Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országház! Kedves Képviselő Asszony! (Nagy zaj az MSZP-frakcióban. ‑ Az elnök csenget.) Az a helyzet, a kérdése úgy szólt, hogy „Hová lett az I. osztály?” Ehhez képest, amit ön most elmondott napirend utáni felszólalásában, nem tudom, hogy illeszthető össze. Mert ön reagált Bodó képviselő úr iménti felszólalására. A „Hová lett az I. osztály?” nálunk úgy jelent meg, hogy az I. osztályú vasúti közlekedés hová lett a térségben. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Az sincs.) Nálunk így jelent meg kérdésként.

De ha már feltette ezt a kérdést, nem akarok elugrani a lehetőség elől, hogy válaszoljak önnek. Nincs itt képviselő úr, nagyon szívesen teszem meg a helyében a rendelkezésemre álló információk alapján. Egy biztos, ha jól emlékszem, a középiskolai tantervekben kötelező testnevelésóra egy héten egy volt. MSZP-SZDSZ-kormány, közösen, csodás páratlan páros, egy kötelező volt. (Harangozó Gábor István: Ne már! Rosszul emlékszel. ‑ További közbeszólások az MSZP soraiból.) Fogadni mernék egyébként nagy összegben, hogy a kötelező ennyi volt.

De hogy folytassam: azt hiszem, arra büszke lehet bármelyik döntéshozó, hogy Magyarországon a mindennapos testnevelés lehetőségét nemcsak megteremtette és megteremti, hanem arra ösztönzi a diákokat, a tanárokat, hogy valamivel többet foglalkozzanak magával a testneveléssel. Hogy Kabán vagy Sárrétudvariban vagy Kisvárdán egy gyereket ki mire tart és hogy minősít, az egyelőre még csak az önök szájából hangzott el. Magyarországon még a magyar kormány részéről soha nem hangzott el hasonló, soha nem történt még olyan, hogy valaki egy gyermekről vagy bárkiről is minősítve beszéljen. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Apáti István: Őrség! ‑ Az elnök csenget.)

Arra sem emlékszem, hogy az elmúlt években, de 2010 óta semmiképpen sem, hogy a támogatásokat, amiket megigényeltek, kevés önerő híján ne tudták volna végül beruházássá fejleszteni. (Nagy zaj, közbeszólások.) A legutóbbi alkalommal hallottam Kaba kérését, és úgy emlékszem rá, hogy amikor egy ilyen felhatalmazást kap egy polgármester, az első pillanatban azt teszi, hogy a mindig nyitva lévő önerőalaphoz fordul támogatásért. Magyarul, ha Kabán úgy épülne meg tornaterem, hogy ahhoz csak 50 százalékos támogatást kapnak, akkor lenne miért szólni. De pillanatnyilag nem ez a helyzet, kedves képviselő asszony. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Úgyhogy nagyon csodálkozom azon egyébként, hogy ön most erről beszél, a kérdés kapcsán próbáltam válaszolni. Ne haragudjon, de az, hogy ön akkor teszi meg ezt a hozzászólást, amikor nincs bent Bodó úr, nem elegáns. (Felzúdulás az ellenzéki oldalon.) Ettől függetlenül, ha tudta volna, hogy ön ezt teszi föl, akkor megvárta volna. Úgyhogy, kedves képviselő asszony, higgye el nekem, hogy önökön kívül, vagy most mondjam azt, hogy kedves képviselő asszonyon kívül itt senki nem gondolkodik azon, hogy Magyarországon bármilyen gyereket megkülönböztessen.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)