Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Aki valamelyest is ismeri a magyar történelmet, az tudhatja, hogy voltak olyan korszakok, amikor az uralkodók rossz útra vitték az országot, és az ország lakossága nem volt képes ellenállni ennek, így rövidebb-hosszabb ideig jelentős szellemi és erkölcsi züllés ment végbe. Ha önök esetleg ezt kétségbe vonják, akkor szíves figyelmükbe ajánlom Bibó Istvánnak a kiváló, 1947-es tanulmányát: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”; ott találhatnak megfelelő példákat erre.

De ha ma feltámadna Bibó István, ugyancsak elcsodálkozna azon, hogy mi is van ma Magyarországon, mert olyan mértékű ma Magyarországon a szellemi és erkölcsi züllés, ami az elmúlt másfél évtizedben végbement, hogy ez a Tanácsköztársasághoz vagy a nyilas rémuralomhoz vagy a Rákosi-korszakhoz mérhető, talán akkor volt ennél nagyobb.

Elkeserítő, hogy a mai Magyarországon félanalfabéta emberek kapnak Kossuth-díjat, hogy egyházi méltóságok állnak a rossz oldalra, hogy kiállnak a pedofilbotrányt mentegetők mellé. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy szörnyek járnak közöttünk, még pedig a NER-rendszer által kinevelt szörnyek.

Van azonban ennél még rosszabb is! Miniszterelnök urunk néhány évvel ezelőtt nagy nyilvánosság előtt azt találta mondani, hogy a bibliai tízparancsolat mellett van még egy tizenegyedik parancsolat is (Zaj a Mi Hazánk és a Jobbik padsoraiban.  Az elnök csenget.), amely így szól: „Ne mondj rosszat fideszes társadról!”  szó szerint idéztem. Nem, miniszterelnök úr! Ilyen vagy ehhez hasonló parancsolat nincs a Bibliában, és nem is fér bele. Amiről ön beszél, amiről a miniszterelnök beszél, az a bűnszövetkezetnek, a maffiának az alaptörvénye, azaz a hallgatás, az omerta törvénye. És ahogy láttuk egyébként, az elmúlt néhány hétben ezzel élt is a kormányzat, hiszen a kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy erről a pedofilbotrányról érdemben ne beszéljen, minél kevesebbet beszéljen.

Majd aztán megtaláltak két bűnbakot, azokra fogtak rá mindent, és miniszterelnök urunk a női szoknyák mögé bújt a felelősség elől. Nem merte vállalni a felelősséget; tudniillik annak a felelősségét, hogy az ő kormányának ellenjegyzésével hatályosulhatott csak a köztársasági elnök asszony kegyelmi döntése.

Persze, a Fidesz-hívők most azt mondhatják, hogy persze, vannak hibák a rendszerben, néha szabálytalanságok is történnek, de alapvetően jó úton haladunk, jó irányba megyünk, és a cél szentesíti az eszközt. Ha tehát jók a célok, akkor megengedhető az is, hogy rossz vagy nem megfelelő eszközöket használjunk. Na most, ez is egy olyan dolog, amivel én nem tudok egyetérteni, és azt gondolom, amit sokan mások: a cél ugyanis nem szentesíti az eszközt. Nemtelen, rossz eszközökkel csak rossz célokat lehet képviselni, és akkor az ország rossz irányba megy.

De ha megnézzük, akkor azt is láthatjuk, hogy ezek a kitűzött célok is rosszak, hiszen Magyarország rossz irányba megy: demokrácia helyett a despotikus önkényuralom felé; a hatékony piaci működés, piacgazdaság helyett a haveri kapitalizmus, az államkapitalizmus felé; és a nyugati kapcsolatok, a nyugati orientáció helyett a keleti orientáció, a keleti despotikus hatalmak felé megyünk.

Ha megnézzük a 2023. évi gazdasági eredményeket, akkor rögtön szembetűnik az, hogy a GDP 0,8 százalékkal csökkent, hogy a kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal csökkent, a reálkeresetek 2,9 százalékkal csökkentek, az államháztartási hiány pedig majdnem a duplája lett annak, mint amit terveztek; ugye, 3,5 százalék helyett 6,8 százalék.

Már minden fontos makromutatóban sereghajtók vagyunk Európában, nemcsak Románia, hanem már Bulgária is lehagyott az egy főre jutó fogyasztás tekintetében; a születések száma egyre inkább csökken, a fiatalok egyre nagyobb része dönt úgy, hogy nem akar Magyarországon tovább élni, mert Magyarországon nincs élhető élet.

Mi marad akkor nekünk? Hát, tulajdonképpen csak egy fohász: „Szánd meg Isten a magyart”. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Szabadíts meg minket a gonosztól! Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd padsoraiban.)