Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, akinek a fokozott erőfeszítése révén a pandémiás nehézségek ellenére elkészült a jövő évi költségvetés tervezete, és így lehetőségünk van arról itt az Országházban vitát folytatni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltakra, amely megállapítja, hogy az elmúlt hónapok minden nehézsége ellenére egy alapos és kimunkált büdzsé került a tisztelt Ház elé, olyan, amely jelentős tartaléka révén kiszámíthatatlan helyzetekben is stabilitást teremthet, és biztonságot adhat a magyar embereknek, a magyar családoknak. A hazánkban már örömmel nyugtázhatóan lassan lecsengő koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai is éppen azt igazolták, hogy azok az országok, amelyek sikeresek voltak, elsősorban annak következtében voltak sikeresek, ahol a kellő költségvetési tartalékok rendelkezésre állása mellett stabil és működőképes, cselekvőképes volt a kormányzat munkája. Ebből kiindulva egyre többen fogalmazzák meg, hogy a világjárvány hatására az elkövetkezendő években a biztonság és a stabilitás szerepe felértékelődik. Egész valószínűnek látszik, hogy a biztonságérzet szintjét végső soron az államba vetett bizalom mértéke és az állam képességei fogják meghatározni. A képességek közé tartozik meghatározóan a cselekvőképesség, a döntési képesség.

A bizalom azonban nemcsak a biztonságérzetben játszott szerepe miatt, hanem finanszírozási szempontból is rendkívül fontos, az állam, melyben saját polgárai és a külföldi befektetők is megbíznak, olcsóbban és könnyebben tud forrásokhoz jutni. Az elmúlt évek befektetői hangulata, a külföldiek részére kibocsátott államkötvények sikere, valamint a magyar lakosság jelentős mértékű hazai államkötvény-vásárlásai is jelzik, hogy hazánk e téren jó úton jár. Érdemes tehát ilyen szempontból is áttekinteni a 2021. évi költségvetést, és átgondolni, hogy az mennyiben felel meg a jövő zálogát jelentő stabilitás és biztonság kihívásának.

Kezdjük talán az ennek szellemében létrejött közel 3000 milliárd forintos egészségbiztosítási és járvány elleni alappal, amely nemcsak a hagyományos egészségügyi ellátások finanszírozására és az egészségügyi dolgozók béremelésére nyújt megnövekedett fedezetet, hanem célzatos támogatást is jelent egy esetleges újabb koronavírus-járvány megfékezéséhez is majd.

A számok nyelvén szólva ez annyit jelent, hogy ezen a területen 2021-re 8 százalékos bővülése várható a forrásoknak, ami a tervezett 3 százalékos inflációval számolva is azt jelenti, hogy reálértelemben is jelentősen nőnek a felhasználható összegek.

(8.50)

A stabilitás elősegítése szempontjából a másik kiemelkedő döntés a Gazdaságvédelmi Alap forrásainak 1200 milliárd forinttal való növekedése, amelynek eredményeként 2021-ben 2550 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Mindezeket tovább erősíti a kormány azon döntése is, mely a GDP 0,5 százalékának megfelelő tartalékot képez további rendkívüli intézkedésekre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valódi és tartós gazdasági növekedést csak és kizárólag stabil alapokról kiindulva lehet elérni. A koronavírus-járvány ugyan jelentős károkat okozott a magyar gazdaságnak, de szemben például a 2008-as pénzügyi válsággal, a gazdaság alapjait a jelek szerint nem tudta alapvetően megingatni, így várhatóan az idei gyengébb teljesítményt követően a magyar gazdaság 2021-ben visszaáll tartós növekedési pályájára. Ezt a feltételezést támasztja alá a Költségvetési Tanács véleménye is, mely szerint a magyar gazdaság erős fundamentumaival és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedéseivel biztosíthatja, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon, és a járvány okozta válságot gyors kilábalás kövesse.

A költségvetésitörvény-javaslat alapját képező makrogazdasági prognózis is azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2021-ben már 4,8 százalékkal bővülhet, miközben az infláció és a költségvetési hiány a 3 százalék körüli céltartományban marad. Ezek a számok egyértelműen jelzik, tisztelt képviselőtársaim, hogy folytatódik az államadósság kinövése is, mely a tervek szerint az idei 72,6 százalékról 70 százalék alá fog csökkenni jövőre.

