Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Ha tetszik, ha nem, az elhangzott eddigi beszélgetések, hozzászólások és elemzések eredményeképpen is egyértelműen le lehet szögezni, hogy a 2022. évi költségvetés Magyarország újraindításának a költségvetése. Minden remény megvan arra, hogy a költségvetésben biztosított forrásoknak és a sikeres oltási programnak köszönhetően az Európai Unióban nálunk álljon helyre elsők között a megszokott, régen bevált, növekvő gazdaságot teremtő, jólétet hozó élet.

Természetesen pontosan nem tudhatjuk, hogy mit tartogat a jövő, hogy lesze a koronavírus-járványnak újabb hulláma, de a költségvetési tervezet egy ilyen, nem kívánt eshetőségre is tartalékot biztosít. Az expozéból hallhattuk, hogy a költségvetés készítése során figyelembe vették a napjainkban zajló Covid-19-világjárvány nemzetgazdasági és társadalmi hatásait, a gazdaság újraindításának feltételeit, a vállalkozások és a családok támogatását, a munkahelyteremtő beruházásokat, valamint a szükséges egészségügyi fejlesztéseket is. Mindezen célok megvalósítására összesen több mint 28 500 milliárd forint áll majd rendelkezésre, melynek döntő hányadát hazánk a belső forrásaiból biztosítja.

A magyar emberekben rejlő erőre alapozva, ahogy Tállai államtitkár úr itt a mai napon is elmondta kisexpozéjában, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt 3 százalékos inflációval, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó tartalékkal számol a tervezet.

Joggal tehető fel a kérdés, hogy mennyire tekinthetők teljesíthetőnek ezek a számok, amikor még véget sem ért a járvány harmadik hulláma. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank  tehát nem valami igazán barátságos, hazánkkal szoros baráti kapcsolatot tartó intézmény  , valamint a nagy nemzetközi pénzügyi elemzők és hitelminősítők az idei év második felében prognosztizált felpattanást követően jövőre már 5-6 százalék közötti GDP-növekedéssel számolnak hazánkban, mivel úgy ítélik meg, hogy a magyar gazdaság jól tartotta magát a tavalyi második járványhullám idején, és a harmadik hullám során az idei negyedévi, ahogy hallhattuk: 1,9 százalékos növekedési adatok sokkal jobbak, mint az Unió legtöbb tagállamában. Ezek az előrejelzések alátámasztják a kormány célkitűzését, hogy Magyarország visszakerüljön arra a pályára, ahonnan a koronavírus-járvány 2019-ben letérítette.

Tavalyelőtt 4,6 százalékkal nőtt a hazai össztermék, a beruházások összértéke a GDP-érték 28,6 százalékának felelt meg, miközben a térségünkben a többi közép-európai gazdaságban és a balti térségben is ez az arány csupán húsz-egynéhány, inkább 21-22 százalék közötti érték volt.

Ahhoz azonban, hogy újra éllovassá váljunk, a gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszú távon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell hangsúlyt fektetni. Ez alapvető és rendkívül fontos. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy az amerikai típusú, helikopteres pénzszórás, vagy éppen a Kurzarbeitot túlhangsúlyozó döntések helyett a beruházásokat, a gazdaság távlati növekedését megalapozó intézkedéseket részesíti előnyben, és ugyanezt a szellemiséget követi jövőre a GDP 13 százalékát felölelő gazdaság-újraindítási akcióterv kidolgozásával is, melynek célja, hogy a magyar gazdaság sikeresen birkózzon meg a kihívásokkal, és minél rövidebb idő alatt visszatérjen dinamikus növekedési pályájára.

Ez annyit jelent, tisztelt képviselőtársaim, hogy a költségvetés a gazdaság újraindítását célzó kiemelt programokra, fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre 2022-ben több mint 7300 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít. Ezek egy része közvetlenül munkahelyteremtésre fordítódik, míg másik jelentős hányada adókkal és járulékokkal kapcsolatos intézkedésekre.

