Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is reagálnék Kucsák László szavaira. Amit nem értett, az az, hogy jeleztem, hogy a házszabály szerint, amit önök szavaztak meg, tilos ma a szemléltetés, tehát akár a törvényjavaslat felmutatása is bírságot vonhat maga után. Persze egy kormánypárti képviselőnek nem nagyon kell ettől tartania, de azért a házszabályt, ha már önök így szavazták meg, azért a figyelmébe ajánlanám, hogy önök tiltják…

ELNÖK: Képviselő úr, nem kívánom átadni az ülés vezetését önnek. Kérem szépen, ezt vegye figyelembe.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Természetesen, én csak képviselőtársammal vitatkozom, főleg a tekintetben, hogy szerintem igenis helyénvaló egy salátatörvényben kifogásolni azt, hogy mi az, ami itt e tárgykörbe nem került bele, ha már most hozzáfognak kicsit kapkodva persze a médiatörvény és a kapcsolódó törvények átszabásához.

Én azt gondolom, hogy helyénvaló igenis a Médiatanács éves jelentéséből idézni annak alátámasztására, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye miért nem valósul meg. Természetesen hozhatok más statisztikát is, ha ön, mondjuk, a politikai magazinműsorokat nem tekinti érdemlegesnek vagy érdekesnek, nézhetjük az általános, a hírműsorokat is. 76 százaléka kormánypárti a hírműsoroknak konkrétan a beszédidőt tekintve, pedig nemhogy 76 százalékot, mondjuk, 50 százalékot sem értek el mondjuk az idei választáson. Tehát az, hogy aránytalan választási rendszer miatt van kétharmaduk, az egy dolog, de ehhez képest tudjuk jól, hogy nem értek el 50 százalékot sem, de egyenesen a beszédidő 76 százalék.

Tehát azt mondani, hogy a kormánypártok nem felülreprezentáltak, mondjuk, hogy ebben önöknek nincs felelőssége, az szerintem kicsit álszent hozzáállás. Szerintem igenis van felelősségünk abban, hogy akár visszategyük a törvénybe azt, amit sorozatos tiltakozásom hatására kicsit bosszúként kiszedtek, hogy a Médiatanácsnak hivatalból el kell járnia e törvénysértés ügyében. Jelenleg a törvénysértésnek nincs szankciója, következmények nélküli ország vagyunk. Hát nem teljesül a kiegyensúlyozottság! Vagy önök szerint teljesül? Hát akkor beszéljünk erről!

Nézhetjük azt is, hogy a hírműsorokban szintén a beszédidőt tekintve a jobbikos megszólalások aránya mindössze 4,3 százalék, ha 100 százaléknak vesszük az összes politikai megnyilvánulást. Azért a Jobbik adatát idézem, mert a Jobbikot éri a legkomolyabb kirekesztés. Ez szerintem egy súlyos probléma, törvénysértés, és önök ezt következmények nélkül, sőt mi több, válasz nélkül hagyják, tehát erre ön sem mondott egy szót sem, hogy zavarja-e önt, hogy Magyarországon a médiatörvényt nem tartják be, a médiaalkotmány rendelkezéseit nem tartják be. Engem zavar. Szeretném, ha igazságosabb rendszer lenne és törvényesen működhetne.

Ami pedig a vezérszónoklatomba nem fért bele, és ha már önök megszüntették sajnos a részletes vitát, így most már csak így tudom elmondani, hogy mit kellene még ezen a törvényen változtatni, az még néhány pont.

Kucsák László sem reagált azért az eddigi felvetéseimre. Sajnálom, ha már így válaszra se méltatott. Örültem volna, hogy mondjuk, a helyi önkormányzati médiumok számára nem tartja-e indokoltnak, hogy bevezessük a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagy nem tartja-e problémának, amivel kapcsolatban rendszeresen a médiában cikkek is születnek, hogy milyen probléma az, hogy a lelkiismereti szabadsággal visszaélő ezoterikus műsorok folyamatosan folytathatják a csalásukat, nem kellene-e ezt szabályozni. Önök erre ismét nem tettek sajnos javaslatot. A határon túli hírkvóta sem került bevezetésre, amire korábban ígéretet kaptam a szakbizottságban, sőt mi több, az elvileg bevezetett bűnügyi hírkvóta sem működik. Tehát ezekkel kapcsolatban, és több dolgot elmondtam még, nem kaptam egyelőre választ, pedig van lehetősége mind a kormánynak, mind fideszes képviselőtársaimnak reagálni, ha a kiegyensúlyozottság kérdése kellemetlen vagy unalmas az önök számára, akkor azért adtam én más témákat is, azt gondolom.

