Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.19:45:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

226. ülésnap (2009.10.05.), 14. felszólalás
Felszólaló Hónig Péter
Beosztás közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ma már senki sem vitathatja, hogy a helyközi közösségi közlekedés a jelenlegi módon fenntarthatatlan, és a jövőben finanszírozhatatlan. Elfogadhatatlan a romló hatékonyság és minőség, a járművek alacsony kihasználtsága, a kieső bevételek magas aránya, amelyet az államnak kell pótolnia.

Az elmúlt három évben ennek az országnak minden egyes adófizetője számára százezer forint adótöbblet-befizetést igényelt ennek az ágazatnak a fenntartása. Közel 330 milliárdba kerül ma Magyarországon az, hogy közel egymillió ember napi rendszerességgel - ebből mintegy 330 ezer vasúton, a többi pedig autóbuszon - elérhesse munkahelyét, iskoláját, illetve az egészségügyi intézményeket.

Az elfogadhatatlan minőséget az is érzékelteti, hogy napjainkra már az országos jelentőségű pályahálózat szinte 50 százalékán állandósult sebességkorlátozás van érvényben. A problémák gyökere nem a mostani kormányhoz, de még csak nem is az előzőkhöz nyúlik vissza, hiszen a rendszerváltást követően ennek a kérdéskörnek a hatékony kezelése egyetlen kormánynak sem sikerült.

Itt van a kezemben egy kormányhatározat 1999-ből, a MÁV Részvénytársaság átfogó reformjáról. Ebből sajnos nem sok valósult meg azóta sem. Ez tehát kormányokon átívelő felhalmozott elmaradások sora; olyan gondok, amelyek nem most keletkeztek, megoldásuk azonban halaszthatatlan feladattá vált. Mára tehát az is tisztán kirajzolódott, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességét jelentősen meghaladja a helyközi közlekedés, különösen a vasúti közlekedés jelenlegi menetrend alapján történő működtetésének finanszírozása.

Az Európai Unióban a Közösség körülbelül 50 százalékban járul hozzá a vasúti közlekedés tényleges költségéhez. Ez az arány Magyarországon több mint 70 százalék. Másrészt nagyon sok párhuzamosság van a szolgáltatásokban. Hiszen a menetrend az elmúlt hét év során csak bővült, soha nem szűkült, tehát egyre több és több igényt képeztünk le mint társadalmilag jogosnak vélt igényt. A gazdasági válság, illetve az államháztartás helyzete a reformlépések kényszerét még inkább felerősítették. A tervezett átalakítás azonban nemcsak, sőt nem elsősorban erről szól, hanem a minőség javításáról és a fenntarthatóságról. A mi felelősségünk abban van, ebben a rövid időben, ami rendelkezésünkre áll, hogy semmiképpen ne történhessen meg az, hogy ellehetetlenüljön a MÁV. Ez viszont nem képzelhető el anélkül, hogy hároméves gondolkodásban, tervezési ciklusban ne tegyük meg azokat a most elindított szükségszerű lépéseket, amelyek elkerülhetetlenek.

A tervek szerint a következő három évben el kell érni, hogy betartható menetrendek legyenek, hatékonyabb legyen az eszközkihasználás, mert a mostani, több esetben 15-20 százalékos helykihasználás megengedhetetlen. Valamint célunk az alágazatok összehangolása és a megfelelő csatlakozások biztosítása, az országos jelentőségű vonalakon pedig az ütemes menetrend minél teljesebb körű bevezetése.

A tervezett intézkedések megvalósulása esetén 2012-re lehet elérni azt, hogy ne csökkenjen a tömegközlekedés színvonala, miközben kiszámítható módon évről évre több pénzt adunk a vasútnak és a Volán-társaságoknak. Szándékunk az, hogy a vasúttársaság pénzügyi ellehetetlenülésének elkerülése érdekében olyan lépéseket tegyünk, amire építkezve az utánunk következő kormányok egy kedvezőbb költségvetési helyzetben valóban megújíthatják a vasúti tevékenységet.

A települések döntő többségében, közel kétharmadukban egyébként a helyközi személyszállítási közszolgáltatást eddig is az autóbuszos forgalom biztosította. A jövőben az állam ezeken a helyeken is biztosítja a közlekedési közszolgáltatást, és azért, mert nem jár arra vonat, az emberek autóbusszal is eljutnak munkahelyeikre, az iskolákba, az egészségügyi intézményekbe, az ügyeik intézésére a közigazgatási hivatalokba.

Konkrét vonali szintű döntések még nem születtek meg, így az átalakítás jelen stádiumában ezért is elhamarkodott, megalapozatlan sajtóhíresztelésekre támaszkodva egyes vasútvonalak további sorsáról beszélni. Természetesen nem akarok illúziót kelteni; vannak olyan vonalak, ahol célszerűbb autóbusszal közlekedni a vonatok helyett, de hogy hol, arról még nem született döntés. A menetrendek kialakításához mindenképpen szeretnénk bevonni az érintetteket, ezért ezt a munkát a döntés-előkészítő, javaslattevő funkcióval rendelkező regionális szakbizottságok segítik. Nincs szó tehát az önkormányzatok üzemeltetési kötelezettségéről, a támogatások továbbra is a költségvetésből lesznek fedezve.

Ami pedig a tervezett intézkedések (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megalapozottságát illeti, 2007-ben mindkét alágazatra kiterjedően országos, átfogó, teljes keresztmetszetű utasszámlálás alapján történik a tervezés.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai