Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az idei év nemcsak a fogyasztás-visszaesés, hanem egyéb piaci problémák miatt is elég nehéz évnek tűnik a mezőgazdaság szempontjából, ezért azt gondolom, hogy a minisztérium legfontosabb feladata, hogy az ágazat likviditási lehetőségeit fenntartsa.

Ennek kapcsán öt hitelkonstrukció működik jelenleg az ágazaton belül, ebből van kettő régebbi és három új, amelyek, úgy tűnik, 60 milliárdnyi forrást tudnak hitelágon nyújtani az ágazgatnak, mégpedig türelmi idővel és viszonylag hosszabb futamidőre, tehát áthúzódó hatással a válság utánra, várhatóan. Ennek eddig nagyjából a felét le is kötötték, tehát úgy tűnik, hogy a célok megfelelőek, sőt a tészhitel kapcsán egy újabb csomaggal is elő kell állnunk, mert azt látjuk, hogy az 5 milliárd forint, amit ide szántunk, kevés, és természetesen erről a döntések hamarosan meg is születnek.

A másik, hogy minden olyan, Európai Unión belüli jogi lehetőséget megragadunk, amivel az idén élhetünk pont a válság miatt. Ennek az első eleme az, hogy az európai uniós támogatásokból származó előleg kifizetésére már október közepétől lehetőségünk van, és miután viszonylag jól halad a területi ellenőrzések bonyolítása, hála az elektronikus benyújtásnak, úgy látjuk, hogy 16-ától kezdődően ez az előlegfizetés megtörténhet. Ez hozzávetőlegesen 120-130 milliárd forintnyi friss pénzt jelent az ágazatnak, amit egyébként korábban legkorábban december elején kezdtünk el fizetni, és február-márciusig tartott ezeknek az összegeknek a kifizetése.

Ennek kapcsán szeretném azt is jelezni, hogy annak ellenére, hogy természetesen a finanszírozási problémák ennek az ágazatnak is részesei, és a nemzeti költségvetés nekünk sem áll korlátlanul rendelkezésünkre, év elején azt ígértük, hogy megpróbáljuk az ágazat támogatásintenzitását fenntartani. Ebből következően szeretném bejelenteni, hogy az idei, európai uniós területalapú támogatás összege 42 940 forint hektáronként, ez 800 forinttal több, mint tavaly a nemzeti kiegészítés és az európai uniós támogatások együtt. Tehát, amit mi tavaly mondtunk: úgy próbáljuk a támogatási rendszert megtartani, hogy a nemzeti kiegészítés, a területalapú támogatások nemzeti kiegészítésének elvonása ellenére a termelők szempontjából csökkenés nem következik be, sőt, azt is mondhatom, hogy némi növekmény is tapasztalható.

Képviselő úr említette azt is, hogy a tejágazat válságban van. Itt van a legnagyobb önköltségiár-problémánk. Hozzáteszem, hogy az európai spotárak és a magyar közvetlen piaci árak kezdenek fölfele menni, tehát ez egyfajta jó jel, úgy gondolom, a rendszerben. Nyilván ez annak a következménye, hogy kevesebb a tej Európában, ezért itt pedig azt döntöttük, hogy amit korábban mindig a tárgyévet követő tavasszal szoktunk kifizetni, a tej nemzeti kiegészítő támogatása - aminek az összege szintén növekszik valamelyest a tavalyihoz képest -, már október 16-ával kifizetésre kerül. Ez azt jelenti, hogy a tejtermelő ágazat 16 milliárd forintnyi friss, vissza nem térítendő támogatáshoz jut.

Ezen túl természetesen minden olyan lehetőséget vizsgálunk, és reményeink szerint sikerrel alkalmazunk, amit az európai uniós jogszabályok megengednek, és természetesen arról se tettünk le, hogy az Európai Közösségben még próbáljuk azt az akaratérvényesítést végrehajtani, amit elkezdtünk; többek között ma is ez van, miniszter úr jelenleg éppen rendkívüli miniszteri tanácsülésen van Brüsszelben, ahol az egyik téma a tej.

A gabonatermesztők értékesítését pedig segítheti az intervenció, amibe mi szeretnénk bevonni a kukoricát is. Erről még a brüsszeli döntés nem született meg, de ezt mi nem tartjuk lehetetlennek az idei túltermelés és a rossz piaci környezet miatt.

Kérem, képviselő úr, válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)