majd ezt bevezetni, méghozzá azért, mert ezzel próbálják egyfajta módon cenzúrázni majd az internetet, illetve az azon elérhető hírfolyamokat. Mert ott megjelenik azért az a kritika, ami önökkel szemben bármikor megnyilvánulhat, és ennek okán mondom én azt, hogy nem vonom sajnos kétségbe, hogy önök valószínűleg be akarják majd vezetni valamikor más formában az internetadót azért, hogy az internetet is rendszabályozzák. Holott ‑ még egyszer állítom ‑, azzal, hogy most közszolgálati adókat fognak behozni az ingyenesen fogható tévécsatornák közé, nem tudják megállítani azt a folyamatot, amelyet úgy hívnak az önök esetében, hogy nagyfokú népszerűségvesztés. Ha visszautalunk a megjelent közvélemény-kutatási adatokra, az a 10-11-12 százalékos népszerűségvesztés szerintem még több is lesz.

Tudják, az optimista és a pesszimista ember között az a nagy különbség, hogy a pesszimista azt mondja, ennél rosszabb már nem lehet. Ezért aki önök között pesszimista, azt mondja, hogy ennél rosszabb már nem lehet, hogy önök most 11-12 százalékot veszítettek. Nyugodjanak meg, az optimista azt mondja, hogy de, lesz még ennél rosszabb. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai