Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem a hozzászólásomat, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslathoz kapcsolódó megalapozó törvényjavaslat 29 olyan törvénymódosítást tartalmaz, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, illetve majd az elfogadandó törvény végrehajtásához. Én pozitívumnak ítélem meg azt, hogy a benyújtott módosító indítványok döntő többségéről nem volt vita, és néhány olyan elem merült fel, amelyet a képvi­selők kérdésekkel illettek.

Mindezek közül a most elhangzott tételek tekintetében a letelepedési kötvények kapcsán megerősítem azt, amit Hegedűs Lorántné képviselő asszony mondott, nevezetesen, hogy csak egy technikai módosításról van szó, és megerősítem azt, hogy jelenleg a magyar állam finanszírozása nem igényli, hogy a jövőben a letelepedési kötvény eszközével éljünk. (Hegedűs Lorántné: Szüntessük meg!) Képviselő asszony, ha ön a megszüntetésről beszél, akkor látnia kell azt, hogy nincs új letelepedésikötvény-kibo­csá­tás, és látnia kell azt is, hogy a magyar állam minden általa kibocsátott állampapír utáni fizetési kötelezettséget rendben teljesít. Tehát természetesen a forintban kibocsátott hosszabb lejáratú állampapírok utáni fizetési kötelezettséget is teljesíti, és a magyar állam a vállaltak szerint a letelepedési kötvények után járó kifizetéseket is teljesíteni fogja. E tekintetben érdemi különbség van aközött, hogy új kibocsátást alkalmazunk-e az államadósság finanszírozására, és aközött, hogy a korábban vállalt kötelezettségeinkért a magyar állam helytáll vagy sem. Egyértelmű különbséget kell tenni a jövőbeni finanszírozás és a múltbeli intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozás között.

Azt gondolom, hogy pozitívumként kell értékelni azt ‑ ismétlem ‑, hogy ma a magyar állam finanszírozása sokéves összevetésben mérve is igen alacsony finanszírozási költségű, és hál’ istennek, hogy van olyan belső finanszírozás, olyan belső megtakarítás, döntően a lakosságra gondolok, amely a növekvő jövedelmi helyzetének köszönhetően egyre nagyobb mértékben képes a magyar államadósság finanszírozására.

A képviselő asszony említette azt, hogy a jövő évi költségvetési törvény megalapozó törvénycsomagjában szerepel egy olyan rendelkezés, amely szerint a kormánytisztviselőknél a béremelés 2019. január 1-jétől valósul meg. A képviselő asszony azt mondta, hogy erre a rétegre nem igaz az a mondás, hogy léphetnek egyet előre 2018-ban. Két dologra hívnám fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét ennek kapcsán. Az első dolog az, hogy a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott, úgynevezett közszférában dolgozók 700 ezres létszámából jövőre mintegy 560 ezer fő részesül, illetve részesült béremelésben. Közöttük vannak az ápolók, az orvosok, a közoktatási dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók, a ren­dőrök, a katonák, a NAV dolgozói, a kormányhivatalokban dolgozók, a szociális, kulturális területen dol­gozók, vagy például a költségvetésitörvény-javaslatot véleményező Állami Számvevőszék dolgozói.

A kormány azzal számol, hogy amennyiben az általunk előrevetített gazdasági növekedés fog megvalósulni, és az Európai Unió átlagát érdemben meghaladó növekedés lesz 2019-ben is, akkor a kormánytisztviselőknél is megvalósulhat a béremelés. Ha a mostani kormány kap bizalmat 2018-ban, akkor az eddigi béremelési politikánkat folytatva, azt gondolom, bízhatunk abban, hogy ez a béremelés meg fog valósulni.

Végül hadd említsem meg, hogy azok az emberek is, akik a közszférában dolgozók közül 2018-ban nem látnak béremelést, más területen igenis tapasztalhatnak előrelépést. Ők is az áfacsökkentés intézkedésének kedvezményezettjei, az általuk vásárolt éttermi szolgáltatásoknál, internetszolgáltatásoknál is csökken az áfa kulcsa. Más vásárlásoknál is láthatnak áfacsökkentést; és, képviselő asszony, ha a kétgyermekesek helyzetéről beszélünk, akkor ők is, a két gyermeket nevelő kormánytisztviselők is jövőre a családi adókedvezmény bővülését fogják tapasztalni.

Azt gondolom tehát, hogy a tisztelt Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat szervesen kapcsolódik a jövő évi költségvetéshez. Az egyik alapja annak, hogy jövőre érdemi gazdasági növekedés mellett azzal számoljunk, hogy a foglalkoztatottak reálbére növekszik mind a versenyszférában, mind a közszféra számos területén. Ezen gondolatokkal javaslom a tisztelt Országgyűlésnek a 2018. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(22.00)