Az adósság összege mellett persze annak összetétele is kulcsfontosságú, és e téren is örömteli változások történtek, hiszen a nettó külső adósság a 2008-as 52,6 százalékról mára 7,9 százalékra csökkent. Megállapítható tehát, hogy a 2010 óta tartó gazdaságpolitika, melynek lényege, hogy nem megszorításokkal, hanem a beruházások és a családok támogatásával kívánja az eredményeket elérni, helyes útnak bizonyult. A hazai gazdaság bővülése szempontjából éppen ezért jövőre is kulcsszerepe lesz a beruházások támogatásának, melyek a célzott intézkedéseknek köszönhetően mintegy 5,5 százalékkal növekednek majd. A piacokat és a kereskedelmet ugyan bénító, de az emberek egészségének és életének megóvása szempontjából szükséges korlátozások fokozatos feloldása eredményeként az export 10,5 százalékkal, míg az import 8,9 százalékkal bővül a tervek szerint.

A gazdaság ilyetén bővülése a foglalkoztatottak számának 1,6 százalékos növekedésével jár majd a költségvetési terv szerint, akik átlagosan mintegy bruttó 6,9 százalékkal, azaz az inflációt jelentős mértékben meghaladó összeggel vihetnek majd több fizetést haza. Ez, úgy gondolom, rendkívül fontos valamennyiünk számára, hogy így is legyen. A növekvő keresetek a 3 százalék feletti fogyasztásbővülésnek köszönhetően nemcsak a gazdaságot fűtik, hanem valódi és kézzelfogható gyarapodást is jelentenek majd a magyar családoknak a sok szempontból nehéz 2020. évet követően.

Itt kell megjegyezni, hogy a magyar családokat az idei évi koronavírus-járvány és az annak nyomán fellépő gazdasági nehézségek sokkal jobb helyzetben érték, mint a magyar lakosságot 2008-ban. Két beszédes adat ezzel kapcsolatban: a foglalkoztatási ráta 2008-ban 56,4 százalék volt, 2019-ben pedig már több mint 70 százalék. A háztartási megtakarítások rátája, ami szintén rendkívül fontos, pontosan egy ilyen időszaknak az átélése, a tartalékok mozgatásának lehetősége szempontjából 2008-ban csupán 2,1 százalék, miközben a múlt évben már elérte a 12 százalékot. Ezek azok az eredmények, tisztelt képviselőtársaim, amelyeket mindenképpen meg kell őrizni a romló körülmények ellenére is. Ezzel pedig el is jutottunk a magyar gazdaságpolitikának a KDNP szempontjából egyik legfontosabb céljához: a magyar családok munkához juttatásához és a magyar családok támogatásához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jövőre a gyermeket nevelő családok támogatására 2295 milliárd forinttal fordít a kormány többet. Ez az összeg 2010 óta két és félszeresére nőtt, így az e célra fordított költségvetési támogatások GDP-hez viszonyított aránya nálunk a legmagasabb az egész Európai Unióban. Ez nagyon komoly dolog, és úgy gondolom, hogy ez az ellenzéki képviselőtársaim számára is fontos és megkérdőjelezhetetlen. E célkitűzés komolyságát jelzi, hogy a koronavírus-járvány legnehezebb időszakában, amikor a 2020-as költségvetés módosítására kényszerültünk, a kormány mindent megtett azért, hogy a lassuló gazdasági környezetben is megmaradhassanak az elért eredmények. Hisszük, hogy egy erős gazdaság csak erős családokra épülhet, akik nemcsak munkához jutnak, hanem munkából szerzett jövedelmük révén gyarapodni, egyről kettőre jutni is képesek. Ezért is fontos, hogy a kormány több mint 317 milliárd forintot fordít jövőre a családok otthonteremtésének a támogatására. A nehezebb anyagi körülmények között élő családokra is gondol a kormány, hiszen ezek számára a gyermekétkeztetésre fordítható támogatás növekvő összege, valamint a teljeskörűen ingyenessé váló tankönyvellátás is komoly segítséget jelent majd.

A családok jövőjét ugyan egyértelműen a gyermek jelenti, de az idős emberek, akik egy élet munkáját követően sokszor még a nyugdíjuk mellett is személyes közreműködésükkel, anyagi támogatásukkal segítik a családjukat, szintén megérdemlik az elismerést és a megbecsülést. A kormány éppen ezért jövőre 325 milliárd forinttal több, azaz több mint 10 százalékkal nagyobb összeget különített el a nyugellátásra, ami az emelés, a várható nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj részleges visszaépítésével, úgy hiszem, erkölcsi és anyagi megbecsülést és biztonságot jelent majd a nyugdíjas-társadalom számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a 2021-es büdzsé a biztonságot, a stabilitást és a családok támogatását kiemelt célként kezeli, ezek pedig olyan értékek, amelyek nélkülözhetetlenek egy ország fejlődéséhez. Ezért a KDNP képviselőcsoportja részéről arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a költségvetésitörvény-javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)