Tovább is mennék. A 3. §-ról már néhány szót szóltam, és itt is idéznem kellett ennek alátámasztására, hogy nem teljesül a törvényi előírás, a 35 százalékos magyar zenei kvóta. Önök hogyan állnak ehhez a törvénysértéshez? Gyakorlatilag eltörlik a törvényi követelményt, vagy hát ennyire nem őszinték és nem nyíltak, azt csinálják, hogy egy kiskaput adnak. Pedig a 3. §-ban eredetileg szabályozott jogszabályi kötelezettség célja nem az volt, hogy elismeri vagy sem a jogalkotó a digitalizációs teljesítményt, hanem az, hogy a médiaszolgáltatókat e követelményen keresztül rákényszerítse arra, hogy teret adjon a feltörekvő előadóművészeknek, valamint új szerzeményeiknek.

Ha a törvényjavaslat módosítását az Országgyűlés így elfogadja, akkor a törvény eredeti célját megsemmisíti, mivel a jövőben valamilyen valós vagy akár csak színlelt digitális modernizációs eljárással megkerülhető válik. Ha ez a célja a kormánypárti képviselőknek, akkor viszont inkább vállalják fel ezt az elképzelést, és töröljék el magát a követelményt, ami az új zenei művek sugárzására vonatkozik.

(19.40)

De lépjünk tovább a 3. §-ról, itt van mindjárt a 13., amivel szintén problémám van, hiszen bizonyos közlekedési korlátozásokat vesz be a médiatörvénybe. Itt bizonyos közlekedési korlátozások nem vonatkoznak a közmédia gépjárműveire. Érdekes, nagyon érdekes, hogy ezt itt szabályozzák, hiszen ezeknek a korlátozásoknak sokkal inkább a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben lenne a helye. Azért meglepő jogalkotási módszer, hogy közlekedési szabályozást a jogalkotó a médiatörvényben fogadjon el. A közlekedési rendszabályokat nem véletlenül határozza meg az erre hivatott szerv, abba ilyen erőszakos, értelmetlen, baleset- és közveszélyes módon beavatkozni még olyan méltányolható érdek esetében sem támogatható, mint a demokratikus közvélemény kialakítása, amire szeretnek hivatkozni. Tehát itt ez egy jogalkotási kritika.

A 15., 16. § meg egy nagy lózungnak tűnik, hogy mostantól stratégiai tervet kell alkotni a közmédia fejlesztésére, amibe civileket is bevonnak a közszolgálati testületen keresztül. Szerintem, szakmailag indokolt volna, hogy a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma is jogosultságot kapjon ennek a tervezetnek a véleményezésére.

Aztán itt van még a 31. §. A közérdekű közleményeknek az M1 adón való közzététele követelményének a megszüntetése szerintem egy értelmetlen javaslat, ami a közérdekű közlemény eredeti funkciójának megvonásával jár, hiszen így sokkal kevesebb embert érnek el ezek a társadalmi feladatokat betöltő üzenetek. Ezért ezzel kapcsolatban is magyarázatot várnék, hogy miért törölnék el az előterjesztők ezt.

Lesz olyan módosító javaslatom is, ami például a jelenlegi politikai alapú vezetőválasztás helyébe szakmait állapítana meg, amiben különösen felértékelődne a civilek szerepe. Persze tudom jól, hogy önök a kormányokon átívelő hatalmuk bebetonozására törekednek, mi azonban mégis felvázoljuk, hogy mi lesz akkor, hogyha egyszer a Jobbik kormányra kerül. Azt gondolom, így korrekt, még ha ezt önök nyilvánvalóan le is fogják söpörni.

Amiről pedig nem esik ebben a saláta-törvény­javaslatban szó még, és nem tudtam elmondani, például a bírságok árbevétel-függővé alakítása. Már részletesen kifejtettem az ezzel kapcsolatos kritikákat például a Médiatanács éves beszámolójánál, úgyhogy ebbe most nem mennék bele.

