Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhány felszólalást hallhattunk a mai napon. A hozzászólásomban igyekszem reagálni néhány imént elhangzott baloldali kritikára, és szeretnék röviden néhány gondolatot megosztani arról is, hogy milyen pozitív változások történtek Magyarországon a bérek alakulásában a polgári kormányzás éveiben, továbbá arra is szeretném emlékeztetni elsősorban baloldali képviselőtársaimat, hogy mi volt a helyzet a bérekkel akkor, amikor ők voltak kormányon.

Az elmúlt években a kormány a szociális partnerekkel együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a bérek emelése és a munkavállalás ösztönzése érdekében. A kormány ezt a hatást a családi adókedvezmények bevezetésével és folyamatos bővítésével még tovább tudta fokozni. Egyúttal tehát megállapítható, hogy ma már sokkal többen élnek munkajövedelemből Magyarországon, mint tették azt a 2010-es kormányváltás előtti években, de nemcsak hogy sokkal többen dolgoznak, hanem akik dolgoznak, azok lényegesen többet is keresnek, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor.

Külön öröm, hogy a családosok számára a családi adókedvezmény mértékének éves növekedése is egyre magasabb jövedelmet biztosít a munkavállalóknak. A nemzeti kormány 2010 óta folyamatosan csökkenti a munkát terhelő adókat, a közszférában átfogó béremelési programok indultak, a vállalkozásokat pedig adócsökkentések segítették a bérek emelésében, a járvány okozta nehéz helyzetben pedig a munkahelyek és a bérek megtartásában. Kijelenthető, hogy a kormány továbbra is a magyar gazdaság, a magyar emberek érdekei mellett áll, a magyar emberek érdekeit védi, és a korábbi segélyalapú társadalom helyett, amelyet a szocialista kormányok alatt megszokott ez az ország, egy valódi munkaalapú társadalmat hozott létre.

Azt is jól látjuk, hogy a baloldal az elmúlt években számos alkalommal egyértelművé és világossá tette, hogy a bérek növekedését sem támogatja. A különféle szavazásokon, a költségvetési szavazásokon, a viták során és egyéb alkalmakkor minden, munkát terhelő adócsökkentést elutasítottak, és nem adták meg többek között a támogatást sem a pedagógusoknak, sem az egészségügyi dolgozóknak, sem a rendőröknek, sem a katonáknak, és más közszolgálati dolgozók béremeléséhez sem járultak hozzá. Ebből az következik, hogy a baloldal ugyanazt a gazdaságpolitikát folytatná, mint amit tett a kormányzása alatt is. Akkor sem védték meg a magyar emberek munkahelyeit és jövedelmét, közben pedig feladták hazánk szuverenitását is. Ezzel gyakorlatilag egymillió embert tettek munkanélkülivé, és mivel mindent alárendeltek a külföldiek profitszerzésének, gyakran megalázóan alacsony bérekért dolgoztatták a magyar embereket.

(18.50)

A fizetéseket magas adók sújtották, és egész ágazatokban fagyasztották be a béreket, sőt közszolgálati dolgozóktól elvettek egyhavi bért is. Azt sem bánták, hogy több százezren pusztán segélyeken tengődtek. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a baloldali kormányok idején, 2009-ben az átlagbérnél már több mint 53 százalékos volt az adóék.

Nézzük, hogy hogyan alakultak a keresetek nemzetgazdasági szinten az utóbbi években, konkrétan 2010 és 2022 között! Az átlagkeresetek folyamatosan növekedtek, a bruttó átlagkeresetek emelkedése 2010-től 2022-ig elérte a 154,7 százalékot, mialatt a nettó átlagkeresetek a családi kedvezmények beszámítása nélkül mintegy 158,7 százalékkal, a családi adókedvezmények figyelembevételével pedig mintegy 167,9 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek emelkedése a kedvezmények nélkül 71 százalék, a kedvezmények beszámításával pedig mintegy 77,1 százalék volt. A gyermekszámtól függő keresetváltozásra vonatkozóan megállapítható, hogy a gyermektelenek nettó keresete 162,7 százalékkal, az egy gyermeket nevelőké 203,2 százalékkal, a kétgyermekeseké 249 százalékkal, a három- vagy többgyermekeseké pedig 250,7 százalékkal növekedett. Kiszámítható, hogy a reálkeresetek tekintetében 2010-től 2022-ig a gyermektelenek esetében 73,7 százalékos, az egy gyermeket nevelők esetében 100,5 százalékos, a kétgyermekeseknél 130,7 százalékos, a három- vagy többgyermekeseknél pedig 131,8 százalékos volt a növekedés 12 év alatt.

