Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:Köszönöm a szót, elnök úr.Tisztelt Ház!Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt célkitűzése a gyermekek és az ifjúság védelme. A kormány gyermek- és ifjúságpolitikájának alapja, hogy minden gyermek egyformán számít. A társadalom jövője a jelenben épül, ezért a gyermek- és ifjúságpolitika fontos feladata a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésének biztosítása, a gyermeke védelmének hatékony megszervezése, veszélyeztetettségük megelőzése. Ennek egyik eszköze lehet a büntetőjog.

A gyermekek védelme megerősítésének szükségessége napjainkban fokozottan jelentkező igény, ezért a kormány az elmúlt években számos lépést tett ennek előmozdítására. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011 decemberében állította fel a gyermekbarát igazságszolgáltatásért munkacsoportot a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részvételével. A munkacsoport feladata volt, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítása érdekében konzultációt folytasson az érintett civil szervezetekkel, és a megbeszélések eredményeképpen előkészítse a szükséges törvénymódosításokat. A kormány 2012-ben meghirdette a gyermekbarát igazságszolgáltatás évét, de az ezzel összefüggő tevékenység 2013-ban is folytatódott.

A munkacsoport működésének eredményeként született két gyermekbarát igazságszolgáltatási törvénycsomag. A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény a polgári és büntető anyagi és eljárásjog területén tartalmazott olyan módosításokat, amelyek előmozdították az igazságszolgáltatás gyermekbaráttá formálását, vagyis egy olyan igazságszolgáltatási rendszer kialakulását, amely az elérhető legmagasabb szinten biztosítja a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és hatékony érvényesítését. A második törvénycsomag az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény. A csomag hangsúlyos eleme volt a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával a megelőző pártfogás új jogintézményként történő bevezetése. A törvénycsomag a gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés jogi szabályozási eszközeinek meghatározását is célozta.

E többéves folyamat folytatásaként értékelhető a törvényjavaslat szerinti nemzetközi egyezmény kihirdetése is. Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága 2007. július 13-án fogadta el a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló lanzarotei egyezményt, amelyet eddig 47 tagállam írt alá és 36 tagállam ratifikált. Magyarország 2010. november 29-én csatlakozott az aláíró államok sorához. Az egyezmény rendelkezéseinek hazai jogba való átültetése azonban hosszas törvényalkotási munkát, többek között az új büntető törvénykönyv megalkotását igényelte. Ezen jogalkotási munka eredményei vezettek el oda, hogy hazánk jogrendszere jelen állapotában a törvényjavaslatban foglalt kisebb terjedelmű módosítások után képes eleget tenni az egyezmény által támasztott nemzetközi követelményeknek. Így az egyezmény kihirdetésének a továbbiakban már nincs jogi akadálya, ezért azt az állampolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintő rendelkezéseire tekintettel törvénnyel szükséges kihirdetni és beemelni a hazai jogrendszerbe.

Az egyezmény a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzése és leküzdése, valamint a gyermekkorú áldozatok jogainak védelme érdekében részletesen meghatározza azoknak a különböző visszaéléseknek a fogalmát, amelyeket a részes államoknak a büntetőjog eszközeivel üldözniük kell. Ezen felül előírja az e körbe tartozó cselekmények elkövetésének megelőzése, a gyermekek veszélyeztetettségének időben való észlelése, továbbá az áldozattá vált gyermekek segítése érdekében az államok által biztosítandó szolgáltatásokat. Az egyezmény alapján a részes államoknak a gyermekekkel foglalkozó személyek képzésébe, alkalmazási követelményeibe olyan megelőző mechanizmusokat kell beépíteniük, amelyekkel kiszűrhetők a potenciális bántalmazó személyek a gyermekkel foglalkozó szakmákból. Az egyezmény rendezi továbbá a bűncselekmények elkövetőire vonatkozó adatok gyűjtésének és államok közötti továbbításának szabályait a gyermekek hatékony védelmének határokon átívelő biztosítása érdekében.

A részes államok mindegyikének szükséges kijelölnie azon központi szervet, amely az egyezménnyel érintett bűncselekmények elkövetőinek adatait és DNS-mintáját tárolja, valamint nemzetközi együttműködés keretében más államok részére továbbítja is. Hazánkban e feladatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, valamint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet látja majd el.

(10.10)

Az egyezmény rendelkezéseinek való megfelelés kapcsán az új büntető törvénykönyv elfogadása jelentette az igazi áttörést. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre, valamint a gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekményekre vonatkozó rendelkezései már a lanzarotei egyezménynek, továbbá az e tárgykört érintő európai uniós szabályozásnak megfelelően kerültek kialakításra. Az egyezmény rendelkezéseivel összhangban az új büntető törvénykönyv lehetővé tette a nemi szabadság elleni bűncselekmény elkövetőinek eltiltását az olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, vagy gyermekkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülne.