Az utóbbiakról szólva ki kell emelni, hogy a kormány jövőre is az adócsökkentés politikáját képviseli. A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal csökkennek; a szakképzési hozzájárulást kivezetik, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig 0,5 százalékponttal csökken.

A gazdaság-újraindítási akcióterv kiemelt programjai közül is néhányra külön fel szeretném hívni képviselőtársaim figyelmét. Az egyik legfontosabb a magyar vállalkozások támogatása, mely jelentős forrásokat biztosít a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leginkább kitett szektorok védelmére. Ezeket az ágazatokat beruházási támogatási programokkal, kedvezményes hitelekkel, infrastruktúra-fejlesztések támogatásával és adócsökkentéssel segíti majd a kormány.

A hazai beruházások felfuttatására a gazdaság-újraindítási akcióterv keretein belül a beruházási alap előirányzata terhére folytatódnak az oktatási, az egészségügyi, a közlekedési, a kulturális, a szabadidő- és a sport-, valamint a turizmusfejlesztési, az egyházi, illetve a környezetvédelmi területen elkezdett beruházások, és további gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt jelentős beruházások vannak már jelenleg is előkészítési fázisban.

(8.50)

A harmadik a digitalizáció, amelynek a terén a kormány elkötelezett a mesterséges intelligencia és a digitalizáció adta fejlődési lehetőségek minél szélesebb körű felhasználásában.

Az agrár- és vidékfejlesztés az egyik legkiemeltebb gazdaságpolitikai cél, jelentős források állnak majd rendelkezésre a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hozzáadott értékének és jövedelemtermelő képességének növelésére, valamint a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt egyre erősödő hatásának mérséklésére.

Itt kell szólni ezzel kapcsolatban is a környezet- és klímavédelemről. A gazdaság-újraindítási akcióterv keretében az idei év második felétől indul meg Magyarország klímavédelmi céljaival összhangban a zöldenergia- és a körforgásos gazdaság felépítése, valamint a magyar gazdaság teljes digitalizációja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezen kiemelt célkitűzések megvalósítása a kereszténydemokrata politika számára akkor jelent igazi értéket, ha annak eredményei a társadalom minden tagjához, de kiemelten a családokhoz elérnek. 2010 óta ezt az álláspontot képviseli következetesen a magyar kormány, és ennek köszönhető, hogy mára Európában az egyik legnagyobb összeget, a GDP mintegy 5 százalékát fordítjuk családtámogatásra. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy jövőre közel 2780 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra. A családi adózás már jól bevált gyakorlatát és a korábban bevezetett kedvezményeket, támogatásokat idén és jövőre is új támogatásokkal szándékozik kiegészíteni a kormány annak érdekében, hogy a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági visszaesésből hazánk megerősödve kerüljön ki.

Mivel legnagyobb értékünk felfogásunk szerint a család, így ebben a helyzetben is az egyéni élethelyzetre szabott segítségnyújtás, valamint a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatása szolgálhatja érdemben hazánk igazi célját. 2022. január 1-jétől a 25 év alattiak szja-mentessége összességében mintegy 140 milliárd forinttal segíti a fiatalok önálló életkezdését és családalapítását. A családalapítást és az otthonteremtést továbbra is segíteni fogja a babaváró hitel, amelyet jövő év végéig közel 1670 milliárd forint értékben tudnak majd felhasználni a családok. Ez a családonként akár tízmillió forintos összeg komoly segítséget jelenthet abban, hogy a 380 milliárd forintos keretösszegű otthonteremtési program nyújtotta lehetőségekkel kombinálva minőségi otthonokban születhessenek meg és nőhessenek fel a magyar gyerekek. Sajnos, vannak olyan gyerekek is, akiknek nem adatott meg, hogy családban nőjenek fel. Ezért döntött a kormány az egyszülős családok kiemelt támogatásáról, miközben egyszerűsítik és felgyorsítják, valamint hatékonyabbá teszik a tartásdíj behajtását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány fokozottan hívta fel a kormány figyelmét és felelősségét azon egyszülős családok speciális támogatására, ahol az egyik szülő sajnálatos módon életét vesztette. Az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege január 1-jétől több mint a duplájára, havi 50 ezer forintra emelkedik, hogy segítse ezen családok újrakezdését. Bízom benne, hogy ez a köztársasági elnök úr és kedves felesége által életre hívott alapítvány támogatásaival együtt legalább anyagi értelemben képes lesz támaszt nyújtani valamennyiük számára.