Ellenben a reklámhangerő kérdésébe igen, mert ez elvileg szabályozva van, de ‑ szerintem ‑ nem kellően, vagy a Médiatanács nem látja el a feladatát. Mivel a Médiatanácsban csak a Fidesz delegáltjai kaptak helyet, ezért kénytelen vagyok inkább akkor törvénymódosítási javaslatot indítványozni, hogy ezt szigorítsuk, mert miközben rendkívül sokat költenek ennek az irritáló jelenségnek elvileg az ellenőrzésére, talán még üldözésére is, mindeközben nem látjuk, hogy eredménye lenne. Saját fülünkkel hallhatjuk, hogy a reklámok jóval hangosabbak, mint a környező műsorok. És ehhez képest például a Médiatanács szóvivői irodájának egy korábbi közleménye szerint a Médiatanács nem először ró ki bírságot országos csatornákra, az RTL Klubra ezért 80 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki. Hát ne nevettessenek már! Vagy az összegeket kellene megemelni, vagy egyáltalán vegyük észre, hogy ez teljesen általános tendencia, hogy hangosabb, miközben az önök szoftvere ezt valahogy mégsem tudja kimutatni, amit az emberi fül mégis érzékel.

Eleve törekednie kellene arra a hatóságnak és általában minden államigazgatási szervnek, hogy legalább a törvénysértés felderítésének, adminisztrációjának költségét biztosítsák azok a büntetési tételek, amelyeket megállapítanak. Ezt itt nem láthatjuk, abszolút nem láthatjuk. És sajnos választ sem kaptam a Médiatanács elnökének feltett kérdésemre, hogy ez mennyibe kerül, pedig azt látom, hogy a honlapján külön aloldalt is fenntart a reklámhangerősség mérésével kapcsolatban, sőt már tanulmányokat is készítettek, ki tudja mekkora összegért, de legalábbis közzétették PDF-formátumban a honlapjukon ezzel kapcsolatban a tanulmányt. Tehát a reklámhangerővel kapcsolatban is lépni kellene, ha a Médiatanács nem, akkor itt az Országgyűlésben nekünk. Bár talán egyszerűbb lenne odaszólni a fideszes haveroknak a Médiatanácsba, hogy a reklám terén a hangerővel kapcsolatban igenis érdemibb szankcióra volna szükség.

És amit szintén hiányolunk a törvényből, ami pedig korábban volt: a tájékoztatási kötelezettség visszaemelése az Smtv.-be, tehát a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvénybe, hiszen ezt a tájékoztatási kötelezettséget rendszeresen elmulasztják, főleg amióta ez már ki is került a törvényből. Állami szervek kötelesek tájékoztatni szerintünk a sajtó munkatársait. Ez pedig azóta tényleg nagyon elharapózott a Fidesz arrogáns kommunikációja miatt, tehát szükséges volna ezt végre beemelni a törvénybe kötelezettségként és a médiamunkások feladatának megkönnyítése érdekében.

Tilalmazni kellene továbbá az állami javak kiszervezését politikai és médiapiaci befolyásszerzésre. Tehát aki állami megbízást kapott például egymilliárd forint felett, az ne támogathasson műsorszámot, ne birtokolhasson médiaszolgáltatási jogosultságot, áttételesen sem.

Továbbá a médiapiaci töredezettségre való tekintettel is ‑ ezt is korábban kértük, továbbra sincs benne a javaslatban ‑ csökkentsék az úgynevezett jbe-vé válás, tehát a jelentős befolyásoló erővel bíró médiává válás feltételeit. Tehát a jelenlegi 15 szá­zalékos piaci részesedést 5 százalékra volna indokolt csökkenteni ahhoz, hogy ezek a szigorúbb követelmények jóval több, egyébként tényleg komoly médiumra is vonatkozzanak.

Nagyon sok olyan javaslatunk volna még, amit vagy korábban megfogalmaztunk, és a mai napig nem történt meg, vagy csak egyre indokoltabbá válik, és még eddig talán nem indokolt volna törvényi szabályozást, de a gumiparagrafusokból álló médiatörvény, úgy tűnik, hogy nem ad kellő teret ennek. Azonban már azzal is megelégednénk, hogyha a benyújtott tíz darab módosító javaslatunkat ezzel kapcsolatban elfogadnák.

Látnunk kell, hogy önök egészen más irányba próbálják módosítani tovább, saját képükre formálva és saját hatalmi érdekeiknek megfelelően ‑ inkább ez a fő probléma ‑ a médiatörvényt és a kapcsolódó jogszabályokat ebben a salátatörvényben, azonban hogyha legalább ezt a tíz darab módosító javaslatot megfogadják, akkor, azt gondolom, tanúbizonyságát tennék annak, hogy komolyan gondolják az önök által sokat emlegetett, de valójában egyáltalán nem működő nemzeti együttműködést. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)