Az új büntető törvénykönyv rendelkezéseihez kapcsolódóan a gyermekek védelmének fokozottabb érvényre juttatása végett egész gyermekvédelmi törvénymódosítás-csomag került kidolgozásra. Ennek eredményeként született meg a már fentebb is hivatkozott, az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV törvény. Ennek keretében módosultak többek között a munka törvénykönyvének, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek és a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről szóló törvénynek a szabályai. A jogállást szabályozó törvényekben szigorításra kerültek a foglalkoztatási feltételek, kizárva a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatóknál való jogviszony létesítését a törvényekben felsorolt bűncselekmények elkövetői számára.

Az egyezmény azt a kötelezettséget rója a részes államokra, hogy hatásos, arányos és elrettentő szankciókkal büntessék az egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményeket, ilyen szankciónak számít az egyezmény szerint különösen a szabadságvesztéssel járó büntetés. Magyarországon az egyezmény tárgykörébe tartozó bűncselekmények szabadságvesztéssel fenyegetettsége 3 évnél kezdődik és a bűncselekmény súlyosságára, az elkövető és áldozat kapcsolatára, illetve a gyermek életkorára tekintettel akár 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés kiszabására is lehetőséget ad a büntető törvénykönyv. Az egyezmény 30. cikk (2) bekezdésére és ehhez kapcsolódóan a 35. cikk (1) bekezdés b) pontjára és (2) bekezdésére tekintettel fontos megemlíteni a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. november 18-ai KIM-rendeletet, amely kötelezővé tette Magyarországon a büntetőeljárásban használatos gyermekmeghallgató szobák kialakítását.

Jelenleg országosan 26 gyermekmeghallgató szoba van. A gyermekmeghallgató szobák kialakítása egyértelműen pozitívan értékelhető lépés, ami hozzájárul a rendőrség és a teljes igazságszolgáltatás jó értelemben vett tudatformálásához, így közvetetten is szolgálja a gyermekek érdekeit. A rendelet további hatásaként kiemelendő, hogy az Országos Bírósági Hivatal minden hét főnél nagyobb létszámú bírósági épületben gyermekmeghallgató szoba kialakítását kezdeményezte a tavalyi évben. Szintén fontos az az egyezményben támasztott követelmény, a soron kívül lefolytatandó eljárás követelménye, amelynek a magyar büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény maradéktalan megfelelést biztosít az olyan esetekben, ha a bűncselekményt kiskorú sértett sérelmére követték el, és a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja.

2014 végén kiemelkedő jelentőségű, az egyezmény előírásain is túlmutató rendelkezés került a büntető törvénykönyvbe, amely el nem évülő bűncselekménnyé minősítette a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül az 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeket, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévet nem töltötte be. Ezt kiegészíti a büntető törvénykönyv azon rendelkezése, miszerint ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét még nem töltötte be, akkor az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a sértett a 18. életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna. Ezekkel a speciális elévülési szabályokkal a jogalkotó a lehető legszigorúbban határozta meg az egyezmény által előírt nagykorúság betöltését követő elegendő idő előírását, így igyekezve növelni a potenciális elkövetők bűncselekménytől való elrettentését.

Az egyezménynek való megfelelés nem csupán büntetőjogi, hanem számos büntetőjogon kívüli, főként gyermekvédelmi kérdést is érint. A gyermekvédelmi ágazatban az egyezmény rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvénnyel történt meg a vonatkozó követelményeknek a gyermekvédelmi törvénybe való átültetése. Ennek keretében bevezetésre került a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezelése, elősegítendő a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságának fokozását, a gyermekbántalmazási esetek időben való felismerése és az azonnali beavatkozás megtétele végett. A gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében egységes elvek és módszertan került kidolgozásra az ágazatban dolgozó szakemberek részére.

Az új büntető törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosítások hatálybalépésével tehát megteremtődtek az egyezmény hazai jogba való átültetését lehetővé tevő legfontosabb alapok. Ennek következtében az egyezmény kihirdetése már csak a javaslatban foglalt kisebb módosításokat tesz szükségessé a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang biztosítása végett.

Ennek keretében a törvényjavaslat a büntető törvénykönyvnek a foglalkozástól eltiltásra vonatkozó szabályait kiterjeszti a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményre is, amely így alkalmazható lesz olyan esetekben is, amikor az egyezmény szerint egy gyermeket szexuális tevékenységek végignézésére kényszerítenek, továbbá alkalmazható lesz minden olyan esetben, amikor az elkövető a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti.

A törvényjavaslat módosítja emellett a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény rendelkezéseit, előírva a büntetőeljárás alá vont személy DNS-profiljának nyilvántartását a szexuális erőszak, a prostitúció elősegítése, valamint a szeméremsértés bűncselekmények esetére is, melyek büntetési tétele csak a 3 évi szabadságvesztést éri el, jellegükből fakadóan azonban szükséges, hogy ezen kötelezettség hatálya alá tartozzanak.

Az elmondottak alapján az elmúlt évek jogalkotási eredményei, a törvényjavaslatban foglalt módosításokkal kiegészülve, maradéktalanul biztosítják a nemzetközi követelményekkel való összhangot, így a gyermekek védelmének fokozottabb érvényre juttatása érdekében egy újabb fontos lépésként sor kerülhet az egyezmény kihirdetésére.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)