Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A politikusoknak a hatályos jogot és az erkölcsi követelményeket is figyelembe kell venniük tevékenységük során. A politikusok feladata, hogy a jog és az erkölcs időnként egymást nem fedő követelményei közül mindig a szigorúbbhoz igazodjanak - nyilatkozta Medgyessy Péter ez év február 20-án. Nem felel meg az erkölcsi mércémnek, ha ma hivatalban lévő politikus, köztisztviselő vagy más vezető az állami vagyonnal erkölcsileg megkérdőjelezhetően bánik, még ha az a törvény betűjének meg is felel - mondta a miniszterelnök ugyanerről itt, az ország Házában.

Fél évvel később Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter privatizáción szerzett ingatlanvagyonáról Medgyessy Péter a következő mondatokat fogalmazta meg: Senki nem mondta egyetlen szóval sem, hogy Gyurcsány Ferenc áthágta a magyar jogszabályokat, csak azt, hogy morálisan nem szép, amit csinált. Lehet arról magánvéleményem, hogy ez morálisan szép vagy nem szép, abban az időszakban nagyon sok ilyen dolog volt. Én azt vizsgálom, hogy Gyurcsány követett-e el bármifajta jogellenes tevékenységet korábban.

Miről is van szó, tisztelt Ház? Medgyessy Péter fél évvel ezelőtt Kiss Elemér kényszerű lemondása kapcsán megalkotta az egyébként tetszetős “magasabb mérceö elméletét, mely szerint ha a politikában egy ügy jogi és erkölcsi megítélése nem esik egybe, akkor mindig a magasabbnak, az erkölcsi elvárásoknak kell megfelelni. Nincs is ebben semmi kivetnivaló. Csakhogy a miniszterelnöknek Kiss Elemér lemondása után hétről hétre, hónapról hónapra újabb és újabb nehézségekkel kellett szembenéznie a jog és az erkölcs rögös útjain.

Először az egyik minisztere azzal lepte meg, hogy annak a cégnek a pénzén utazott Amerikába, amely cég később állami megrendeléseket kapott a miniszter tárcájától. Sőt, ugyanez a miniszter magánemberként felvette a kormányszóvivő szerint erkölcstelen mértékű, államilag támogatott lakáshitelt, majd kormánytagként felére csökkentette az államilag támogatott lakáshitel legnagyobb összegét, mert ugyebár mégiscsak erkölcstelen mértékű volt.

Nem sokkal ezután Medgyessy Péter másik miniszteréről, aki privatizáción szerzett milliárdos vagyont, kiderült, olyan jól képviselte cége érdekeit - hogy mindenki értse: olyan jól képviselte saját érdekeit -, hogy rosszul csak az állam járt, de az nem is egyszer. Sőt, az adófizetők még a mai napig is nyögik a jogilag makulátlan privatizáció terheit. Ráadásul amikor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kiderítette, hogy nem is volt jogilag annyira makulátlan az a privatizáció, a három ifjúkommunista jóbarát addig-addig levelezett egymással, amíg a KEHI meg nem értette, hogy legalább jogilag rendben kell lennie az ügyletnek, ha már erkölcsileg menthetetlen az eset.

Mitől változott meg Medgyessy Péter véleménye a jog és az erkölcs viszonyáról? Csak találgatni tudunk. Talán azért, mert miniszterei jogszerű, de erkölcsileg kifogásolható cselekedetei mind-mind eltörpülnek saját bankelnöki felelőssége mellett, amelyről most egy egész ország azt kérdezi, hogyan fordulhatott elő, hogy a milliárdot sikkasztók pénzét a miniszterelnök egykori bankjában mosták tisztára. És már halljuk Medgyessy Péter új fazonra igazított válaszát: egy bank elnöke jogilag nem tehető felelőssé azért, ami a bank pénztárában történik.

Tisztelt Ház! Szili Katalinnak, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettesének igaza van: az MSZP-ben szükség van a megújulásra. Ahogyan Szili Katalin fogalmazott: mindaddig, amíg a párt nem szabadul meg a nómenklatúrájától, addig az ilyen ügyekkel szembe kell néznie. Már csak egy kérdése maradt a politikára figyelő magyar polgárnak: ha az MSZP-nek meg kell szabadulnia a nómenklatúrájától, vagyis meg kell szabadulnia az egykori pártállam kiváltságokat élvező tagjaitól, akkor vajon ki marad a rendszerváltás utáni negyedik kormányban?

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)