A család támogatása számunkra, kereszténydemokraták számára magától értetődően az idősebb generáció támogatását is jelenti. Éppen ezért a költségvetésben 230 milliárd forint került elkülönítésre a 13. havi nyugdíj második ütemére és a jövő évi nyugdíjprémium kifizetésére.

Mindannyiunk számára kiemelten fontos, hogy a kormány a jövő évben rekordösszegű forrást biztosít az egészségügyre, amely az idei összeget 769 milliárd forinttal haladja meg. A jövő évi költségvetés tartalmazza az alap- és szakellátásban dolgozó orvosok tavaly megkezdett hároméves bérfejlesztése első és második ütemének, valamint az egészségügyi szakdolgozók újabb béremelésének a fedezetét is.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek után adódik a kérdés, hogy ezek a valóban jelentős kiadások miként befolyásolják a hiányt és az államadósságot. Mint említettem, és mint az államtitkár úr a felvezetőjében külön hangsúlyt adott ennek, a kormány jövőre 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, amely  különösen a várható gazdasági növekedés mellett  alacsonynak semmiképpen nem mondható. A Költségvetési Tanács is jelezte, hogy nagyobb tere lehetne a hiány csökkentésének. A válságból való kilábalás azonban nem megszorító, hanem ösztönző, támogató fiskális politikát követel meg, amely természetesen fokozott állami kiadásokkal jár együtt. A 2010 óta követett gyakorlat e téren is egyértelmű: a fiskális élénkítés nem járhat az államadósság növekedésével.

Ezzel összefüggésben fontos leszögezni, hogy az elmúlt években a magyar adósságállomány több mint 10 százalékponttal csökkent, a GDP 2010-es 80 százalékáról 65 százalékra. A koronavírus-járvány hatására  mint azt más európai gazdaságokban is tapasztaltuk  ez az arány ugyan megugrott, de az idén már csökkenésnek indult, az adósság mértéke GDP-arányosan az idén 79,9 százalékra, jövőre pedig 79,3 százalékra mérséklődik majd. Az államadósság-mutató csökkentésének alkotmányos kötelezettsége tehát teljesül, a törvényjavaslat bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak és teljesíthetőek, elegendőek a közfeladatok ellátására  fogalmazott jelentésében az Állami Számvevőszék. A jelentés azt is kiemeli, hogy a központi tartalékok elegendőek a megkezdett gazdaságélénkítő beruházási, gazdaságvédelmi és járvány elleni védekezési feladatokhoz kapcsolódó, valamint az év közben felmerülő egyéb kiadási kockázatok és rendkívüli intézkedések fedezetére is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a kormány által benyújtott 2022. évi költségvetés alkalmas arra, hogy országunk gazdasága és élete újrainduljon, valamint hogy hazánk a járvány utáni új világgazdasági korszak nyertes országai közé tartozzon. A költségvetés jól tükrözi, hogy egy nemzet igazi jövőjét a családok és a gyermekek jelentik, de megmutatja azt is, hogy a nyugdíjasok, a dolgozó emberek és az őket foglalkoztató vállalkozások is mindig számíthatnak a kormány támogatására.

Az Állami Számvevőszék véleménye megerősíti, hogy a 2022-es költségvetésitörvény-javaslat megalapozott, megfelel a költségvetési tervezést meghatározó jogszabályi előírásoknak. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében javaslom annak elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)