Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. június 18-án tartott ülésén megtárgyalta a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú európai bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosításáról szóló T/10736. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több módosítást is tartalmaz. A műemlékvédelmi törvényi szabályozás módosítása az egyes műemlékeket értékalapú megközelítés alapján különbözteti meg, csökken a műemlék-kategóriák száma, érdemi különbségek lesznek a két kategóriához kapcsolódó szakmai-jogi védelem nagyságában, így az állami védelem jobban összeegyeztethetővé válik az egyéni, részközösségi érdekekkel. A két kategória a „védett műemlék” és a „kiemelten védett műemlék” elnevezést kapná, továbbá az egyetemes vagy a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő helyet elfoglaló személlyel összefüggésben meghatározó jelentőséggel bíró helyszíneknek a közemlékezetben való megőrzése céljából a módosítás javaslatot tesz a „nemzeti emlékpont” jogintézményének létrehozására.

(12.10)

A javaslat értelmében a Műemléki Tanácsadó Testület önálló léte megszűnik, feladata az Országos Építészeti Tervtanács feladatkörébe olvad be.

Ezen túlmenően az előterjesztés további javaslatokat is tartalmaz, amelynek az a kiindulópontja, hogy a nemzetközi térben és idehaza is a kulturális javak iránt gazdasági és művészeti értékük miatt nagyfokú kereslet tapasztalható a piacon. Ennek megfelelően az Európai Uniónak tiltania kell a harmadik országokból jogellenesen kivitt kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejuttatását, ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy gyanús szállítmányok esetén beavatkozhassanak, és meghozhassanak minden szükséges intézkedést ezen kulturális javak lefoglalása érdekében. A törvényjavaslat pontosan ebből kiindulva tartalmazza az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések kiegészítését is. Tekintettel arra, hogy a kulturális javaknak az Unió vámterületére történő behozatalára alkalmazandó szabályok tagállamonként eltérőek, a jelen jogharmonizáció keretében biztosítani szükséges, hogy a kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejuttatására egységes ellenőrzések legyenek érvényesek, amelyek összhangban állnak az uniós vámkódex már meglévő rendelkezéseivel.

Végül a javaslat magában foglalja a Budapest és agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról szóló 2018. évi XLIX. törvény, az úgynevezett Budapest-törvény módosítását is, amely a javaslat értelmében egy új fejezettel egészülne ki. Ez az új fejezet kimondja, hogy a Citadella erődöt és közvetlen környékét, a szintén állami tulajdonban lévő Citadella sétányt a közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, bemutatni, helyreállítani. A Citadella erőd és környékének fejlesztése, helyreállítása kiemelt jelentőségű közfeladat. A törvényjavaslat rögzíti a Citadella lehetséges hasznosításának módját is, amelyet kizárólag a köz érdekében, értékmegőrző módon és világörökségi védettséghez méltó módon lehet hasznosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm a figyelmet.