Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Fülöp képviselő úr, köszönöm. Köszönöm, hogy ezt itt előhozta, és így az ország nyilvánossága előtt is van mód arra, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését illetően a Tisza völgyének teljes életterét, életlehetőségét átalakító programot ismertetni lehessen. Amit ön elmondott a vidékfejlesztéssel, a tájgazdálkodással, az ott élő emberek életkörülményeinek javításával, az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban, az az első mondattól az utolsóig úgy helyes és úgy jó, ahogy előadta. Ez az, amit közösen kell megoldanunk.

A kérdéseire válaszolva: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése a közvéleményben úgy van aposztrofálva, hogy árvízvédelmi beavatkozás. Nem; egy része az árvízvédelem. Nem elhanyagolható része, de a legfontosabb a vízkészlet-gazdálkodás, a táj élhetővé tétele, hogy a Tisza menti települések ne sorvadjanak el, ne haljanak ki, ne csináljunk falurombolást; mint ahogy csinálták például Romániában ezelőtt huszonöt évvel, erőszakkal, mi ezt közgazdasági eszközökkel ne tegyük meg, ne hagyjuk magukra ezeket az embereket. Itt több százezer ember életkörülményeiről van szó. Ezért nagyon fontos, hogy ez egy komplex vidékfejlesztési program keretében valósuljon meg, az úgynevezett Európa-terv részeként.

(9.20)

A kormány Brüsszelbe kiküldte a nemzeti fejlesztési tervet, amelynek ezelőtt két hónappal a kormányülésen egyik fejezete a következőképpen fogalmazott: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése terén Magyarországon el kell érni, hogy a jelenleg mintegy 150 ezer hektáron folytatott tájgazdálkodás 1 millió hektárt érjen el 2006-ra. Ehhez a központi támogatást a Pénzügyminisztérium a magyar forrásokból biztosítja. És ami nagy dolog, az Európai Uniótól ehhez a tájgazdálkodáshoz, ehhez a vidékfejlesztéshez 80 százalékos támogatást lehet elérni. Tehát minden egyes forintot, amit a magyar költségvetés betesz, meg lehet négyszerezni európai uniós pénzekkel. Itt olyan emberek foglalkoznak ezzel a programmal, mint Ángyán József professzor úr, Turchany Gyula professzor úr, a lyoni egyetem, a gödöllői egyetem. Ez a nyílt tervezés, amiről ön is beszélt, úgy folyik, hogy ott személyesen jelennek meg az érintettek, a tervezés közösen történik az ott élőkkel, mert hiszen mást nem lehet azon a tájon csinálni, mint amire a hagyományok, az adottságok és az ottani népesség szociológiai és kultúrköre alkalmas - mint ahogy alkalmas volt száz évvel ezelőtt is -, nyilván modernebb formákban.

Ezeket a megbeszéléseket, ezeket a tájékoztatókat együttesen tartjuk meg a tudomány és a gazdaság képviselőivel. Én is jártam Szamosszegen, Szamoskéren, minden egyes problémát ismerek. Az infrastruktúra-fejlesztésben a miniszter úr, kis dolog ugyan, de már a kerékpárút-hálózat fejlesztésével kapcsolatban a múlt héten adott át egy szakaszt azon a részen. A szennyvízhálózatnál prioritást élveznek mindazon települések, amelyek a Vásárhelyi-terv kapcsán érintetté válnak. A földhasználatban nem szeretnénk azzal a jogi eszközzel élni, hogy eladja a földjét, hogy a Nemzeti Földalapnak fölajánlja. A kisajátítást meg végképp felejtsük el! Az a jó, ha a tulajdonában marad a föld, és megfelelő jövedelemtermelő képesség mellett hosszú távon tud ott gazdálkodni, az ottani ember. Mert ha egyszer eladja a földjét, akkor nincs már kötődése oda, és előbb-utóbb elmegy. És ez az, amit nem szeretnénk. Szeretnénk, ha az ott élő emberek valóban ennek a fejlesztési tervnek a kapcsán egy európai környezetet kaphatnának. Ehhez képest ebben az évben mintegy 600 millió forint került közmunkaprogram keretében itt beállításra. Ezer embert foglalkoztatunk az ártéri területek rehabilitációjával már most, már most ezer embert. A következőkben ez egy 8 milliárdos első ütemben megy, és a foglalkoztatási szint, pont a legérzékenyebb területekről van szó, a Felső-Tisza, a Közép-Tisza vidéke, mintegy 3-4 ezer ember foglalkoztatása valósul meg, kifejezetten a műtárgyrendezés és az ártéri rehabilitáció kapcsán.

Ehhez szeretném kapcsolni azt a - még egyszer mondom - tájgazdálkodási, tájhasznosítási programot, amiben a falusi idegenforgalomtól a hungarikumok előállításán keresztül az ottani hagyományos gazdálkodásig minden belefér, és összességében ennek a tájnak a hosszú távú élhetőségét megteremti a magyar vízkészlet-gazdálkodással egyben.

Még egyszer köszönöm, képviselő úr, hogy lehetőséget adott arra, hogy ezt itt, az Országgyűlés előtt is elmondhassam.

Köszönöm szépen. (Taps.)