Felszólalás adatai

Szándékunk továbbá, hogy az uniós források több mint fele a kis- és középvállalkozásokhoz kerüljön, ennek közvetítésében a takarékszövetkezeteknek kiemelt szerepet kell kapniuk. A szövetkezeti hitelintézeti szektor újjászervezésére irányuló folyamat fontos állomásaként a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tavaly 39 százalékos részesedést vásárolt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben.

(16.00)

A tranzakcióval a legtöbb tagintézményt magába foglaló takarékszövetkezeti integráció, rövidítve az OTIVA központi bankjának legnagyobb tulajdonosává vált az MFB. A kormány által elfogadott stratégiai újjászervezési koncepció leglényegesebb célja, hogy az integrált takarékszövetkezeti rendszer létrehozásával a szektor képes legyen megfelelni a 2014-től kötelezően alkalmazandó európai uniós tőkemegfelelési és likviditási követelményeknek - ez egyébként az úgynevezett Bázel III. követelmény. Ez magasabb szintű tőkemegfelelést és likviditási pozíciót biztosít a teljes takarékszövetkezeti szektor számára, és a szövetkezeti elvnek megfelelően az ügyfelek irányába közös felelősség jelenik meg. A tervezett intézkedések alapvetően nem változtatják meg a szövetkezeti működés jogi kereteit, fennmarad az "egy tag egy szavazat" elve, és a tagok továbbra is helyi szinten döntenek az eredmény felosztásáról. A kormány azt várja a törvényjavaslat elfogadásától, hogy a szövetkezeti tagság ismét vonzóvá válik, mivel a szektor egésze az ország teljes területén egyre inkább egységesen tudja majd kiszolgálni az ügyfeleket, és ezzel jelentős piaci szereplővé válhat.

Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezeti hitelintézetek különleges hitelintézetként nélkülözhetetlenül fontos szerepet játszanak közvetlen környezetük gazdasági fejlődésében, a szövetkezeti hitelintézeti szektor üzleti teljesítménye azonban elmarad a lehetőségeitől. Ezt mutatja a piaci részesedésük tartós csökkenése, a kereskedelmi bankokra jellemző 132 százalékosnál lényegesen alacsonyabb, 55 százalékos hitel-betét arányuk.

A piacvesztés mellett jellemző tendencia a szövetkezeti hitelintézetek csökkenő társadalmi beágyazottsága. Az 1994-ben még közel kétmilliós szövetkezeti tagság mára huszadára, mintegy százezer főre apadt. A szektor széttöredezett az intézményvédelem területén is. Formálisan négy integrációs együttműködés jött létre, négy intézményvédelmi alap köré szerveződve, ezek rövidítve az OTIVA, a TAKIVA, a HBA és a REPIVA. Az önszabályozás ellentmondásait mutatja, hogy öt takarékszövetkezet máig sem tagja egyiknek sem. A legszorosabb együttműködést az OTIVA intézményvédelmi alap köré szervezett integráció valósította meg, de ez sem biztosítja a nyugat-európai versenytársak által működtetett takarékszövetkezeti integráció kínálta előnyöket.

A takarékszövetkezetek hatékonysága meg sem közelíti a kereskedelmi bankokét és a külföldi versenytársakét. A magas működési költségszint elsődleges oka a közös informatikai és háttérrendszerek hiánya. A takarékszövetkezetek üzleti folyamatai helyenként kezdetlegesek, a gépesítettség hiánya miatt magas hibalehetőséget hordoznak magukban, ugyanakkor magas a rendszerkockázat is. Az elmúlt évek takarékszövetkezeti csődjei rávilágítanak arra, hogy a létrejött takarékszövetkezeti integráció intézményvédelmi alapjai meglévő tőkeerejükkel, eszközrendszerükkel nem alkalmasak a szektor szereplőinek védelmére.

Az Európai Unió irányelveivel összhangban a hazai jogszabály az integráció és együttműködés lazább formájának megvalósítása esetére kedvezményeket biztosít az integrációt létrehozó takarékszövetkezeteknek. Ellentétben azonban a legtöbb európai országban érvényes szabályozással, a hazai jogszabály nem kötelezi a takarékszövetkezeteket arra, hogy részt vegyenek valamelyik integrációs együttműködésben. A szabályozás által biztosított lehetőség ellenére a magyar takarékszövetkezetek által megvalósított integrációk nem felelnek meg a hazai jogszabály biztosította feltételeknek, így a likviditási és tőkemegfelelésre vonatkozó kedvezményeket sem tudják kihasználni. Amennyiben nem sikerül az integrációnak a feltételeket teljesítenie, úgy a kedvezmények helyett a takarékszövetkezetek valószínűleg a felügyelet által előírt többlettőke-követelménnyel fognak szembesülni. Sok olyan intézmény is lehet, amely külső segítség nélkül ennek nem tudna eleget tenni.

Az európai szabályozás jövőre életbe lépő új rendeletei szigorodó tőke- és likviditási követelményeket támasztanak annak érdekében, hogy a kisebb bankokat az eddiginél jobban ösztönözzék az integrációs együttműködésre. A központi intézményhez tartósan kapcsolódó, szorosabban integrált takarékszövetkezetek számára a felügyeleti hatóság a korábbinál több területen felmentést adhat a követelmények egyedi alapon történő teljesítése alól. Azok az intézmények és hálózatok, amelyek képesek lesznek kihasználni a szabályozásból adódó kedvezményeket, jelentős hatékonysági és versenyképességi előnyre tesznek szert. Amennyiben a hazai takarékszövetkezetek nem lesznek képesek megvalósítani az integrációs együttműködés megfelelő formáját, meglévő versenyhátrányuk fokozódni fog.

A nyugat-európai takarékszövetkezeti modellek példaértékűek a piaci részesedés, a hatékonysági mutató és az alacsony költséghányad szempontjából. A hazainál jobb teljesítménymutatóikat a szövetkezeti jelleget határozottabban védő szabályozásnak és a sokkal összehangoltabb integrációs együttműködésnek köszönhetik. A holland szövetkezeti bank, a Rabobank a betéti és vállalati hitelpiacokon 40 százalék körüli részesedéssel az első helyet foglalja el. A finn, holland, francia, német és osztrák szövetkezetibank-modellek is lényegesen nagyobb, 20-35 százalékos piaci részesedést tudhatnak magukénak, mint a hazai szövetkezeti hitelintézetek.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadásával létrejön az integrált takarékszövetkezeti rendszer. Az új rendszer két fő pillére az újonnan alapuló szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete, rövidebben integrációs szervezet, és az alapszabályi irányítói szinten is megújított Takarékbank Zrt., a takarékszövetkezetek, valamint az MFB Zrt. is.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat szerint az integrációs szervezet alapvetően kockázatkezelési és intézményvédelmi feladatokat lát el, de az integrált takarékszövetkezeti rendszerré való átalakítás folyamata során kulcsszerepe lesz az átmenet levezénylésében is. Ennek során egyetlen új integráció jön létre, kötelező integrációs tagsággal, amiben a meglévő integrációs szervezetek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) részleges jogutódlással 30 napon belül beolvadnak vagy megszűnnek. Elnézést kérek...

ELNÖK: Tízperces időkeretet írtak elő (Dr. Lamperth Mónika: Bizony-bizony!) a forgatókönyvben, illetve a Házszabály szerint.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnézést kérek, akkor csak a zárómondatot...

ELNÖK: Hallgatjuk, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelettel kérem az elfogadását, és igyekszem majd az utolsó egy-két mondatot a hátralévő időben pótolni.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)