Ezzel szemben, tisztelt képviselőtársaim, a szocialista-liberális kormányok nyolcéves kormányzása idején a bruttó átlagkeresetek mindössze mintegy 65,5 százalékkal, a reálkeresetek pedig csupán 13,8 százalékkal növekedtek, családi adókedvezmény mint olyan pedig nem létezett.

Nos, ha megvizsgáljuk, hogy a keresetek és a bérek hogyan alakultak az elmúlt években, akkor elmondhatjuk azt, hogy nemcsak a KSH  amit az ellenzék képviselői általában nem fogadnak el objektív tájékoztatási forrásnak , hanem az Eurostat kimutatásai alapján is 2023-ban tovább folytatódott a keresetek emelkedése, és ha összehasonlítjuk, hogy 2010 és 2023 között mekkora volt ennek a béremelkedésnek az üteme, akkor mintegy 2,7-szeres szorzót láthatunk a bérek emelkedése tekintetében. Ha teljesen pontosan, számok alapján, mondjuk, ezt a minimálbérrel vagy a garantált bérminimummal szeretnénk szemléltetni, akkor azt láthatjuk, hogy a 2010-es 73 500 forintos minimálbérből 2023-ra 232 ezer forint lett, ez több mint háromszoros emelés, tehát még az átlagnál is magasabb; a garantált bérminimumnál szintén ugyanilyen tendencia látható, ott már 296 400 forintnál tartunk. Ez egyébként az Európai Unióban a negyedik legnagyobb növekedésnek számít ebben a tekintetben. És szintén eurostatos statisztikát kerestem ki, Magyarország a gazdasági visszaesés évében, 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány miatt egész Európában jelentős gazdasági visszaesés volt, akkor is képes volt arra, hogy reálbér-emelkedést valósítson meg.

A minimálbér korábban, a baloldali kormányok idején, 2002 és 2010 között, nyolc év alatt, ha megnézzük, a bruttó minimálbér csupán 47 százalékkal nőtt, miközben az infláció ennél jóval magasabb, 51 százalékos volt. Amikor tehát a jelenlegi magas inflációt és a béremelkedéseket a baloldali képviselők a kormány szemére vetik, akkor ezt a számot, ezt az aránypárt mindenféleképpen célszerű alapul venni.

És végül azt hiszem, ha béremelésekről beszélünk, akkor nyilvánvalóan nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem tartunk még ott, ahol egyébként tartani szeretnénk, a célunk továbbra is az, hogy a bérek eddigi években tapasztalt tendenciózus emelésére sor kerülhessen az előttünk álló években is, az előttünk álló időszakban is, mindezzel párhuzamosan fordított arányban pedig a szankciós inflációt az év végére lehetőség szerint, a kormány tervei szerint egy számjegyűre szeretnénk csökkenteni.

Ezeket a béremelkedéseket, amelyekről a számok tükrében beszéltem  és még egyszer mondom, nem hazai, hanem eurostatos statisztikai adatokat hoztam elsősorban , mindezt úgy sikerült elérniük a magyar embereknek, a magyar munkavállalóknak, hogy olyan történelmi kihívásokkal, történelmi léptékű kihívásokkal kellett szembenézniük, mint 2010-ben egy megörökölt államadósság, azt követően egy tömeges, illegális, mind a mai napig tartó illegális migráció, bevándorlás, vagy említhetném a korábban csak történelemkönyvekből ismert koronavírus-járványt, a világjárványt, és említhetném természetesen a keleti szomszédunkban dúló háborút is.

Én tehát azt javaslom tisztelt ellenzéki képviselőtársaimnak is, hogy amikor ebben a mai vitában felszólalnak, akkor mindenféleképpen ezeket a tényeket figyelembe véve fejtsék ki álláspontjukat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)