Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek, nem a saját személyem fontossága miatt jöttem ide ki, csak azért, mert ott négynél több gomb van, és az nekem már meghaladja a képességeimet (Derültség.), hogy hogyan kell bekapcsolni; meg az utóbbi években mindig innen szóltam.Először is szeretném megnyugtatni a tisztelt Országgyűlést, hogy láttam a mai napirendjüket, hát, elég feszes és nehéz napjuk lesz, ezért egészen biztosak lehetnek benne, hogy én a 2017. és a 2018. év jelentéséhez érdemben hozzáfűznivalót nem szándékozom tenni. Ezek a jelentések megállnak önmagukban, kicsit talán olyanok, mint Luther Márton a wormsi birodalmi gyűlés előtt: „Itt állok, másként nem tehetek”  ennél többet én se tudnék ezzel kapcsolatban mondani. Nagyon röviden engedjenek meg egy szubjektív és nagyon személyes hozzászólást!

Mint tudják, nekem szeptember 25-én nulla órakor lejár a megbízatásom. Hat évvel ezelőtt kaptam önöktől, ez egy nagy-nagy bizalom volt, úgy éreztem, mint egy talentumot, amit az emberre rábíznak. A talentum nem képesség volt eredeti értelmében, hanem egy mértékegység, a talentum egy nagyon nagy összeg volt tulajdonképpen, 6 ezer ezüst dénárnak felelt meg. Julis Caesar korában egy zsoldos katona 26 év alatt kereshette meg ezt az egy talentumot.

Bizonyára Máté evangéliumát mindannyian ismerik, a 25. fejezetnek azt a híres példabeszédét, amelyikben a gazda eltávozik hosszú időre, és a szolgáira egy-egy talentumot bíz. Az első szolga csinált ebből ezret, a második szolga csinált belőle százat, a harmadik a rábízott pénzt elásta, és amikor a gazda visszatért, akkor visszaadta neki. Mi lett a sorsa, ismerjük a mennyei kapitalizmust: elvették tőle ezt a sestertiust, és vettetett ama külső sötétségbe, ahol vagyon sírás és fogaknak csikorgatása. Én ennek ellenére úgy gondolom, hogy azt a talentumot, amit önöktől bizalom formájában hat évvel ezelőtt megkaptam, mégis inkább ennek a harmadik szolgának a módszerével próbáltam megőrizni.

Ha végignéznek az arcomon, látják, hogy itt ilyen barázdákat azért szántott az elmúlt hat év, ha hagynám megnőni a szakállamat a borosta helyett, akkor azért az ősz lenne, meg a harapófogaim is egy kicsit megcsorbultak az elmúlt hat év alatt, de a számadás teljes.

(11.50)

Én nem alakoskodtam, nem sáfárkodtam, nem csereberéltem azzal a talentummal, híja, ha van, legfeljebb annyi, amit hozzátenni nem tudtam. Ama külső sötétség különösebben nem rémiszt engem, hogy őszinte legyek. És egyet őszintén mondhatok: ha úgy ítélik meg, hogy az a világ, amit elém hoztak hat éve, semmit nem változott ezalatt  ítéljék meg , én egyet biztosan mondhatok: nem fogok sírni ama külső sötétségben, és a fogamat sem fogom csikorgatni.

Természetesen mindenfajta kérdésnek állok elébe. Ha a felszólalásom alapján úgy érzem, hogy valamiről, valóban a jelentésről is szólnom kellene, természetesen ezt meg fogom tenni, de utólag is és még egyszer nagyon köszönöm azt a bizalmat, aminek életemnek, szakmai pályafutásomnak legszebb hat évét köszönhetem. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps.)